EventsEseményekPodcasts
Loader
Find Us
HIRDETÉS

Megvárja az atombombával Trumpot az új iráni vezetés?

Maszúd Peszeskján és Trump
Maszúd Peszeskján és Trump Szerzői jogok AP
Szerzői jogok AP
Írta: Ferenc SzéFJP & Military Zone
Közzétéve:
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Irán mérsékeltebbnek remélt új elnöke nem fogja felszámolni a nukleáris fejlesztéseket, de várhatóan megpróbál új pályákat is keresni. Feltéve persze, ha a politikát ellenőrző főpapi testület ezt megengedi neki. Az első jelek alapján megvárják az amerikai elnökválasztás eredményét.

Az új iráni elnök csak az elődeihez képest mérsékeltebb - minden más reménykedés hasztalan

HIRDETÉS

Az iráni politikai rendszer nem engedi meg, hogy a legfőbb vallási vezető és a főpapi tanács akaratától lényegesen eltérő vezető kerülhessen az elnöki székbe. Maszúd Peszeskján szombati megválasztásától sokan remélnek reformokat és politikai enyhülést, de a realista hangok figyelmeztetnek, hogy az új vezető Ali Khamenei ajatollah feltétlen hívének számít, mély kapcsolatokkal rendelkezik az Iráni Forradalmi Gárda (IRCG) felé, és ígéreteire nem lehet komoly reménykedéseket alapozni.

Feltétlen elkötelezettségének jele, hogy az új elnök első beszédét Khamenei saját szentélyében tartotta meg.

Peszeskján számlájára írják, hogy 2004-ben, még egészségügyi minisztersége idején eltussolta Zahra Kazemi újságírónő megerőszakolását és meggyilkolását a teheráni Evin börtönben. (A halál okaként agyvérzést állapítottak meg, noha a boncolási jegyzőkönyv súlyos koponya- és altesti sérüléseket mutatott ki.)

Meddig mehet el?

Mindezek mellett az elnök nem szimpla kesztyűbáb, és van saját mozgástere. Nemcsak a főpapok, de a közel 90 milliós lakosság sürgető igényeit is figyelembe kell vennie, ám ez inkább a gazdaságra és a napi élet kisebb tényezőire terjed ki. Ilyen lehet az erkölcsrendészet szigorának enyhítése, amit a májusban helikopter-balesetben elhunyt korábbi elnök, Ebrahim Raiszi is beígért, de nem tartotta be.

Nem várható például Peszeskjántól valódi lépés a hidzsábviselés brutális szigorának eltörlésére, mert az már vallási korlátokba ütközik, ahol nincs mozgástere. Ellenben tehet lépéseket az Iránban élő többféle nemzetiségi kisebbség érdekében, akiket Raiszi ellenségnek és Izrael ügynökeinek tartott, élükön az azeri nemzetiséggel.

Az új elnök Khomeini ajatollah sírboltjában
Az új elnök Khomeini ajatollah sírboltjábanVahid Salemi/Copyright 2024 The AP. All rights reserved

Ugyancsak nyitva áll előtte a Kínával, Oroszországgal és Indiával való kapcsolatépítés, mióta Irán is tagja lett a Sanghaji Gazdasági Együttműködésnek (SCO), és hosszútávú gigászi olajmegrendeléseket kapott a Kínai Népköztársaságtól. Szintén a hatáskörébe vág intézkedéseket tenni a száguldó infláció megfékezésére, ami a társadalmi nyugtalanság legfőbb oka. A pénzromlás üteme 2022 óta csak 5 százalékot enyhült, és még mindig 37 százalékon áll, ami sorra pusztítja el az iráni kis- és középvállalkozásokat.

Mennyit érnek a reformok?

A szakértők arra is emlékeztetnek, hogy amikor egyes iráni elnökök mélyebb reformokba és enyhítésekbe vágtak bele, azokat a klérus vagy blokkolta, vagy később visszarendezte. A reformistaként elkönyvelt Khatami (1997-2005) és Róhani (2013-21) elnökök által bevezetett enyhítő intézkedések egyike sem maradt hatályban, és helyükre visszatelepedett a korábbi szigor, főként Ebrahim Raiszi személyében.

A korábbi elnökök működését tekintve az új államfő inkább Raiszira fog emlékeztetni, mint a reformista elődökre, mondják az elemzők.

Ugyanakkor - legalábbis elvileg - az iráni hadsereg felügyelete és fejlesztése az elnök hatáskörébe vág. Ebbe a körbe az Oroszországnak szállított katonai drónok és középhatósugarú rakéták éppúgy beletartoznak, mint a gyakorlatilag késznek tekinthető nukleáris fegyver. Ez utóbbi lesz Peszeskján első valóban komoly államfői kihívása.

Volna itt egy atombombánk, de mi kezdjünk vele?

A mélységes titkolózás és a nemzetközi ellenőrzés kizárása miatt nem lehet biztosan megállapítani, hogy Irán megépítette-e első atomfegyverét. Izrael tavaly azt jelezte, hogy az urándúsítás elérte a katonai szintet (93 százalék), de Teherán ezt váltig tagadja, vagy hallgat róla.

A dúsítási szint elérése még nem jelenti a fegyver elkészültét is, de a katonai szakértők szerint az már egy viszonylag gyorsan megléphető végső szakasz, melyet követően az ügy átkerül a politikai döntéshozók asztalára. Mivel a papi vezetés már Khomeini ajatollah óta alapvető célnak és feladatnak jelöli meg Izrael elpusztítását, a fenyegetés lehetőségét komolyan kell venni.

A natanzi nukleáris komplexum földalatti szintje
A natanzi nukleáris komplexum földalatti szintjeIranIntel

Peszeskján színre lépésével az elemzők emlékeztetnek az Irán által idén áprilisban indított közvetlen légitámadásra Izrael ellen, amit - amerikai támogatással - visszavertek, de jelzés volt arra, hogy kiélezett helyzetekben Teherán hajlandó lehet a magasabb szintű közvetlen katonai lépésekre.

Viszont az is igaz, hogy mindez még Raiszi elnöksége alatt történt, és egyelőre nem lehet megmondani, hogy az új elnök is ilyen harcias-e. Eddigi megjegyzéseiből és beszédeiből azt lehet kiolvasni, hogy szívesen visszatérne a JCPOA-nak nevezett korábbi nukleáris alkuhoz, amelyet Barack Obama elnökkel kötöttek 2015-ben, de amit Donald Trump 2018-ban felszámolt.

Az egyezség felújítását Joe Biden elnök a legfontosabb célok között említette meg mandátuma kezdetén, és az újratárgyalás fonalát Bécsben fel is vették. A megújítás gondolatát a vezető nyugati hatalmak és Oroszország is támogatta, és az Európai Unió vállalta a közvetítő szerepet.

Az azóta eltelt bécsi évek azonban semmilyen lényegi továbblépést nem eredményeztek, mert Irán nem volt hajlandó a legcsekélyebb engedményekre sem az urándúsítási program nemzetközi ellenőrzésére. Anélkül viszont az alku üres, és emiatt toporog is. A tárgyalások állásáról két éve nem is érkezik lényegi hír, bár hivatalosan még zajlik, de főként az osztrák főváros capuciner-fogyasztását és a luxushotelek bevételeit erősíti.

HIRDETÉS

Nem kérdés, hogy Irán 3 évet nyert a dúsítások zavartalan folytatására, de most bánhatja a Bécsben elherdált időt és nyakaskodást, mert Bidennel még időben meg lehetett volna egyezni, Donald Trumptól viszont rettegnek és gyűlölik is. Hiszen Trump volt az, aki páros lábbal rúgta fel az Iránnak rendkívül kedvező régi alkut, és ami talán még fájóbb, az előző amerikai elnök rendelte el Kászem Szolejmani gárdaparancsnok meggyilkolását Bagdadban, 2021 januárjában.

Elkéstek

Meir Javedanfar iráni szakértő, a Reichman Egyetem munkatársa szerint Irán gazdaságának égető szüksége lenne külföldön befagyasztott pénzeszközeire és a nemzetközi szankciók feloldására vagy enyhítésére. Khamenei éppen azért engedte meg elnöki indulását egy ultraradikális Raiszi-klónnal szemben, mert szüksége van egy olyan figurára, aki az enyhülés képét mutatja a Nyugat felé és aki ennek általában be is ugrik.

Az elemző szerint még az amerikai választások előtt egy gyors és korlátozott megállapodásra fognak törekedni Joe Bidennel, de valószínűleg erre már sem idő, sem lehetőség nem lesz. Már csak azért sem, mert Khamenei nem adta fel az Oroszországgal és Kínával fenntartott kapcsolatait, és nem deklarálta a fegyverszállítások leállítását Moszkva javára.

Az amerikai elnöknek pedig most már tényleg patikamérlegen kell kiokoskodnia, hogy hozna-e vagy vinne egy Iránnal sebtiben összeütött alku az amerikai választók szemében. A kiélezett választási harc véghajrájában ez túlzott kockázatvállalás volna részéről.

HIRDETÉS

Ezért vagy elkészült Irán a nukleáris fegyverrel vagy csak karnyújtásra van tőle, Teheránnak nem nagyon marad más választása, mint megvárni az amerikai elnökválasztás eredményét, és drukkolni Joe Bidennek - vagy felkészülni egy Trumppal való újabb ütközetre.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

A föld alá mélyen befurakodó szuperbombát készítenek elő Irán nukleáris létesítményei ellen

Biden: Amerika kész erővel is megakadályozni Irán nukleáris terveit

Netanjahu: Irán nukleáris fegyverei jelentik a legnagyobb veszélyt a biztonságunkra