Milyen hatást gyakorolnak az alacsony kibocsátású zónák az EU-polgárok mindennapi életére?
HIRDETÉSKözelegnek az európai parlamenti választások és a szokásos panaszkodás a választók érdektelenségére. A júniusi választások előtt az intézmények és a politikusok hangzatos kampányaira lehet számítani, néha azonban egy egyszerű példa hatékonyabbnak bizonyulhat arra, hogy szemléltessük az EU életünkre gyakorolt hatását.
Mik azok az alacsony kibocsátású zónák?
Az európaiak többségét érintő uniós kezdeményezések városaink közlekedésére és szervezésére irányulnak. Aki az elmúlt években több helyen megfordult Európában, valószínűleg találkozott alacsony kibocsátású zónára figyelmeztető táblával, vagy olyan élénk színű, kör alakú matricával autók szélvédőjén, amelyekkel vezetője ezekben a zónákban is jogosult közlekedni.
Az alacsony kibocsátású zónák célja, hogy a levegő minőségének javítása érdekében távol tartsák a leginkább szennyező autókat egy városból, vagy városrészből. Általános gyakorlat, hogy díjat számítanak fel ezekre a járművekre (amelyek többnyire régebbi gyártású autók), vagy egyszerűen kitiltják őket az adott területről. Az említett zónák közül sokat az EU finanszíroz, és uniós jogszabályok következményeként jöttek létre.
Miért vitatottak az alacsony kibocsátású zónák Európában?
Az alacsony károsanyag-kibocsátású zónák néhány EU-tagállamban politikai harctérré váltak, ahol a „személyi szabadság” szemben áll a „közjóval”. A Clean Cities Campaign spanyol koordinátora, Carmen Duce úgy vélekedik, hogy mindenféle ellenállás ellenére egyértelmű a tudomány álláspontja: az alacsony kibocsátású zónák javíthatják az emberek életminőségét.
A levegőszennyezés évente több ezer ember halálát okozza
A városban élő uniós polgárok 97 százaléka az Egészségügyi Világszervezet irányelveit meghaladó légszennyezésnek van kitéve. Erre vonatkozó adatok szerint a légszennyezés évente több mint 300 000 korai halálesetet okoz Európában.
A rossz levegőminőség a szív- és érrendszeri betegségekben bekövetkezett halálozások 20-25 százalékáért, illetve a tüdőrákos esetek 10 százalékáért felelős – és akkor még nem beszéltünk az agyban bekövetkezett gyulladásokkal, valamint a rossz mentális egészséggel való összefüggéseiről.
Az egészségügyi és környezeti hatások miatt az EU folyamatosan alkot törvényeket, nézzük hogyan, illetve mennyire tartják be ezeket!
Hogyan alkot jogszabályt az EU?
Az unió 1980-ban vezette be az első levegőminőségi irányelvet a probléma megoldására. Az évek során további irányelveket írtak elő a szennyező anyagok kezelésére, valamint a levegőminőségi szabványok és ellenőrzési követelmények frissítésére és megerősítésére, beleértve a közelmúltban elfogadott új verziót is.
Az Európai Bizottság által előterjesztett javaslatot a tagállamok megvitatták, a folyamatban az Európai Parlament is részt vett. Az irányelvek elfogadását követően a tagállamok kötelesek átvenni a szabályokat, és saját nemzeti jogszabályaik részévé tenni, valamint végrehajtani azokat, illetve jelentést is kell tenniük az EU-nak arról, hogy az irányelveket hogyan alkalmazták a gyakorlatban.
Miért bontott le mégis kerékpárutat egy spanyol város?
Az említettek minden EU-tagállamra vonatkoznak, így Spanyolországra is, amely az uniós célkitűzések betartása érdekében 2021-ben elfogadott egy klímatörvényt, amely minden 50 000 lakosúnál nagyobb város számára kötelezővé tette alacsony kibocsátású zónák bevezetését.
Ezen zónák megvalósítására és a közlekedés fenntartható átalakításának elősegítésére az ország 1,5 milliárd eurós uniós támogatást kapott, a legtöbb spanyol város azonban még mindig nem teljesítette kötelezettségeit.
Az egyik egészen odáig jutott, hogy a közelmúltban épített kerékpárutat szétszedték, hogy az úton az autók jobban elférjenek. Az eset arra késztette az Európai Bizottságot, hogy előzetes vizsgálatot kezdeményezzen pénzeszközökkel való esetleges visszaélés miatt.
„A jobboldal és a szélsőjobb a szabadság szimbólumaként használja az autót” – állítja Carmen Duce.
Az ellenállás nem csak spanyol jelenség
Az alacsony károsanyag-kibocsátású zónák bevezetése miatt Belgiumban és Németországban is tiltakoztak. Az ellenzők szerint a pénzbírságok a legszegényebbeket sújtják a legjobban, illetve a zónák a személyes szabadságjogok elleni támadást jelentenek.
Miközben az emberek továbbra is az alacsony kibocsátású zónák mellett és ellen érvelnek, megvalósításuk világos példája annak, hogy az EU milyen befolyást gyakorolhat állampolgárai életére nemzeti, helyi és személyes szinten is.