Az EU belga soros elnöksége reméli, hogy sikerül tető alá hozni a kormányok és az európai parlamenti képviselők közötti megállapodást a szigorúbb uniós légszennyezési határértékekről.
HIRDETÉSA kormányok és az Európai Parlament (EP) között vita van arról, milyen mértékben és milyen gyorsan kell szigorítani az európai légszennyezettségi határértékeket. Az EU Tanácsának soros elnöke, Belgium reméli, hogy a jövő heti brüsszeli tárgyalások negyedik fordulóján sikerül megegyezésre jutni, ami valószínűleg az utolsó esély arra, hogy a júniusi EP-választások előtt sikerüljön átvinni a jogszabályokat.
Az uniós jogalkotók között az áll a vita középpontjában a levegő minőségéről szóló irányelv felülvizsgálatáról folytatott tárgyalásokon, hogy mikor lépjenek hatályba a különböző szennyezőanyagokra vonatkozó új, szigorúbb határértékek. A kormányok olyan átmeneti időszakot támogatnak, amely akár 2040-ig is elhúzódhat a bevezetésig – derül ki az Euronews által megismert dokumentumból.
Az Európai Bizottság 2022-ben javaslatot tett az unió levegőre vonatkozó jogszabályainak felülvizsgálatára: 2050-re zéró szennyezőanyag-kibocsátási célt, 2030-ra pedig az Egészségügyi Világszervezet (WHO) iránymutatásaihoz közelebb álló (de azokkal nem összhangban lévő) levegőminőségi normákat vezetne be. Az EP egyetértett azzal, hogy ez túl korai, de a 2035-ös határidőt támogatta, amikor tavaly szeptemberben elfogadta tárgyalási álláspontját.
A levegőminőségi törvénytervezet előírja az uniós országok számára, hogy bizonyos szennyező anyagok – például a káros részecskék (PM) vagy a nitrogén-oxidok (NOx) – koncentrációját a levegőben bizonyos határértékek alatt tartsák. Ha ezeket a határértékeket túllépik, a kormányoknak levegőminőségi terveket kell elfogadniuk annak érdekében, hogy a levegő gyorsan összhangba kerüljön az uniós előírásokkal.
Az EP jelezte, hogy fontolóra venné tízéves bevezetési időszak jóváhagyását, ha a mentességet sokkal szigorúbb feltételek és védintézkedések kísérnék. A Parlament és a Tanács véleménye eltér az EU-ban tolerálandó légszennyezés mértékét illetően is. A finom részecskék (PM2,5) esetében a Tanács egyetért a Bizottság javaslatával, amely szerint 2030-ra a maximális éves átlagot 25-ről 10µg/m³-re kellene csökkenteni. Az európai parlamenti képviselők azonban azt szorgalmazzák, hogy a WHO legutóbbi ajánlásaihoz igazodjon, amelyek a maximális értéket mindössze 5µg/m³-ben határozzák meg.
Kompromisszum kerestetik
Bár a belga elnökség szem előtt tartja a Tanács eredeti mandátumában elért kényes egyensúlyt, azt mondta a kormányoknak, hogy csak akkor lehetséges megállapodás, ha hajlandóak "némi rugalmasságot" tanúsítani a parlamenti álláspont felé való elmozdulásban.
"Az elnökség tisztában van azzal, hogy ezek a követelmények további adminisztratív terhet jelentenek majd a tagállamok számára, ugyanakkor meggyőződése, hogy a Tanács számára lényeges elemek megőrzése érdekében bizonyos engedményeket kell tenni a Parlamentnek a határidő elhalasztása és a mentességek tekintetében" – olvasható a tárgyalási dokumentumban.
Az egyik nemzeti uniós küldöttség diplomatája egy lehetséges kompromisszumra tett javaslatot. "Elfogadnánk a belga elnökségnek a levegőminőségi tervekre vonatkozó javaslatát, ha az adminisztratív terhek csökkennének" – mondta a forrás az Euronewsnak.
Egyes kormányok azt is szeretnék, hogy a szennyezési határértékek betartása alól mentesüljenek ott, ahol a háztartások jövedelme és a GDP az uniós átlag alatt van, ezt a javaslatot azonban a parlament elutasította. A belga elnökség ehelyett az alacsony jövedelmű övezetekben a háztartási fűtésre vonatkozó kiigazításokat, valamint olyan rendelkezéseket javasol, amelyek lehetővé teszik a tagállamoknak, hogy a szennyezési határértékek 2040-ig történő betartására vonatkozó tervek elkészítésével teljesítsék azokat.
Románia, Lettország, Lengyelország, Málta, Ciprus és Bulgária "sajnálatát fejezte ki" a belga elnökség azon törekvése miatt, hogy a jövő héten Brüsszelben tartandó intézményközi tárgyalások alapját megteremtő előkészítő ülésen eleget tegyen a parlament aggályainak – mondta a diplomáciai forrás.
Olga Rueda Molina, a parlament vezető tárgyalójának, Javi Lópeznek a politikai tanácsadója az Euronewsnak azt mondta, hogy a közeledés lehetséges. "Reménykedünk abban, hogy előrelépést érhetünk el a tárgyalásokon, és foglalkozhatunk a közegészségügyet fenyegető legnagyobb környezeti veszéllyel, a szennyezéssel."
Zöld bírálat a késlekedés miatt
A tiszta levegőért küzdő aktivisták bírálják a Tanács álláspontját a tárgyalásokon. Sophie Perroud, az Egészségügyi és Környezetvédelmi Szövetség (HEAL) EU-politikai koordinátora kritizálta a mentességek egész sorának keresztülvitelére tett kísérletet, és megjegyezte, hogy ezzel tagadják a légszennyezés kezelésének sürgősségét.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) szerint a légszennyező anyagok kibocsátásának csökkentése Európában kiemelkedő fontosságú. Az EU polgárainak 97%-a van kitéve a PM2,5 túlzott mértékű kibocsátásának, amely összefüggésbe hozható az asztmával és számos szív- és érrendszeri betegséggel.
"Az évtizedes késedelmek folyamatos egészségkárosodást eredményeznének, és növelnék az egészségügyi egyenlőtlenségeket, nem is beszélve az egészségügyi költségek magas gazdasági terheiről az amúgy is gazdasági kényszerhelyzetben lévő országok számára" – mondta Perroud az Euronewsnak. "Nem lehet ez az üzenet, amelyet az EU közvetlenül az uniós választások előtt küld az embereknek".
A kormány küldöttei és a parlamenti tárgyalócsoport február 20-án gyűlnek össze Brüsszelben. Belgium reményei szerint még a júniusi uniós választások előtt lezárják a levegőminőségi jogszabályokkal kapcsolatos megállapodást.