Egy régóta várt bírósági ítélet első fokon kimondta, hogy a jobboldali-populista pártot továbbra is törvényesen figyelheti meg az Alkotmányvédelmi Hivatal. Máris hallatták a hangjukat azok, akik az AfD betiltását követelik.
HIRDETÉSAz Alternatíva Németországért (AfD) egyik legismertebb szélsőjobboldali politikusa, Björn Höcke ügyében egy nappal azután várható ítélet, hogy Münsterben egy hónapok óta várt ítéletben a bíróság kimondta: a titkosszolgálat joggal figyeli meg továbbra is a pártot, mivel "szélsőjobboldalisággal gyanúsítható".
A párt azóta feloszlatott "Flügel" (szárny) nevű radikális frakciójának vezetője azért áll bíróság előtt, mert egy tiltott náci szlogent, az "Alles für Deutschland"- ot (mindent Németországért) használta egy 2021-es beszédében. (A párt türingiai regionális szervezetét vezető Höcke egyébként végül nem AfD-színekben indul a választáson, mivel összekülönbözött saját helyi szervezetével.)
A münsteri bírósági ítélet lényegében az egész pártra kivetítette a Höcke-féle világnézetet, és megalapozottnak tartotta, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal (BfV), tehát a belföldi hírszerzés továbbra is vizsgálódhasson vele kapcsolatban. Az ítélet még nem jogerős, a párt közölte, hogy "természetesen fellebbezünk" az ügyben.
A bíróság szerint megalapozott a gyanú, hogy az AfD a migrációs háttérrel rendelkező német állampolgároknak "csak jogilag leértékelt státuszt biztosítana", márpedig a német alaptörvény szerint ez "megengedhetetlen diszkrimináció." Az AfD tiltakozott az ellen, hogy az egész pártot és ifjúsági szervezetét szélsőjobboldalisággal gyanúsítsák.
Az ítélet nyomán újra feléledt Németországban a párt állítólagos alkotmányellenessége miatti betiltás körüli vita. A témát most a kereszténydemokrata Marco Wanderwitz hozta elő, aki bejelentette, hogy még a nyár előtt a Bundestag elé viszi (az egyébként pártja fő kelet-németországi riválisának számító), szerinte "komoly fenyegetést" jelentő AfD betiltásáról szóló javaslatot.
A 2013-ban alakult AfD kezdetben konzervatív, euroszkeptikus, gazdaságilag liberális párt volt, amely főként az euró bevezetését bírálta. Utána azonban hamar radikális jobboldali, populista, bevándorlásellenes irányba fordult, amely sikeresen tudta megszólítani a szociális lecsúszástól, a migráció negatív hatásaitól tartó polgárokat.