NewsletterHírlevélEventsEseményekPodcasts
Loader
Find Us
HIRDETÉS

Nemcsak az EU-ban, de egész Európában a magyar átlagnyugdíj az egyik legalacsonyabb

ILLUSZTRÁCIÓ: nyugdíj kézebesítése - Budapest, 2023. február 8.
ILLUSZTRÁCIÓ: nyugdíj kézebesítése - Budapest, 2023. február 8. Szerzői jogok Bruzak Noemi/MTI - MTI
Szerzői jogok Bruzak Noemi/MTI - MTI
Írta: Rita KonyaEuronews, Eurostat, Eurobarometer
Közzétéve:
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Az Euronews Business erős pozitív korrelációra mutatott rá a havi nyugdíjak szintje és a nyugdíjba vonulással kapcsolatos pénzügyi tudatosság között.

HIRDETÉS

A 65 éves és annál idősebb európaiak elsődleges jövedelemforrását elsősorban a keresethez kötött nyugdíjak jelentik. Mellbevágó adat, hogy az uniós állampolgárok kevesebb mint fele bízik abban, hogy nyugdíjas évei alatt elegendő jövedelme lesz a kényelmes, az élet utolsó szakaszához méltó élethez. Még döbbenetesebb, hogy több tagállamban - Magyarországon is - csupán az emberek 30%-a vagy annál is kisebb hányada érzi így.

Az idősek védelme az elszegényedéstől a nyugdíjrendszerek egyik legfontosabb feladata. Az öregségi nyugdíj egy rendszeres kifizetés, amelyek két célja van:

  • a kedvezményezett jövedelmének fenntartása a keresőképes korából származó bejelentett jövedelem aránya alapján
  • az időskorú jövedelmének támogatása.

Óriási különbségek a nyugdíjakban Európa-szerte

Az Eurostat adatai szerint az öregségi nyugdíjak a kontinensen mind nominálisan, mind vásárlóerő-paritásonként (PPS) jelentősen eltérnek. Az adatok egyszerűsítése érdekében az Euronews Business az éves nyugdíj-jövedelmeket 12 hónappal elosztva havi összegekre számította át.

2021-ben az egy kedvezményezettre jutó átlagos havi bruttó öregségi nyugdíjkiadások az EU-n belül igen eltérőek voltak, a luxemburgi 2575 eurótól a bulgáriai 226 euróig, míg az uniós átlag 1224 euró volt.

A tágabb értelemben vett Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) és az uniós tagjelölt országok közül Izlandon volt a legmagasabb az átlag: 2762 euró, míg Albániában a legalacsonyabb: 131 euró.

Az átlagon felüliek: az EU "négy nagy tagja" és a skandináv államok

Az egy főre jutó öregségi nyugdíj az EU "négy nagy" tagországában meghaladta az uniós átlagot. A legmagasabb nyugdíjat, 1561 eurót Olaszországban adták, míg Franciaország, Spanyolország és Németország közel azonos, egyenként 1450 euró körüli értéket mutatott.

A skandináv országok is jól teljesítettek, az ottani átlag öregségi nyugdíjak a "négy nagy" államét is meghaladták.

Legrosszabb helyzetben a balkáni országok

A hét legalacsonyabb helyezést csak és kizárólag a balkáni országok mondhatják magukénak. Luxemburgban az öregségi nyugdíjakra fordított átlagos kiadások közel 11-szer magasabbak voltak, mint Bulgáriában, ami nagyon durva különbség. Még ha Luxemburgot mint kiugró értéket figyelmen kívül is hagyjuk, az uniós átlag még mindig majdnem hatszor magasabb maradt a Bulgáriában mértnél.

E nyugdíj-különbségek egy része az EU-tagállamok eltérő árszínvonalának tulajdonítható, mivel - ahogy azt az Eurostat is kiemeli - a megélhetés általános költségei jelentősen eltérnek a régióban.

Magyarország: csupán öt államot előzünk meg

Magyarországon az egyik legalacsonyabb a havi járandóságok összege, méghozzá nemcsak az EU-ban, de egész Európában is. A havi magyar átlagnyugdíj a vizsgált időszakban 398 euró volt.

Ennél kisebb havi juttatást csak Horvátországban, Romániában, Szerbiában, Bosznia-Hercegovinában és Albániában kaptak a nyugdíjasok 2021-ben, derül ki az egy kedvezményezettre jutó átlagos havi bruttó öregségi nyugdíj-kiadásokat összesítő elemzésből (ennél frissebb adatok jelenleg még nem érhetők el).

Ennek tükrében az sem meglepő, hogy Magyarországon az emberek 30 százaléka, vagyis kevesebb mint egyharmada érzi úgy, hogy meg tud majd élni a nyugdíjából.

PPS: jelentősen csökkennek a különbségek a PPS szempontjából

Az ún. vásárlóerő-egység, a PPS mesterségesen képzett, közös átszámítási alapként alkalmazott pénznem, amelyben a nemzeti számlák aggregátumait (pl. aggregált fogyasztás, aggregált beruházás) fejezik ki az árszínvonal különbségekhez való kiigazításkor a PPP-k (vásárlóerő-paritások) használatával. Ez lehetővé teszi az eredmények összehasonlíthatóságát.

PPS-ben kifejezve az átlagos öregségi nyugdíj Bulgáriában 437, Luxemburgban 1681 euró között mozog. Ez azt jelenti, hogy egy luxemburgi nyugdíjas közel négyszer akkora bruttó nyugdíjat kapott, mint egy bolgár.

Az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EIOPA) 2023-as Eurobarométer-felmérése szerint az uniós fogyasztók mindössze 42%-a bízik abban, hogy nyugdíjas évei alatt elegendő pénz áll majd rendelkezésére a kényelmes élethez.

HIRDETÉS

A bizalom szintje jelentős eltéréseket mutat az egyes országok között, a legnagyobb bizalmat Luxemburg (61%), Hollandia (59%) és Dánia (58%) jelezte. Ezzel szemben a legalacsonyabb Lettországban (23%), Szlovéniában (27%) és Lengyelországban (28%) a bizalom.

E nyugdíj-különbségek egy része az EU-tagállamok eltérő árszínvonalának tulajdonítható, ugyanis - ahogyan azt az Eurostat is megjegyzi - a megélhetés általános költségei jelentősen eltérnek a régióban.

Erős korreláció: nyugdíjak vs. nyugdíjas bizalom

Az Euronews Business erős pozitív korrelációt talált a nyugdíjas évek kényelmes megélhetéséhez szükséges pénzügyi bizalom szintje és a havi öregségi nyugdíj összege között.

Mindez azt jelzi, hogy a magasabb nyugdíjakkal rendelkező országokban a bizalom szintje is magasabb, míg az alacsonyabb nyugdíjösszeggel rendelkező helyeken csökken.

HIRDETÉS

Az Európai Parlament vészharangot kongat

Az Európai Parlament tájékoztatója szerint a szakértői csoportok és az érdekelt felek számos ajánlást tettek az uniós nyugdíjrendszerek fenntarthatóságának és megfelelőségének megerősítésére.

"A nyugdíjrendszerek jelenlegi kialakítása miatt egyre több embert fenyeget az időskori szegénység kockázata. Ez a tendencia ellentétes a szegénység csökkentésére irányuló uniós erőfeszítésekkel" - figyelmeztetnek.

Kihívások a nemzetközi nyugdíj-összehasonlításban

A nemzetközi nyugdíjszintek összehasonlítása kihívást jelent a nyugdíjrendszerek jelentős különbségei miatt. Ezek az összehasonlítások gyakran figyelmen kívül hagyják az adózás és a társadalombiztosítási járulékok hatását a végső nyugdíjösszegekre. A számadatokat az Eurostat adatbázisából számítják ki úgy, hogy az öregségi nyugdíjakra fordított összes kiadást elosztják a kedvezményezettek számával.

Az uniós statisztikai hivatal ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy "az egy kedvezményezettre jutó nyugdíj-kiadásokra vonatkozó adatok nem feltétlenül tükrözik az egyes országok egyéni öregségi nyugdíjainak szintjét vagy megfelelőségét."

HIRDETÉS
A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

A 75 az új 65? Komoly reformra szorulnak a világ nyugdíjrendszerei

Az infláció miatt egyre több a gyerek és nyugdíjas a karácsonyi ételosztásokon

Orbán Viktor évértékelő „béke és biztonság” mottóval