Az orosz elnök úgy fogalmazott egy interjúban pekingi látogatása előtt egy nappal, hogy a kínai vezetés helyesen értelmezi ennek a konfliktusnak a hátterét.
HIRDETÉSA kínai elnök alig ért haza európai körútját lezáró budapesti látogatásáról, máris fogadja Vlagyimir Putyint, akivel ugyanarról tárgyal majd, mint a francia és a szerb elnökkel, illetve a magyar kormánnyal: gazdasági együttműködésről és Peking körülbelül egy éve bejelentett ukrajnai béketervéről.
Az orosz elnök még indulása előtt nyilvánvalóvá tette, hogy támogatja Kína békéltetési kísérletét, és a kínai állami hírügynöségnek nyilatkozva hozzátette azt is, hogy szerinte a kínai politikai vezetés teljes mértékben érti az orosz-ukrán konfliktus hátterét. Ezt nem fejtette ki, de kijelentette, hogy ő a maga részéről nyitott a tárgyalásokra.
Kína minden, csak nem semleges ebben az ügyben
Peking tavaly év elején állt elő azzal, hogy közvetítene Moszkva és Kijev között, azt hangsúlyozva, hogy kizárólag a mielőbbi békekötés iránt elkötelezett, nem az orosz érdekek szószólója. Ezt árnyalja az a körülmény, hogy Peking a korábbinál is szorosabbra fűzte gazdasági kapcsolatait Moszkvával közvetlenül az ukrajnai orosz invázió megindulása előtt, és azóta is nagyban hozzájárul a számos szankcióval sújtott orosz gazdaság túléléséhez. Eközben pedig egyszer sem ítélte el az orosz hadsereg ukrajnai invázióját, azt viszont határozottan állítja, hogy ez a háború a Nyugat fenyegető politikájának a következménye.
Mint békeközvetítő, a kínai diplomácia két európai körutat is tett az elmúlt bő egy évben, most pedig maga a kínai elnök tárgyalt a kontinensen a többi között ez ügyben is. Elsőként Párizsban, az EU Ukrajna-politikájának egyik kulcsfigurájával, Emmanuel Macron francia elnökkel, majd két orosz-párti európai vezetéssel, amelyeknek jelentős szerepet szán a kínai gazdaságpolitika Európában. Az egyik a logisztikai szempontból stratégiai elhelyezkedésű Szerbia, a másik az Európai Unió kapuját jelentő Magyarország kormánya volt.
A 12 pont
Kína ukrajnai béketervének részletei nem ismertek, a tárgyalások alapjának ajánlott vázlat is csak nagy vonalakban publikus. A kínai kormány hivatalos oldalán 12 pontban foglalták össze mindazt, amit alapvetésnek szánnak. A tételek megfogalmazása tág teret enged az értelmezésnek.
- Minden állam szuverenitását tiszteletben kell tartani.
- Fel kell hagyni a hideháborús mentalitással.
- Mérsékelni kell az ellenségeskedést.
- Vissza kell térni a tárgyalóasztalhoz.
- Kezelni kell a humanitárius válságot.
- Meg kell védeni a civil lakosságot és a hadifoglyokat.
- Meg kell óvni a nukleáris létesítményeket.
- Csökkenteni kell a stratégiai veszélyeket.
- Szabad utat kell engedni a gabonaexportnak.
- Fel kell oldani a nemzetközi szankciókat.
- Működésben kell tartani az ipari ellátási láncokat.
- Támogatni kell a háborús övezetekben az újjáépítést.
Minden címszóhoz tartozik egy rövid kifejtés, amelyben egyetlen állam sincs néven nevezve, az elvárások "minden félnek", illetve a nemzetközi közösségnek szólnak.
Az orosz költségvetésnek nincsenek pénzgondjai
A több körben kivetett számtalan uniós és amerikai büntetőintézkedés ellenére az orosz költségvetés bevételei növekszenek, ami elsősorban olaj- és gázexportjának köszönhető még annak ellenére is, hogy az jelentős kínai nyomás alatt van. Ebből az ágazatból az orosz államháztartásnak 82 százalékkal több bevétele van most, mint amennyi az év elején volt. Eközben az ukrán gazdaság működőképessége határára került. A napokban kinevezett új orosz védelmi miniszter egy gazdasági szakember, tisztában van az államkincstár teherbírásával és azzal is, milyen jelentős gazdasági potenciál a háború idején csúcsra járó hadiipar. Úgyhogy megfigyelők akár évekre elhúzódó ukrajnai harcokra számítanak Belouszov vezetése alatt. És az orosz elnök épp pekingi látogatása előtt pár nappal nevezte ki őt, első civilként ezen a poszton, váratlanul elmozdítva régi szövetségesét, Szergej Sojgut.