A Gázát uraló terrorszervezet és a palesztin elnök Fatah pártja közötti tárgyalásokat várhatóan június közepén tartják Kínában. Szakértők szerint kevés az esély a megegyezésre a palesztin területek irányításáról és az Izraellel szembeni politikáról.
HIRDETÉSA Hamász és a Mahmúd Abbász palesztin elnök vezette Fatah közötti megbékélési tárgyalásokon mély megosztottság korlátozza az előrelépést. Ez derül ki azokból beszélgetésekből, amelyeket a Jerusalem Post a felek öt forrásával folytatott.
A tárgyalások június közepén lesznek Kínában, mindkét fél tisztviselői szerint. A kínai külügyminisztérium nem kívánt nyilatkozni az ügyben. A találkozót a nemzetközi közvetítők azon kísérletei közepette tartják, hogy Izrael és a Hamász tűzszüneti megállapodást kössön a Gázai övezetben.
A Hamász, amelyet számos nyugati ország terrorszervezetnek tekint, katonailag jelentősen meggyengült az október 7-i mészárlás óta, mivel Izrael naponta mér csapásokat állásaira a Gázai övezetben. Ennek ellenére politikusainak találkozói a ciszjordániai palesztin politikát irányító Fatah tisztviselőivel arra utalnak, hogy az iszlamista csoport akarja alakítani a palesztin területek háború utáni rendjét – állítja egy, a Hamász ügyeit jól ismerő forrás.
Hozzátette ugyanakkor, hogy a Hamász – amely a háború előtt a Gázai övezetet irányította – elismeri, hogy nem lehet része a palesztin területek nemzetközileg elismert új kormányának, amikor a harcok az övezetben véget érnek.
A Hamász egyik magas rangú tisztviselője szerint azt akarják, hogy a Fatah egy szélesebb körű politikai megállapodás részeként egyezzen bele egy új, technokrata közigazgatásba Ciszjordániában és Gázában.
„Politikai partnerségről beszélünk a palesztin egység újjászervezése érdekében” – mondta Basim Naim, aki részt vett a kínai tárgyalások előző fordulóján.
„Akár a kormányban van a Hamász, akár azon kívül, ez nem elsődleges követelése a mozgalomnak, és nem tekinti ezt bármilyen megbékélés feltételének” – magyarázta Naim, aki akárcsak a Hamász politikai vezetésének nagy része, száműzetésben tevékenykedik Gázán kívül.
Meg lehet-e semmisíteni a Hamászt?
Annak ellenére, hogy Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök gázai háborús célja az Irán által támogatott csoport megsemmisítése, a legtöbb megfigyelő egyetért abban, hogy a Hamász valamilyen formában a tűzszünet után is létezni fog. A mozgalom a Muzulmán Testvériség egyik ága, mélyen gyökerezik a palesztin társadalomban, és ideológiai gyökerei is vannak.
Az Egyesült Államok és az EU ellenzi, hogy a háború után a Hamász szerepet vállaljon a Gázai övezet irányításában.
Ennek ellenére néhány amerikai tisztviselő bizalmasan kétségeit fejezte ki, hogy Izrael meg fogja semmisíteni a csoportot. Egy magas rangú amerikai tisztviselő május 14-én azt mondta, hogy Washington valószínűtlennek tartja, hogy Izrael „teljes győzelmet” tudna aratni.
A Hamász minden tagjának megölése irreális és nem volt az izraeli hadsereg célja, de a Hamász mint kormányzó hatóság megsemmisítése „elérhető és megvalósítható katonai cél” – mondta Peter Lerner, az izraeli hadsereg szóvivője.
Kevés esély a megegyezésre
A nyugati államok támogatják azt az elképzelést, hogy a háború után Gázát egy megújított Palesztin Hatóság irányítsa, az Abbász vezette kormányzat, amely korlátozott önrendelkezéssel rendelkezik Ciszjordánia egyes részei felett. A ramallahi székhelyű Palesztin Hatóságot világszerte széles körben elismerik a palesztinok képviseletében, és biztonsági támogatást kap az Egyesült Államoktól és az EU-tól.
Jasszer Arafat majd Mahmúd Abbász vezetésével a Fatah évtizedeken át a palesztin ügy vitathatatlan vezetője volt a Hamász felemelkedéséig.
A Palesztin Hatóság irányította a Gázai övezetet is 2007-ig, amikor a Hamász elűzte onnan a Fatahot, egy évvel azután, hogy legyőzte a parlamenti választásokon – az utolsó alkalommal, amikor a palesztinok szavaztak.
A tárgyalások ellenére a frakciók ellenségeskedése miatt továbbra is kicsi az esélye annak, hogy a palesztin területek közigazgatásának újraegyesítéséről szóló megállapodás létrejöjjön – derült ki több bennfentessel folytatott beszélgetésekből.
HIRDETÉSAnnak ellenére, hogy 143 ország elismerte a palesztin államot (köztük Írország, Spanyolország és Norvégia a múlt héten), a szuverén állam létrehozására vonatkozó remények évek óta csökkennek, mivel Izrael egyre nagyobb településeket épít Ciszjordániában, és ellenzi a palesztin államiságot.
A Hamász-Fatah szakadás tovább nehezíti a cél elérését. A frakciók mélyen eltérő nézeteket vallanak a stratégiát illetően: a Fatah elkötelezett az Izraellel való tárgyalások mellett a független állam megteremtése érdekében, míg a Hamász a fegyveres harcot támogatja, és nem ismeri el Izraelt.
Egy májusi arab csúcstalálkozón Abbász azzal vádolta a Hamászt, hogy az október 7-i támadással „újabb ürügyet” adott Izraelnek Gáza elpusztítására. A Hamász sajnálatosnak nevezte a megjegyzést, és október 7-ét a palesztin harc döntő pillanatának nevezte.
A Hamász 1988-as alapító okirata Izrael elpusztítására szólított fel. A Hamász 2017-ben azt mondta, hogy egyetért egy átmeneti palesztin állammal az 1967 előtti határok között, bár továbbra is ellenzi Izrael létjogosultságának elismerését. A gázai háború kirobbanása óta újra kinyilvánította ezt az álláspontját.
HIRDETÉSÚj kormány?
Márciusban Abbász feleskette a Palesztin Hatóság új kabinetjét, amelynek élén Mohammed Musztafa áll, Abbász közeli tanácsadója, aki 2013 és 2014 között a Gázai övezet újjáépítését felügyelte. Bár a kabinet technokratákból áll, Abbász lépése feldühítette a Hamászt, amely azzal vádolta, hogy egyoldalúan cselekszik.
Sabri Saidam, a Fatah vezető tisztviselője a Reutersnek azt mondta, hogy új kormány megalakítása időpocsékolással érne fel.
Egy másik magas rangú tisztviselő, aki ismeri a Fatah kínai tárgyalásokra vonatkozó feltételeit, azt mondta, a Fatah azt akarja, hogy a Hamász ismerje el a Palesztinai Felszabadítási Szervezet (PFSZ) szerepét a palesztinok egyetlen legitim képviselőjeként, és kötelezze el magát a PFSZ által aláírt megállapodások mellett.
Ez magában foglalná a 30 évvel ezelőtt aláírt oslói egyezményeket is, amelyek értelmében a PFSZ elismerte Izraelt, amit a Hamász hevesen ellenzett.
HIRDETÉSSaidam szerint a Fatah azt szeretné, ha a kormány teljes biztonsági és közigazgatási ellenőrzést gyakorolna Gázában – ami kihívás lenne a Hamász ottani hatalmával szemben. A Hamász, amely alapvetően ellentétben áll a PFSZ-szel Izrael miatt, soha nem csatlakozott a szervezethez, de már régóta választásokat követel a szervezet irányító intézményeiben, beleértve a törvényhozó testületet is.
Iszmail Haníje, a Hamász politikai vezetője pénteken kijelentette, hogy a „nemzeti konszenzus” kormánya mellett a csoport választásokat akar a Palesztin Hatóság elnöki és parlamenti testületébe is.
Ghassan Khatib, a ciszjordániai Birzeit Egyetem oktatója szerint a Hamász csak a saját feltételei szerint érdekelt a megbékélésben, fenntartva politikáját, biztonsági apparátusát és ideológiáját, ami azt kockáztatja, hogy a PFSZ nemzetközi elszigeteltségbe kerül.
„Abbász nem fogadhatja el őket a politikájukkal együtt, mert ez veszélyeztetné a PFSZ egyetlen vívmányát, a nemzetközi elismerést” – mondta.
HIRDETÉSA Palesztin Politikai és Közvélemény-kutató Központ által Ciszjordániában és Gázában végzett márciusi felmérés szerint a Hamász nagyobb támogatottságot élvez, mint a Fatah, és népszerűsége még mindig magasabb, mint a háború előtt.