Napok maradtak hátra az európai parlamenti választásokig. Magyarországon a tét kétszeres, mivel a voksolást egy napon tartják az önkormányzati választásokkal. Az ország történetében most először fordul elő ilyen.
Van más tagállam is, ahol a dátum szintén egybeesik egy helyi választáséval?
HIRDETÉSA kérdésre Zsíros Sándor, az Euronews brüsszeli tudósítója adott választ. "Néhány tagállamban, ahogy Magyarországon is, összekötik a kellemeset a hasznossal, és az EP-választással egy időben más szavazást is tartanak. Június 9-én Magyarországon önkormányzati, Belgiumban parlamenti- és önkormányzati, Bulgáriában előrehozott parlamenti választás is lesz" - magyarázta, azt is hozzátéve, hogy Horvátországban viszont alig másfél hónappal az EP-választás előtt rendeztek parlamenti választást.
Hogyan hat(hat) egymásra a két szimultán tartott választás?
"Az egy időben rendezett, két különböző szavazás erősíti a részvételt, hiszen az EP-választáson hagyományosan alacsony a részvételi arány, ám ha mellette a kormányról, vagy a polgármesterekről is dönteni lehet, az jó eséllyel növeli a tétet" - hangsúlyozta tudósítónk.
Az egy politikai pártból választott EP-képviselők száma arányos az általa kapott szavazatok számával. A más tagállamban lakóhellyel rendelkező uniós polgárok szavazhatnak és indulhatnak a választáson is abban az uniós országban, ahol élnek. Minden polgár csak egyszer szavazhat.
A Political Capital "oktatóvideója" jól szemlélteti a választási rendszerekre, illetve a magyarországi szavazás módjára vonatkozó legfontosabb információkat:
Most akkor hány napig tart a választás?
Az EP-választások időpontjára maga az Európai Parlament tett javaslatot és a tagállamokkal is konzultálva fogadták el a június 6-9-i időszakot. Magyarországon viszont csak a 9-i dátum rögzült a köztudatban. Miért van ez?
Az első napok, tehát a 6-a, 7-e és 8-a azokat az országokat érintik, amelyek hagyományosan, vagy más okok miatt nem vasárnap tartják a szavazásokat. Hollandiában csütörtökön, Írországban pénteken, Lettországban, Máltán, Szlovákiában szombaton lesz a voksolás. Csehországban pénteken és szombaton, Olaszországban szombaton és vasárnap is lehet szavazni, míg a többi országban vasárnap tartják a voksolást. Ettől csak azok térhetnek el, akik levélben szavaznak: ők előbb is postára adhatják a borítékot.
A választások lebonyolítása az egyes országok feladata, de van néhány közös alapelv, amelyet alkalmazniuk kell. Mik ezek?
Erre a kérdésre az Európai Parlament Sajtószolgálata adta meg a választ.
Alapelvek a választási rendszerre vonatkozóan:
• a választásokat ötévente, egy meghatározott négynapos időszakon belül (csütörtöktől vasárnapig) kell megrendezni. 2024-ben ez az időszak június 6-tól 9-ig tart.
• a választás az általános, titkos, szabad és közvetlen választójog alapján történik
• az arányos képviselet elvét kell alkalmazni: az egy politikai pártból választott EP-képviselők száma arányos az általa kapott szavazatok számával. Az arányos választási rendszeren belül lehet listás rendszert vagy az átruházható szavazatok rendszerét alkalmazni
• közös szabályok a küszöbértékekre vonatkozóan: azokban az országokban, ahol alkalmaznak a bejutáshoz szükséges küszöbértéket, az nem lehet magasabb a leadott szavazatok 5%-ánál.
Alapelvek az aktív és a passzív választójogra vonatkozóan:
• a más tagállamban lakóhellyel rendelkező uniós polgárok szavazhatnak és indulhatnak a választáson is abban az uniós országban, ahol élnek
• minden választópolgár csak egy tagállamban, egyszer szavazhat
• léteznek közös szabályok a választott képviselői hivatal és más tisztségek közötti összeférhetetlenségre is. Európai parlamenti képviselő nem lehet például tagállami kormány tagja vagy nemzeti parlament képviselője. A tagállamok a közös szabályokon felül is fogalmazhatnak meg előírásokat.
Hány képviselőt küldünk az EP-be?
Összesen 720 európai parlamenti képviselőt választanak meg, 15-tel többet, mint az előző választásokon. Az EP-képviselők számát mindig a választás előtt határozzák meg a degresszív arányosság elve szerint. Ez annyit jelent, hogy egy nagyobb országból származó EP-képviselő több embert képvisel, mint egy kisebb országé.
A legtöbb képviselőt (96) Németország adja majd, őket követik a franciák (81), az olaszok 76), a spanyolok (61), lengyelek (53). Magyarország 21 képviselőt delegálhat majd az EP-be - ugyanannyit mint a csehek, a görögök, a svédek és a portugálok. A legkevesebbet, hat képviselőt pedig Málta, Ciprus és Luxemburg adja majd.
HIRDETÉSHogyan keletkeznek a mandátumok?
Amint a választási eredmények hivatalossá válnak, a tagállamok közlik az EP-vel a mandátumot szerzett képviselők nevét. Az újonnan megválasztott EP-képviselők mandátumvizsgálaton - erről részletesebben itt olvashat - esnek át annak megállapítása érdekében, hogy nem töltenek-e be olyan tisztséget, amely összeegyeztethetetlen a képviselői státusszal.
Ilyen lehet, ha az illető valamely uniós tagállam kormányának minisztere vagy parlamentjének tagja, vagy az Európai Bizottságnál, az Európai Bíróságnál, az Európai Központi Bank Igazgatóságánál, az Európai Számvevőszéknél vagy az Európai Beruházási Banknál tölt be tisztséget. A Szerződések alapján a közösségi alapok kezelésére létrehozott uniós intézmények vagy szervek aktív tisztviselői sem lehetnek EP-képviselők.
Az EP-képviselőknek írásban kell megerősíteniük, hogy esetükben nem áll fenn összeférhetetlenség, és legkésőbb hat nappal a Parlament alakuló ülése előtt nyilatkozatot kell benyújtaniuk.
A Parlament Jogi Bizottsága utólagosan ellenőrzi az új EP-képviselők jogállását, és a tagállamok által szolgáltatott információk alapján hoz döntést.
Nemzeti pártokra vagy európai pártokra szavazunk?
A választásokon a nemzeti politikai pártok indulnak, de miután megválasztották az EP-képviselőket, a legtöbbjük csatlakozik egy transznacionális politikai csoporthoz. A nemzeti pártok többsége egy európai képviselőcsoport tagja. Az EP-ben jelenleg 7 képviselőcsoport működik:
HIRDETÉS• Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) képviselőcsoport
• Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége az Európai Parlamentben képviselőcsoport
• Renew Europe Group
• Zöldek/Európai Szabad Szövetség képviselőcsoport
• Európai Konzervatívok és Reformerek képviselőcsoport
HIRDETÉS• Identitás és Demokrácia képviselőcsoport
• Baloldal az Európai Parlamentben képviselőcsoport - GUE/NGL.
Hogyan működnek ezek a képviselőcsoportok?
Képviselőcsoport létrehozásához minimum 23 képviselő szükséges, akiknek a tagállamok legalább egynegyedét kell képviselniük. Egy képviselő csak egy képviselőcsoporthoz tartozhat. Vannak olyanok is, akik egyetlen képviselőcsoporthoz sem tartoznak, ők a független képviselők.
A képviselőcsoportok a plenáris ülésen történő szavazás előtt minden esetben megvizsgálják a parlamenti bizottságok által kidolgozott jelentéseket, és módosításokat terjesztenek elő hozzájuk.
A képviselőcsoport által elfogadott álláspont a csoporton belül folytatott eszmecsere során alakul ki. Egyetlen képviselőt sem lehet kényszeríteni arra, hogy egy bizonyos módon szavazzon.
HIRDETÉSMi történik közvetlenül a választások után? Mikor lesz az első plenáris ülés?
A választásokat követő napokban a tagállami hatóságok bejelentik az Európai Parlamentnek, hogy polgáraik kiket választottak meg európai parlamenti képviselőnek.
A mandátumellenőrzés után megalakulnak a képviselőcsoportok: erről a választások után kezdődnek meg a tárgyalások, és egészen az új Parlament alakuló üléséig tartanak. Egy képviselőcsoport tagjai - minimum 23 EP-képviselő - a tagállamok legalább egynegyedéből, azaz legalább hét tagállamból kell érkezzenek.
Ahhoz, hogy egy adott képviselőcsoportot a Parlament alakuló plenáris ülésén, július 16-án hivatalosan is elismerjenek, július 15-ig tájékoztatniuk kell az Európai Parlament elnökét a csoport nevéről, politikai küldetéséről és a tagok nevéről.
Az új parlamenti ciklus hivatalosan tehát július 16-án, kedden veszi kezdetét, ekkor lesz az EP alakuló plenáris ülése. Ekkor az újonnan megválasztott képviselők a Parlament strasbourgi székhelyén üléseznek július 19-ig, hogy megválasszák az EP elnökét, 14 alelnökét és 5 quaestorát (ők a képviselőket közvetlenül érintő igazgatási és pénzügyi feladatokat látják el). Emellett megállapodnak a Parlament állandó bizottságainak (szakbizottságainak) és albizottságainak számáról és taglétszámáról is. Ezzel kezdetét veszi az új jogalkotási ciklus. Általában ilyenkor jelentik be az egyes szakbizottságok tagjainak nevét is.
Milyen EP-összetételt jósolnak a közvélemény-kutatások, például az Eurobarometer?
Az Európai Parlament felkérésére készült Eurobarometer közvélemény-kutatás nem vizsgálta a választók pártpolitikai preferenciáit, tudtuk meg az EP Sajtószolgálatától.
HIRDETÉSHelyette a következő négy fő kérdéskört vizsgálták:
- a választások iránti érdeklődés
- kampánytémák
- az EU a világban
- az EU hatása.
Miért fontos az EP-választás?
- mintegy 370 millió választópolgár jogosult rajta részt venni, a világon ez az egyik legnagyobb demokratikus választás
- az Európai Parlament olyan jogszabályokat fogad el, amelyek mindenkit érintenek: Az uniós jogszabályok foglalkoznak azokkal a kérdésekkel, amelyeket az emberek többsége fontosnak tart: a környezetvédelemmel, a biztonsággal, a migrációval, a szociálpolitikával, a fogyasztói jogokkal, a gazdasággal, a jogállamisággal és még sok más témával
- a szavazással az európai demokrácia jövőjének alakításában vesz részt a választó: ezek a szavazatok döntik ugyanis el, hogy mely európai parlamenti képviselők képviselik majd őt az új jogszabályok kidolgozásakor, és az Európai Bizottság megválasztását is befolyásolja
- az egyre összetettebb, instabilabb és összekapcsoltabb világban az Európai Unió olyan globális kihívásokkal néz szembe, amelyeket egyedül egyetlen uniós ország sem képes sikeresen kezelni
- minél többen szavaznak, annál erősebb a demokrácia, amely közös vívmány, kollektív felelősség: minél nagyobb az érdektelenek, a távolmaradók aránya, annál inkább gyengül az európai parlamenti demokrácia, és vesztik értelmüket értékei.
Az Európai Parlament 9. ciklusának eredményeiről itt olvashat részletesen.