EventsEseményekPodcasts
Loader
Find Us
HIRDETÉS

Julian Assange – elszánt szabadságharcos, szexuális ragadozó vagy nemzetbiztonsági fenyegetés?

Julian Assange-t, a WikiLeaks alapítóját 2019. május 1-jén szállították börtönbe
Julian Assange-t, a WikiLeaks alapítóját 2019. május 1-jén szállították börtönbe Szerzői jogok AP Photo/Matt Dunham
Szerzői jogok AP Photo/Matt Dunham
Írta: Németh Árpád
Közzétéve:
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Julian Assange-t sokan hősnek tartják, mert napvilágra hozta az Egyesült Államok súlyos és indokolatlan katonai kihágásait Irakban és Afganisztánban. Hírnevén azonban foltot ejtettek a nemi erőszakokkal kapcsolatos vádak, amiket tagad.

HIRDETÉS

Miután az amerikai elnök már korábban fontolóra vette, hogy az Egyesült Államok ejti a vádakat a WikiLeaks-alapító Julian Assange ellen, aki az elmúlt több mint öt évben Őfelsége egyik szigorúan őrzött londoni börtönének, a Belmarshnak a vendégszeretetét élvezte, tulajdonképpen már nem is volt meglepő a hír, miszerint az amerikai igazságügyi minisztérium és a szivárogtató – csaknem 14 évvel a titkos katonai és diplomáciai akták tömeges megszellőztetése után – vádalkut kötött.

Assange ígéretet tett, hogy egy vádpontban bűnösnek vallja magát, ezek után a börtönben töltött éveket leszolgált büntetésnek tekintik. Az Egyesült Államokhoz tartozó Mariana-szigeteken lefolytatott rövid tárgyaláson tartotta a szavát, ami után a bírónő kihirdette, hogy „szabad emberként sétálhat ki a tárgyalóteremből”. Hosszú évek elteltével hazatérhetett szülőföldjére, Ausztráliába.

Ott született 1971-ben, a queenslandi Townsville-ben, és már fiatalon élénken érdeklődött a számítógépek és titkaik iránt. A kilencvenes években Ausztrália egyik legeredményesebb, ezáltal legveszedelmesebb hekkerének tartották.

A WikiLeaks

Az ismeretterjesztő Wikik receptjét alkalmazva 2006-ban hozta létre a WikiLeaks oldalt, amelynek már a neve, a Leaks is a szivárogtatásokra utal. Ugyanebben az évben indult a Twitter is, amelyért Elon Musk tavalyelőtt 44 milliárd dollárt fizetett.

Chelsea Manning közkatonaként, 2015-ben, és egy bírósági meghallgatás előtt, 2019-ben
Chelsea Manning közkatonaként, 2015-ben, és egy bírósági meghallgatás előtt, 2019-benAP Photo/Patrick Semansky, AP Photo/Cliff Owen

A WikiLeaks négy évvel később, 2010-ben tett szert nemzetközi hírnévre, miután a később nővé átvedlett Chelsea Manning, elemzőként szolgáló közkatona bizalmasnak minősített dokumentumokat és videókat juttatott el Assange-nak. A legemlékezetesebb a Collateral Murder, A járulékos gyilkosság című összeállítás volt arról, hogyan öltek meg az amerikai hadsereg tagjai 2007-ben Irakban egy tucat fegyvertelen civilt, köztük a Reuters két alkalmazottját.

A videó megrökönyödést és felháborodást váltott ki világszerte.

A svéd vád

A svéd hatóságok ugyanabban az évben, 2010 augusztusában nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki Julian Assange ellen. Két, egymástól független nemi erőszakkal gyanúsították.

Feladta magát a londoni rendőrségen, majd óvadék ellenében szabadlábra került. Elkeseredett harcba kezdett kiadatása ellen attól tartva, hogy Svédország washingtoni követelésre oda deportálja, ahol vádat emelnek ellene a kiszivárogtatások ügyében.

Minden jogi lehetőségét kimerítve Julian Assange 2012. június 19-én ételfutárnak álcázva felsétált Ecuador belvárosi nagykövetségének lépcsőjén, és menedékjogot kért. Csaknem hét évet, egészen pontosan 2487 napot töltött a Harrods luxusáruház mögötti épületben.

„Ecuadori területen” viszonylag lazán élt. Vendégeket fogadott, köztük a dúskeblű Pamela Anderson színésznőt, Lady Gagát, Eric Cantona volt focistát, sőt a mindig zavarosban halászó Nigel Farage-t is, aki akkoriban a brit függetlenségi párt vezetője volt.

Az ecuadori nagykövetség Londonban, 2012-ben
Az ecuadori nagykövetség Londonban, 2012-benAP Photo/Alastair Grant

Az ecuadori „száműzetés” idején, 2016-ban Assange azzal került a címlapokra, hogy a WikiLeaks közzétette az amerikai Demokrata Párt belső levelezését az elnökválasztás előtt. Az amerikai ügyészek szerint az e-maileket az orosz hírszerzés megbízásából hekkerek nyúlták le azzal a szándékkal, hogy Trump javára befolyásolják a választást.

A svéd főügyész – elévülésre, és arra hivatkozva, hogy gyakorlatilag esélytelen Assange kézre kerítése – 2017 májusában megszüntette a gyanúsított elleni eljárást. Egy hónappal korábban Jeff Sessions akkori amerikai főügyész, azaz igazságügyi miniszter kijelentette: az Egyesült Államok prioritásként kezeli Julian Assange letartóztatását.

A szoruló hurok

Hasonló tervei voltak a Scotland Yardnak is. Megerősítették, hogy azonnal őrizetbe veszik Assange-t, amit elhagyja az érintetlenséget szavatoló követséget. Ő ezzel szemben – ha lehet így mondani – vígan élte életét. Az újságíróknak 2013-ban azt mondta: akkor sem hagyja el az ecuadori felségterületet, ha ejtik a svéd vádakat, mert attól fél, hogy kiadják az Egyesült Államoknak.

Washington sosem hozta nyilvánosságra az ellene felhozott vádakat, 2018 novemberében azonban az Igazságügyi Minisztérium véletlenül megnevezte Assange-t egy bírósági dokumentumban, ami arra utalt: titokban mégis vádat emeltek ellene.

Az ecuadori nagykövetség épületében töltött évek nemzetközi aggodalmat váltottak ki. Egy ENSZ-munkacsoport szerint „önkényesen tartották fogva”. Julian Assange a jelentést lobogtatva jelent meg a fotósok előtt a diplomáciai misszió erkélyén.

HIRDETÉS
Julian Assange az ENSZ-jelentéssel a nagykövetség erkélyén, 2016-ban
Julian Assange az ENSZ-jelentéssel a nagykövetség erkélyén, 2016-banAP Photo/Frank Augstein

Három évvel később az Assange-t vizsgáló orvosok kijelentették: a nagykövetségen töltött hosszú idő „veszélyes” következményekkel járt testi és lelki egészségére.

Erre az időszakra másként emlékeznek az ecuadori diplomaták. Az ország külügyminisztere szerint például Assange gördeszkázott és focizott a követség termeiben, az alkalmazottakat pedig nem egyszer fenyegette, sőt bántalmazta.

Fogytán az ecuadori türelem

A diplomaták kétszer is megszakították a követség internet-hozzáférését, miután a WikiLeaksen megjelent dokumentumok valós beavatkozást jelentettek más országok belügyeibe.

A kényszermenekült megítélése és elfogadottsága tovább romlott Lenin Moreno elnöksége alatt, aki elhatárolódott elődje baloldali örökségétől. Amikor Assange bekéredzkedett a követségre, még Rafael Correa volt az államfő.

HIRDETÉS

Kilenc nappal azután, hogy Moreno kijelentette: a menedékkérő „többször is megsértette” menedékjogának feltételeit, 2019. április 11-én Ecuador hivatalosan is visszavonta Assange „tartózkodási engedélyét” .

A brit rendőrök 2019. április 11-én őrizetbe vették Julian Assange-t, akitől Ecuador megvonta menedékjogát
A brit rendőrök 2019. április 11-én őrizetbe vették Julian Assange-t, akitől Ecuador megvonta menedékjogát@DailyDOOH via AP

A nagykövetség közelében várakozó civil ruhás rendőrök nyomban letartóztatták az ausztrált, akit egy furgonba tuszkoltak, és a Belmarshba szállítottak. A vádalku megkötéséig soha többé nem hagyta el a börtönt.

A Scotland Yard az óvadéki kérelem megszegésére hivatkozva vette őrizetbe egyben az Egyesült Államok nevében, amely azzal a szövetségi váddal szembesítette Julian Assange-t, hogy „számítógépes behatolás elkövetésére irányuló összeesküvés részese volt, mivel jóváhagyta egy titkosított amerikai kormányzati számítógép jelszavának feltörését”.

A „nagy harc”

Röviddel később, 2019. május 1-jén Julian Assange-t ötven hét börtönbüntetésre ítélték, mert 2012-ben megsértette az óvadék feltételeit.

HIRDETÉS

Mindez azonban csak előjátéka volt annak, amit hívei „nagy harcnak” neveztek. Másnap ugyanis az Egyesült Államok benyújtotta hivatalos kiadatási kérelmét.

Beigazolódott Assange legrosszabb félelme: az Egyesült Államok a rettegett Espionage Act, a kémtörvény alapján összesen 17 pontban emelet vádat ellene. Ezzel párhuzamosan Svédország is újraindította a két nemi erőszakkal kapcsolatos nyomozást, bár azt elévülésre hivatkozva novemberben újra leállították.

Julian Assange-t a bíróságra szállították 2019 áprilisában
Julian Assange-t a bíróságra szállították 2019 áprilisábanVictoria Jones/PA via AP

Az akkori brit belügyminiszter, Sajid Javid június 13-án bejelentette: jóváhagyta az amerikai kiadatási kérelmet, és ezzel elkezdődött a jogi csatározás.

A „mentális állapot”

Az igazságszolgáltatás lomhán működött: a kiadatási tárgyalás 2020 februárjában kezdődött, majd nyomban elnapolták, a járvány miatt pedig tovább halasztották. Az érdemi eljárás végül szeptemberben kezdődött, 2021 januárjában pedig Vanessa Baraitser bíró kimondta: Julian Assange „mentális állapota” megakadályozza kiadatását, mert az amerikai börtönökben képtelenek lennének meghiúsítani öngyilkossági kísérletét.

HIRDETÉS
Julian Assange Vanessa Baraitser meghallgatásán
Julian Assange Vanessa Baraitser meghallgatásánElizabeth Cook/PA via AP

Az Egyesült Államok nyomban bejelentette fellebbezési szándékát, decemberben pedig a brit legfelsőbb bíróság hatályon kívül helyezte Baraitser döntését arra hivatkozva, hogy meggyőző biztosítékokat kapott a tengerentúlról arról, milyen bánásmódban fog részesülni a vádlott.

Az egészségi állapot

Az Egyesült Királyság legfelsőbb bírósága 2022 márciusában elutasította Assange fellebbezését, Priti Patel belügyminiszter pedig jóváhagyta kiadatását.

A jogi hercehurca azonban folytatódott.

Felesége, Stella, már csak abban tudott reménykedni, hogy a kiadatást az Emberi Jogok Európai Bírósága fogja leállítani.

HIRDETÉS

Idén januárban Assange jogi képviselői előkészítették a fellebbezési tárgyalás folytatását, a bíróság pedig engedélyezte a vádlott részvételét.

Assange azonban már túl beteg volt, ráadásul egészségi állapota a Belmarshban tovább romlott.

Free Assange, Engedjék szabadon Assange-t – követelték hívei
Free Assange, Engedjék szabadon Assange-t – követelték híveiAP Photo/Kirsty Wigglesworth

Eközben – évek hosszú során – tömegek követelték Julian Assange szabadon bocsátását.

Februárban az ausztrál törvényhozás felkérte az amerikai és a brit kormányt: engedélyezzék Assange hazatérését.

HIRDETÉS

Hogy mi nyomott a latban, nem tudni. Julian Assange édesanyja „csendes diplomáciára” hivatkozott, apja pedig Anthony Albanese ausztrál miniszterelnöknek mondott köszönetet.

Julian Assange szülőföldjén, a canberrai katonai reptéren 2024. június 26-án
Julian Assange szülőföldjén, a canberrai katonai reptéren 2024. június 26-ánAP Photo/Rick Rycroft

Julian Assange-t sokan hősnek tartják, mert napvilágra hozta az Egyesült Államok súlyos és indokolatlan katonai kihágásait Irakban és Afganisztánban. Hírnevén foltot ejtettek a nemi erőszakokkal kapcsolatos vádak, amiket tagad.

Bűnei – ha voltak – már nem fognak kiderülni. Tény viszont, hogy bűneiért – ha voltak – tizenkét évet töltött laza-szigorú fogságban.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Ki mentette ki a Wikileaks-alapítót szorult jogi helyzetéből, és mik voltak az alku előzményei?

12 év után kiszabadult Julian Assange

Joe Biden fontolgatja, hogy az USA esetleg ejti a vádakat Julian Assange ellen