A legtöbb európai NATO-tagállam növelte a védelmi kiadásait az utóbbi két évben, a német védelmi miniszter pedig egy esetleges orosz támadástól tart. Az Egyesült Államok jelenleg támogató fél az ukrajnai háborúban, de egy Trump-győzelem esetén Európa magára maradhat Kijev segélyezésében.
HIRDETÉSAz ukrajnai háború és az amerikai elnökválasztás árnyékában két hete rendeztek NATO-csúcstalálkozót Washingtonban, ahol számos háttérmegbeszélést folytattak arról, hogy a katonai szövetségnek milyen költségekkel jár megerősíteni Európa védelmét.
2022. február 24-én Oroszország megtámadta Ukrajnát, a háborúnak pedig még attól sem látszik a vége, hogy Orbán Viktor miniszterelnök az általa békemissziónak titulált utazás keretében turnézza körbe a világot.
A harminckét NATO-tagországot tekintve: míg 2021-ben csak hat tagállam teljesítette a katonai szövetség védelmi kiadási célját, most már ez a szám húsznál is magasabb, és nem kétséges, hogy ennek fő oka az ukrajnai háború.
A NATO-csúcson történt egyeztetésekről több névtelenül nyilatkozó tisztviselő is elmondta, hogy ezek nagyrészt arról szóltak, hogy a katonai szövetség milyen minimális követelményeket támasszon a tagállamai felé Európa teljeskörű védelmének kidolgozása érdekében.
A találkozón rögzítették, hogy
- a kontinens milyen védelmi hiányosságokkal küzd a kulcsfontosságú területeken,
- hogy a tagországok hadseregei milyen fejlesztésekre szorulnak,
- illetve hogy ezen hibák kijavításához hozzávetőlegesen mennyi pénzre van szükség.
A NATO távlati célja, hogy a tagországokat kötelezve 2025 őszére biztosítsa Európa védelmét. Cikkében a Reuters azt írja, hogy tizenkét európai katonai és civil tisztviselővel beszéltek a katonai szövetség egyelőre nem nyilvános terveiről és elvárásairól, és megjegyzik, hogy a elvásárokat a NATO arra alapozza, hogy megállapításuk szerint Európában
- nincs megfelelő légvédelem,
- kevés a nagy hatótávolságú rakéta,
- alacsony a katonák létszáma a nemzeti hadseregekben,
- kevés a lőszer,
- a hadászati logisztika elmaradott,
- a biztonságos digitális kommunikáció terén pedig jó pár hiányosság van.
Amerika távlati céljait tekintve a 2 százalékos kiadás kevés, ráadásul elnökválasztás lesz
Márpedig a NATO politikáját illetően mindig döntő fontosságú, hogy ki dirigál az ovális irodában. Novemberben Donald Trump republikánus elnökaspiráns csap össze demokrata ellenfelével, aki nagy valószínűséggel Kamala Harris jelenlegi alelnök lesz. Utóbbi folytonosságot hozhat a NATO politikájában, előbbi viszont veszélyes lehet, Trump ugyanis az elnöksége idején még azzal is fenyegetőzött, hogy az Egyesült Államok kilép a katonai szövetségből, már amennyiben a szerinte az USA-t kihasználó európai tagországok nem költenek eleget védelemre. Az efféle hangokat csak felerősítheti Trump alelnökjelöltje: JD Vance az ukrajnai háborút európai problémának tartja, és úgy véli, hogy le kéne állítani Ukrajna amerikai adófizetők kárára történő segélyezését.
Trump korábbi vádjai azonban 2024-ben már nem állnak meg, mert az ukrajnai háború átírta Európa védelmi politikáját, a washingtoni NATO-csúcson pedig számos európai döntéshozó elismerte, hogy függetlenül a novemberi választások kimenetelétől, a kontinensnek tovább kell emelnie katonai kiadásait. "Be kell látnunk, hogy bármi legyen az elnökválasztás eredménye, az Egyesült Államok prioritása egyre inkább az indo-csendes-óceáni térségre helyeződik át, tehát a NATO európai tagállamainak nagyobb terhet kell a hátukra venni” – közölte John Healey brit védelmi miniszter.
A nagyobb teher itt egyet jelenthet azzal, hogy GDP 2 százaléka kevés lehet a nemzeti hadseregek fejlesztéséhez, és további forrásokra lesz szükség. A Reuters kérdéseire egy NATO-tisztviselő elmondta, hogy a 2 százalékos elvárást jelenleg 23 tagország teljesíti, sőt egyesek meghaladják azt. Hozzátették, hogy a NATO a hidegháború 1991-es lezárása óta most van a legmagasabb készültségi szakaszban, és hogy egyes pesszimistább tisztviselői, például Boris Pistorius német védelmi miniszter többször is arra figyelmeztetett, hogy szerinte Oroszország öt éven belül megtámadhatja az Európai Unió határait.
A hadiipar a gazdaság mozgatórugói közt
Ez az orosz gazdaságban már természetes, ráadásul a Kreml semmilyen akadályba nem ütközik, ha az otthon "jól" propagált "különleges katonai művelet" kiadásainak fedezésére vesz el pénzt az államkasszából.
Európában viszont ennyire nem egyszerű a helyzet, a kormányoknak nehezebb elfogadtatni a lakossággal, ha több pénzt követelnek a védelmi kiadásokra, miközben szűkösebbek a megélhetési költségek. A külön nehézkes, hogy mindezt azon a kontinensen teszik, ahol az Európai Unió éppen azért jött létre, hogy elkerüljék a háborúkat.
Az Euractiv idézi az Euronintelligence korábbi kommentárját, miszerint politikai ellenreakciók várnak azokra a kormányokra, akik a megnövekedett védelmi költségekkel próbálják megmagyarázni a költségvetés más terén tett megszorításokat.
Védelem a számok árnyékában
A Reuters NATO-forrásokra hivatkozva írta, hogy Európának egy esetleges orosz támadás ellen 35-50 extra dandárra van szüksége. Egy dandár 3000-7000 katonából áll, így ez összesen 105-350 ezer katonát jelent, Németországnak pedig ebből 3-5 extra dandár kell, miközben ezen túl is 20-30 000 katonára lehet szüksége. A német hadi fejlesztéseket ismerő forrás korábban az Euractivnak nyilatkozta, hogy Németország éppen ezt a hiányosságát próbálja megoldani, de az értesülést Berlin nem kommentálta, noha azt tudni, hogy az ország emelte védelmi kiadásait, és a NATO második legnagyobb pénzköltője lett.
A Reuters idézett egy német biztonsági forrást, aki szerint az új német védelmi tervek értelmében Németországnak négyszer erősebbé kell tennie a légvédelmét, hogy megvédje a bázisait és a kikötőit, és több mint 100 ezer katonára van szüksége egy esetleges orosz támadás esetén.
Megjegyzendő: a hidegháború idején Németország (mármint a Német Szövetségi Köztársaság, tehát az NSZK) a NATO frontállama volt, és már akkor is a NATO-szövetségesek támogatására támaszkodott. Hadieszközeiből az utóbbi két évben jelentős mennyiséget adott át Ukrajnának, és részben épp ezért szorulnak fejlesztésre. A fejlesztésnek hatalmas költségei vannak, hogy csak egyet emeljünk ki: Berlin éppen négy Patriot légvédelmi egységet rendelt 1,35 milliárd eurós áron.
HIRDETÉSA védelmi kiadások növekedése miatt Németország azt tervezi, hogy 2025-ig a felére csökkenti az Ukrajnának nyújtott katonai segélyezést, és abban bízik, hogy Kijev képes lesz katonai szükségleteinek nagy részét a befagyasztott orosz eszközökből származó 50 milliárd dolláros hitelből kielégíteni.
A katonai szövetség júniusban közzétett becslései szerint az Egyesült Államok 967,7 milliárd dollárt költött védelemre 2024-ben, tehát így is nagyjából tízszer annyit, mint a második legnagyobb költő Németország a maga 97,7 milliárd dollárjával. A NATO teljes katonai kiadásait 2024-ben 1474,4 milliárd dollárra becsülik, ennek nagyjából az egyharmadát adhatja Európa. A kérdés, hogy ez mire lesz elég a jövőre nézve.