EventsEseményekPodcasts
Loader
Find Us
HIRDETÉS

Ki mentette ki a Wikileaks-alapítót szorult jogi helyzetéből, és mik voltak az alku előzményei?

Assange úton a repülőtérre
Assange úton a repülőtérre Szerzői jogok Eugene Hoshiko/Copyright 2024 The AP. All rights reserved
Szerzői jogok Eugene Hoshiko/Copyright 2024 The AP. All rights reserved
Írta: Ferenc SzéFBBC
Közzétéve: A legfrissebb fejlemények
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Julian Assange bűnügye annyira elnyúlt és szövevényes volt, hogy idővel sokkal inkább politikai, mintsem jogi döntés után kiáltott. Szülőhazájának kormánya és közvéleménye végül képes volt olyan nyomást gyakorolni az USA-ra, hogy átbillentse az ügyet, és futni hagyja annak elkövetőjét.

A szabadságjogok hőse volt sokak szemében, mások szerint viszont veszélyes áruló

HIRDETÉS

Mint arról beszámoltunk, a Wikileaks alapítója a vádalkunak megfelelően bűnösnek vallotta magát a kémkedési perben, majd a bíró határozata alapján azonnal hazatérhetett Ausztráliába. A döntés azt jelenti, hogy többé nem mondhatja magát ártatlannak, de mentesül a bűncselekmények következményei alól. Ezek rendkívül súlyosak lehettek volna, 100 évet meghaladó szabadságvesztés büntetéssel.

Az ügyészek által beterjesztett vádalku nyomán az amerikai bíróság záró ítélete a két jogos érdek közti kompromisszumot fejezi ki, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy amit Assange elkövetett, az bűncselekmény.

Az ilyen megoldás szokatlan és rendkívüli, viszont megszabadította Biden elnököt attól, hogy elnöki kegyelemmel engedje futni a vádlottat, miközben az amerikai hírszerző közösség és a károsultak a vérére szomjaztak.

Maga az amerikai közvélemény sem állt Assange mellé, bár csak 53 százalék követelte korábban a kiadatását, és később ugyanennyi ember a megbüntetését.

Ezzel szemben viszont latba esett annak mérlegelése is, hogy Assange öt évet már letöltött előzetes fogságban az Egyesült Királyságban, előtte pedig hét évet önkéntes száműzetésben Ecuador londoni követségén.

Több jogász szerint a 21. század legbonyolultabb bűnügye zajlott, mert két azonos értékű alkotmányos jog ütközött benne, amire Assange is hivatkozott, mint az alkotmány belső ellentmondására. A vádlottnak ragaszkodnia kellett a szólás- és információs szabadság jogához, ezzel szemben az állam nem tekinthetett el a nemzetbiztonságot és emberéleteket is fenyegető illegális közlések hatásától, amit az 1917-es Kémkedési Törvény alapoz meg.

Az ügy politikai súlyát növelte, hogy több állam is kellemetlenül belekeveredett, így az USA mellett Ecuador, az Egyesült Királyság, Svédország és természetesen a szülőhaza Ausztrália.

Assange ügyében a végső lökést az ausztrál kormány és közvélemény nyomása adta meg

A BBC visszatekintése szerint a diplomácia, a politika és a jog sajátos elegye tette lehetővé, hogy Julian Assange végül magánrepülővel induljon haza Ausztrália és a szabadság felé.

A brit Királyi Bűnüldözési Szolgálat (CPS) közleménye szerint a vádalku lehetősége, azaz Biden elnök engedékenysége először márciusban jutott a szervezet tudomására. Ezután lázas jogtechnikai, szervezési és mechanizmus-kezelési munka indult be, hogy Assange úgy jelenjen meg az amerikai szövetségi bíró előtt, hogy mindkét fél kívánságai teljesüljenek, és a végleges alku létrejöjjön.

Az egyezség – sok éves holtpont után – az új ausztrál kormány megválasztására vezethető vissza. 2022 áprilisában Anthony Albanese új munkáspárti miniszterelnök általános programot hirdetett a tengerentúlon fogva tartott ausztrál állampolgárok hazahozatalára, és ebbe a körbe Assange is bele tartozott.

Albanese világosan kijelentette, hogy nem pártolja mindazt, amit Assange tett, de „most már elég volt” , és eljött az ideje, hogy szabadon engedjék. A miniszterelnök az ügyet kiemelten kezelte, de nagyrészt zárt ajtók mögött, élénk diplomáciai munkával az amerikai Külügyminisztérium és a Fehér Ház felé.

„Nem kell minden külügyet hangos dobszóval intézni” – mondta akkor.

Albanese és Biden a G7 csúcsértekezletén Japánban, 2023 május
Albanese és Biden a G7 csúcsértekezletén Japánban, 2023 májusSusan Walsh/Copyright 2023 The AP. All rights reserved.

A miniszterelnök keményen lobbizott Caroline Kennedynél, az USA befolyásos ausztráliai nagyköveténél, és ehhez megszerezte a parlamenti pártok általános támogatását is. A törvényhozók azt érzékelték, hogy az ausztrál közvélemény szinte teljesen Assange hazahozatala mellett áll, és ezt az igény továbbították Washington felé.

Az egyik képviselő érvelése szerint Ausztrália gyakorlatilag minden nagy ügyben az Egyesült Államok automatikus szövetségese, ezért nem túlzott igény, hogy egy kisebb ügyben engedményt kérjenek, ami már púp volt mindenki hátán.

Az ausztrál parlamenti képviselők küldöttsége szeptemberben utazott Washingtonba, hogy közvetlenül a Kongresszusban győzködje a honatyákat az alku és a mentesítés lehetőségéről. Miután azt tapasztalták, hogy ajánlatukra van fogadókészség, eljött a pillanat, hogy a miniszterelnök maga is felvesse a kérdést Joe Biden elnöknek a Fehér Házban, októberi hivatalos látogatása során.

Biden és Albanese a Fehér Házban, 2023 október 25.
Biden és Albanese a Fehér Házban, 2023 október 25.Evan Vucci/Copyright 2023 The AP. All rights reserved

Ezt követte a canberrai parlament februári szavazása, ahol az ausztrál képviselők elsöprő többséggel támogatták a felhívást, hogy sürgessék meg az Egyesült Államokat és az Egyesült Királyságot, hogy engedjék vissza Assange-ot Ausztráliába.

Összesítve tehát Ausztrália kormánya és népe volt az, aki döntő lökést adott a megfeneklett ügyből való szabadulásra.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Bűnösnek vallotta magát, majd szabad emberként távozott a bíróságról Julian Assange

Joe Biden fontolgatja, hogy az USA esetleg ejti a vádakat Julian Assange ellen

Eldől, hogy kiadják-e a WikiLeaks alapítóját az Egyesült Államoknak