Zurbó Dorottya és Arun Bhattarai filmjéből kiderül, mi teszi boldoggá az embereket a Himalája lábánál.
HIRDETÉSA Boldogság Kutatóintézet munkatársai járják az országot Bhutánban, és kérdőív segítségével mérik fel a lakosság boldogságszintjét. Ennek eredményei alapján dolgozzák ki az ötéves fejlesztési terveket a himalájai királyságban.
Zurbó Dorottya és Arun Bhattarai dokumentumfilmje, A boldogság ügynöke az egyik kérdezőbiztost követi nyomon.
A magyar-bhutáni alkotópáros még az egyetemista időkből ismeri egymást. Első közös filmjük, a Monostor gyermekei forgatása közben ismerkedtek meg főhősükkel, Amberrel.
"Miközben egy családnál forgattunk, váratlanul betoppant oda két boldogságkutató, hogy felmérje a boldogságindexüket. Ez volt az első alkalom, amikor megtapasztalhattam, hogyan is történik egy ilyen interjú. Elképesztő szenvedélyes beszélgetést folytattak. Ami minket megragadott ebben a helyzetben az az, hogy láttuk az ügynököket, amint ezeket a nagyon személyes kérdéseket számszerűsítik, és volt ennek egy bizarr felütése" – mesélte az Euronewsnak Zurbó Dorottya rendező.
A legutóbbi felmérés szerint a királyságban a megkérdezettek 93 százaléka boldognak vallotta magát.
"A 70-es években a király azt mondta egy sajtótájékoztatón, hogy nekünk fontosabb a bruttó nemzeti boldogság, mint a bruttó hazai termék (GDP). Ez híres szlogen lett, és bekerült a politikai diskurzusba, és létrehozták ezt a bruttó nemzeti boldogságfilozófiát. Ennek négy pillére van: a fenntartható fejlődés, a jó kormányzás, a hagyomány és a természet védelme. Ezek alapján próbálnak gazdasági és társadalmi intézkedéseket hozni" – magyarázza Zurbó Dorottya.
Bhutánban az emberek többsége buddhista. A nyugati felfogáshoz képest egészen mást jelent számukra a boldogság.
"Ha az ember már nem szenved, az a boldogság. Sokkal előrébb való az, hogy a közösségért teszel, minthogy az egyéni boldogulásodért tegyél. Ez a buddhista értékekeket tükrözi."
A dokumentumfilm egy komoly társadalmi problémáról, a nepáli származású bhutániak helyzetéről is szól. A kilencvenes években, még az előző uralkodó, a negyedik király regnálása alatt volt egy kifejezetten erőszakos asszimilációs törekvés, hogy a nepáli kisebbséget – akik a társadalom harminc százaléka, és hindu vallásúak – be akarták olvasztani a többségi társadalomba az egy nemzet, egy kultúra címszó alatt. Ebből voltak atrocitások, és ennek következtében nagyon sok nepáli elhagyta az országot.
A magyar-bhutáni koprodukció januárban bekerült a nemzetközi dokumentumfilmes versenybe a Sundance Filmfesztiválon, azóta sok fesztiválra meghívták. A boldogság ügynöke már a magyar mozikban is látható.