Az ENSZ Dohában rendezne konferenciát Afganisztánról, de a Talibán bejelentette, hogy az afgán nőknek ehhez semmi közük.
HIRDETÉS
A tálibok kikötésébe való beleegyezés „árulás” lenne az ENSZ részéről, mondják a jogvédő csoportok, és értelmét sem látják, mert a terrorszervezet három évvel ezelőtti hatalomátvétele szemernyi javulást vagy engedményt sem hozott az afgán nőknek. Ennek jele, hogy ezen az értekezleten is csak akkor hajlandók megjelenni, ha a témák a férfiakra korlátozódnak, és a nők jogait leveszik a napirendről.
A hatalom visszavétele óta a tálibok ismét korlátozzák a nők hozzáférését az oktatáshoz, a munkához, a nyilvános terekhez és a szociális juttatásokhoz, miközben a 2001 és 2021 között jelentős előrelépések történtek. A modern szemlélet a talibán érkezésével a múltba veszett, márciusban például arról számoltak be, hogy újra bevezetik a nők házasságtörés miatti nyilvános megkorbácsolását és megkövezését, a határozatot viszont semmilyen nemzetközi tiltakozás vagy szankció sem követte.
Safia Arefi ügyvéd, aki egy afgán emberi jogi szervezet vezetője, keserűen állapította meg, hogy „az afgán nők a magány mélységét élik meg, mert a nemzetközi közösség úgy döntött, hogy inkább hallgat a nők jogainak megsértéséről.”
A bejelentést Hibatullah Akhundzada, a tálib rezsim vezetője tette, aki a sarija törvénykezés újbóli bevezetésének mérföldköveként méltatta a döntést. Akhundzada egyébként sosem jelenik meg a nyilvánosság előtt, és döntéseit a távoli Kandaharból közli a vezetőséggel.
A tálibok már az év elején sem vettek részt az ENSZ-tárgyalásokon. Tirana Hassan emberjogi képviselő szerint „a nők kizárásába való beleegyezés azzal a kockázattal jár, hogy legitimálja a tálibok visszaéléseit, ami helyrehozhatatlan károkat okoz az ENSZ hitelességében, és lejáratja a világszervezetet, mint a nők jogainak szószólóját.”
A tálibokat a nyugati megszállás idején hivatalban volt Sima Samar afgán nőügyi miniszter próbálta tárgyalóasztalhoz hívni, de csak a kizáró feltételekről kapott beleegyező választ Kabulból. „Ez a helyzet önkéntes alávetés lenne a tálibok akaratának. A jog, a demokrácia és a fenntartható béke nem lehetséges úgy, hogy közben a társadalom több mint fele nő. Úgy látom, hogy megint csak nem tanulunk a múlt hibáiból.”
Habiba Sarabi, aki korábban az ország első női kormányzója volt, úgy látja a helyzetet, hogy a nemzetközi közösség a nők jogaival szemben a tálibokkal való együttműködést helyezi előtérbe.
Heather Barr, a Human Rights Watch munkatársa szerint a világ legsúlyosabb nőjogi válságával állunk szemben, ami hatalmas politikai győzelmet jelentene a terrorállamnak. Ez nemcsak az afgán nők elárulását jelenti, hanem az összes nőt szerte a világon.
AZ ENSZ egyelőre nem nyilatkozott arról, hogy a tálibok feltételei szerint megtartják-e az értekezletet, hanem csak annyit közölt, hogy konferencia előkészítése folyamatban van.