Az olasz elnök 2021-ben megfogadta, hogy nem indul a második ciklusért. Sergio Mattarella egyetlen párt vagy koalíció bizalmát sem élvezi, mégis (vagy talán ezért) ő az egyik legnépszerűbb olasz politikus. Minden vonakodása ellenére újraválasztották. Megbízatása 2029-ig tart. Akkor 88 éves lesz.
HIRDETÉS
A választás előtt a regnáló amerikai elnök évei foglalkoztatják honfitársait és az elemzőket egyaránt, holott nem az életkor számít.
Fáradékony, és bizonyos idő elteltével nehezen tud összpontosítani. A munkaideje gyakorlatilag hat órára korlátozódik, mert délelőtt 10 és délután 4 között teljesít a legjobban – ezt állították névtelenséget kérő tanácsadói az Axiosnak. Az összeállítás címe is sokatmondó: A két Joe Biden, és az este, amikor Amerika megismerte a másikat. Ezzel a katasztrofális televíziós párbaj éjszakájára utaltak, amikor az elnök egy soha korábban nem látott arcát mutatta meg Amerikának és a világnak.
Visszalépésének okát életkorában, és nem teljesítményében keresik, miközben sok nemzeti és vallási vezető idősebb az amerikai elnöknél, mégis ellátják feladatukat. Sőt, olyan is van – Bidennél éppen tíz évvel öregebb –, akiben fel sem merül a visszavonulás gondolata.
A namíbiai (82 éves)
„Jövőre nem indulok a választásokon, szóval ne essen senki se pánikba” – idézte a Namibian Nangolo Mbumbát, a gyémántban, uránban és lítiumban gazdag Namíbia negyedik elnökét röviddel azok után, hogy letette a hivatali esküt.
Mbumba 1941 augusztusában született, több mint egy évvel idősebb az amerikai elnöknél.
Nem választás révén került a hatalomba, bár évtizedek óta aktív a politikában. Elődjét az Egyesült Államokba szállították rákkezelésre, és ott hunyt el. Tizenkét óra elteltével Nangolo Mbumba lett az államfő. A gyors hatalomátadást a demokratikus értékek tiszteletének ékes példájaként dicsérték.
Mbumba a connecticuti egyetemen fejezte be tanulmányait, egy harlemi előkészítő iskolában tanított, majd 1978-ban tért vissza Afrikába.
A függetlenségért harcoló SWAPO-ban töltött be kulcsfontosságú tisztségeket, parlamenti képviselő lett, majd több tárcát vezetett.
Közeli szövetségesei „mérsékeltnek” nevezik, aki „a légynek sem árt”.
Az olasz (82 éves)
Sergio Mattarella népszerűsége ellenére is megtagadta, hogy 2021-ben a második ciklusban is induljon. A politikai konszenzus azonban nem engedélyezte kiköltözését a Quirinale-palotából.
Akkor már hét éve volt olasz köztársasági elnök. Először 2015 januárjában választották meg, igaz, csak a negyedik körben, de akkor a szavazatok csaknem kétharmadát nyerte el.
Két éve, szintén januárban minden tiltakozása és ódzkodása ellenére minden körben ő kapta a legtöbb szavazatot annak ellenére, hogy hivatalosan egyetlen párt vagy koalíció bizalmát sem élvezte.
Végül megadta magát, és háromnegyedes támogatottsággal ő lett Olaszország újraválasztott államfője.
Ezzel történelmet írt, mert Sergio Mattarella egyben Itália leghosszabban regnáló köztársasági elnöke. Az ország ez alatt az idő alatt, eddig öt miniszterelnököt váltott.
Az olasz alkotmány alapján az elnök megbízatása hét év, azaz Mattarelláé 2029-ig tart. Akkor 88 éves lesz.
Az ír (83 éves)
Második ciklusát tölti a politikus, költő és szociológus Michael D. Higgins is, akit először 2011-ben választottak meg Írország kilencedik elnökének.
Választási kampányában akkor azt ígérte, hogy nem szándékozik indulni a második ciklusban.
Aztán meggondolta magát, és 2018 júliusában a szavazatok 56 százalékával már az első fordulóban újra őt választották hét évre elnöknek.
Februárban enyhe sztrók tünetével került kórházba, de teljesen felépült. Májusban ő volt az első ír államfő, aki részt vett egy brit uralkodó, III. Károly koronázásán.
A kuvaiti (83 éves)
Misál el-Ahmad al-Dzsábir Ál Szabáht féltestvére halála után, 83 évesen jelölte új emírnek a kuvaiti kormány. Akkor ő volt a legidősebb trónörökös a világon.
A kor szinte nem is látszik rajta: aktív, és tavaly ő képviselte hazáját a dubaji klímacsúcson.
Első uralkodói intézkedéseként feloszlatta a törvényhozást.
A szokásoknak megfelelően két felesége van, és 12 gyermeke.
Az iráni (85 éves)
Ali Hámenei Homeini ajatollah 1989-ben bekövetkezett halála óta Irán megkérdőjelezhetetlen legfelsőbb vezetője, azt megelőzően, 1981-től pedig az ország elnöke volt. Csak az elűzött sah, Reza Pahlavi uralkodásának tartama volt az övénél hosszabb.
Maga Homeini jelölte ki utódjának, jóllehet Hámenei akkor még nem volt sem mardzs’, tekintélyes vallási vezető, még kevésbé ajatollah.
Az eltelt négy és fél évtizedben vaskézzel irányította az országot.
Áprilisban például, a dühödt ellenséggel folytatott csatározás idején, a katonai vezetéssel folytatott megbeszélésén leszögezte: nem az számít, hogy hány iráni rakéta talált el izraeli célpontokat, hanem az, hogy kinyilvánították katonai akaratukat egy fontos nemzetközi színtéren.
A norvég (87 éves)
Harald, V. Olav norvég király és Märtha svéd hercegnő harmadik gyermeke, egyetlen fia volt. Születésekor – apja mögött – a második volt az utódlási sorban apja mögött.
A német megszállás idején, a második világháborúban őt is kimenekítették. Gyermekkorának egy részét Svédországban és az Egyesült Államokban töltötte, hazatérése után pedig ő volt az első uralkodói csemete, akit magán- helyett állami iskolába írattak. Később az Oslói Egyetemen, a Norvég Katonai Akadémián és az oxfordi Balliol College-ban tanult.
Apja halála után, 1991-ben került a trónra több mint hat évszázad elteltével olyan királyként, aki tényleg Norvégiában született.
Az alkotmány végrehajtó hatalommal is felruházta, ő azonban soha nem élt a lehetőséggel.
A hírekbe 2015-ben azzal került be, hogy a világ első uralkodójaként elutazott a norvég Roald Amundsen által feltárt Déli-sarkra. A király akkor 78 éves volt, egy évvel később pedig hazája színeiben vett részt az Ontario-tavon megrendezett vitorlázó világbajnokságon. A norvég válogatott ezüstérmes lett.
A vatikáni (87 éves)
XVI. Benedek lemondása után fehér füst jelezte, hogy a Buenos Aires-i születésű Jorge Mario Bergoglio személyében új pápát, katolikus egyházfőt, Róma püspökét és a szuverén Vatikán új államfőjét választották meg 2013-ban.
Assisi Szent Ferenc nevét vette fel.
Elődeihez hasonlóan, a hívek bíztatására sok országot felkeresett minden földrészen.
Jóllehet a Fidesz 5-ös számú párttagkönyvének tulajdonosa „demens vénembernek” nevezte (később megbánta), és a magyar kormánnyal is akadt nézeteltérése a migránskérdésben, Ferenc pápa 2023-ban, 86 évesen háromnapos magyarországi látogatásra érkezett.
Korábban teljes mellszélességgel kiállt a melegek mellett, 2024 áprilisában azonban másodszor is elszólta magát, „köcsögöknek” nevezte azokat a vatikáni szemináriumokra járó fiatalokat, és szörnyülködött, hogy a melegek elárasztották a Szentszéket. Az olasz sajtó azzal vette védelmébe, hogy a spanyol ajkú pápa talán nem volt tisztában a frocio kifejezés pejoratív jellegével.
A szaúdi (88 éves)
Az 1935-ben született Szalman bin Abdul-Aziz Al Szaúd a hetedik malik, király Szaúd-Arábiában.
Féltestvére halála után, 2015-ben koronázták meg – akkor 79 éves volt.
Vagyonát 18 milliárd dollárra becsülik (a harmadik legtehetősebb uralkodó a világon), gyermekei számát tizenháromra. Ez utóbbi a rossz nyelvek szerint lehet több is.
Dzsamál Hasogdzsi, a Washington Post szaúdi származású újságírója bírálta az akkor még Szalman herceget, Rijád akkori kormányzóját és az afgán mudzsáhidokat támogató szaúdi testület vezetőjét, amiért „oktalanul finanszírozta a háborút aláásó szalafista szélsőségeseket” Afganisztánban.
Hasogdzsi már nem él, 2018-ban brutálisan megölték hazája isztambuli konzulátusán.
Szalman király ezzel szemben hajlott kora ellenére aktív. Uralkodása alatt sikerült normalizálni Szaúd-Arábia és Izrael sokáig feszült kapcsolatát.
A palesztin (88 éves)
Mahmúd Abbász – Jasszer Arafat örököse – a még mindig nem létező Palesztin Állam elnöke, a Palesztin Hatóság vezetője, a Fatah párt tagja, 2009-től pedig elnöke.
A kétállami megoldásért az amerikai külügyminiszter is lobbizott, küldetése azonban kudarcba fulladt, mert Izrael még csak tárgyalni sem volt hajlandó a kérdésről. Antony Blinken így csak Abbásszal rázott kezet, akivel a sorsfordító megoldások helyett csak az adminisztratív reformokról sikerült tárgyalni.
Abbászt, akárcsak elődjét, Arafatot gyakran vádolták korrupcióval, és a palesztinoknak szánt pénz elsikkasztásával. Az összeget nem dollármilliókban, hanem dollármilliárdokban fejezték ki.
A kameruni (91 éves)
Paul Biya a függetlenségét 1960-ban elnyerő Kamerun csupán második elnöke. A leghosszabb ideje regnáló államfő: hivatalát 1982-ben foglalta el.
Előtte hét évig – mintegy ujjgyakorlatként – a közép-afrikai ország miniszterelnöke volt.
Kamerun déli részén született, keresztény. Franciaországban járt iskolába, ahol állampolgárságot is kapott, de Biya erről később lemondott a kormányzati tisztségekért cserébe.
A kameruni választások demokratikus jellegéről nem sokat tudni. Tiltakozások sora tört ki 2008 februárjában, amelyben honfitársai az árak csökkentését és Biya távozását követelték. A hatósági válaszlépésekben százan haltak meg, ezren pedig börtönben kerültek.
Azokban az években minden idényben huzamosabb időt töltött a genfi InterContinental lakosztályában. A szálloda vezérigazgatója szerint dolgozott, és ilyenkor nem volt szabad zavarni. Egy dél-franciaországi nyaralása 2009-ben napi 40 ezer dollárjába került Kamerun nem túl tehetős adófizetőinek, akiknek az éves átlagbére akkor ezer dollár volt. Az elnök és kísérete 43 szobát foglalt le az Azúr-parton.
Paul Biya többször bekerült a világ leggonoszabb zsarnokainak listájára.
Egy ilyen autokrata országban az azonos neműek kapcsolata törvénytelen – Kamerunban öt év börtönt is kaphatnak.
A fagyi azonban visszanyal.
Az elnök legkisebb, 26 éves lánya, Brenda – az Instagramon szerényen úgy nevezi magát: first daughter, Kamerun első lánya – egy szenvedélyes csókról osztott meg egy fotót.
Partnere Layyons Valença, brazíliai modell, akinek nyilvánosan üzente szívecskék kíséretében: „Megőrülök érted!”
A zenész Brenda jobbára külföldön, apjától távol él.
Paul Biyában egyébként éltes kora ellenére nem merült fel a visszavonulás gondolata.