EventsEseményekPodcasts
Loader

Find Us

HIRDETÉS

Életveszélyes halogatás – az EP vitázik a tagállamokkal a légszennyezés elleni fellépésről

Sűrű szmog és köd Észak-Macedónia fővárosában, Szkopjéban 2024. január 2-án
Sűrű szmog és köd Észak-Macedónia fővárosában, Szkopjéban 2024. január 2-án Szerzői jogok Georgi Licovszki/MTI/MTI
Szerzői jogok Georgi Licovszki/MTI/MTI
Írta: Kiss Gábor
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Az EU belga soros elnöksége reméli, hogy sikerül tető alá hozni a kormányok és az európai parlamenti képviselők közötti megállapodást a szigorúbb uniós légszennyezési határértékekről.

HIRDETÉS

A kormányok és az Európai Parlament (EP) között vita van arról, milyen mértékben és milyen gyorsan kell szigorítani az európai légszennyezettségi határértékeket. Az EU Tanácsának soros elnöke, Belgium reméli, hogy a jövő heti brüsszeli tárgyalások negyedik fordulóján sikerül megegyezésre jutni, ami valószínűleg az utolsó esély arra, hogy a júniusi EP-választások előtt sikerüljön átvinni a jogszabályokat.

Az uniós jogalkotók között az áll a vita középpontjában a levegő minőségéről szóló irányelv felülvizsgálatáról folytatott tárgyalásokon, hogy mikor lépjenek hatályba a különböző szennyezőanyagokra vonatkozó új, szigorúbb határértékek. A kormányok  olyan átmeneti időszakot támogatnak, amely akár 2040-ig is elhúzódhat a bevezetésig – derül ki az Euronews által megismert dokumentumból.

Az Európai Bizottság 2022-ben javaslatot tett az unió levegőre vonatkozó jogszabályainak felülvizsgálatára: 2050-re zéró szennyezőanyag-kibocsátási célt, 2030-ra pedig az Egészségügyi Világszervezet (WHO) iránymutatásaihoz közelebb álló (de azokkal nem összhangban lévő) levegőminőségi normákat vezetne be. Az EP egyetértett azzal, hogy ez túl korai, de a 2035-ös határidőt támogatta, amikor tavaly szeptemberben elfogadta tárgyalási álláspontját.

A levegőminőségi törvénytervezet előírja az uniós országok számára, hogy bizonyos szennyező anyagok – például a káros részecskék (PM) vagy a nitrogén-oxidok (NOx) – koncentrációját a levegőben bizonyos határértékek alatt tartsák. Ha ezeket a határértékeket túllépik, a kormányoknak levegőminőségi terveket kell elfogadniuk annak érdekében, hogy a levegő gyorsan összhangba kerüljön az uniós előírásokkal.

Az EP jelezte, hogy fontolóra venné tízéves bevezetési időszak jóváhagyását, ha a mentességet sokkal szigorúbb feltételek és védintézkedések kísérnék. A Parlament és a Tanács véleménye eltér az EU-ban tolerálandó légszennyezés mértékét illetően is. A finom részecskék (PM2,5) esetében a Tanács egyetért a Bizottság javaslatával, amely szerint 2030-ra a maximális éves átlagot 25-ről 10µg/m³-re kellene csökkenteni. Az európai parlamenti képviselők azonban azt szorgalmazzák, hogy a WHO legutóbbi ajánlásaihoz igazodjon, amelyek a maximális értéket mindössze 5µg/m³-ben határozzák meg.

Kompromisszum kerestetik

Bár a belga elnökség szem előtt tartja a Tanács eredeti mandátumában elért kényes egyensúlyt, azt mondta a kormányoknak, hogy csak akkor lehetséges megállapodás, ha hajlandóak "némi rugalmasságot" tanúsítani a parlamenti álláspont felé való elmozdulásban.

"Az elnökség tisztában van azzal, hogy ezek a követelmények további adminisztratív terhet jelentenek majd a tagállamok számára, ugyanakkor meggyőződése, hogy a Tanács számára lényeges elemek megőrzése érdekében bizonyos engedményeket kell tenni a Parlamentnek a határidő elhalasztása és a mentességek tekintetében" – olvasható a  tárgyalási dokumentumban.

Az egyik nemzeti uniós küldöttség diplomatája egy lehetséges kompromisszumra tett javaslatot. "Elfogadnánk a belga elnökségnek a levegőminőségi tervekre vonatkozó javaslatát, ha az adminisztratív terhek csökkennének" – mondta a forrás az Euronewsnak.

Egyes kormányok azt is szeretnék, hogy a szennyezési határértékek betartása alól mentesüljenek ott, ahol a háztartások jövedelme és a GDP az uniós átlag alatt van, ezt a javaslatot azonban a parlament elutasította. A belga elnökség ehelyett az alacsony jövedelmű övezetekben a háztartási fűtésre vonatkozó kiigazításokat, valamint olyan rendelkezéseket javasol, amelyek lehetővé teszik a tagállamoknak, hogy a szennyezési határértékek 2040-ig történő betartására vonatkozó tervek elkészítésével teljesítsék azokat.

Románia, Lettország, Lengyelország, Málta, Ciprus és Bulgária "sajnálatát fejezte ki" a belga elnökség azon törekvése miatt, hogy a jövő héten Brüsszelben tartandó intézményközi tárgyalások alapját megteremtő előkészítő ülésen eleget tegyen a parlament aggályainak – mondta a diplomáciai forrás.

Olga Rueda Molina, a parlament vezető tárgyalójának, Javi Lópeznek a politikai tanácsadója az Euronewsnak azt mondta, hogy a közeledés lehetséges. "Reménykedünk abban, hogy előrelépést érhetünk el a tárgyalásokon, és foglalkozhatunk a közegészségügyet fenyegető legnagyobb környezeti veszéllyel, a szennyezéssel."

Zöld bírálat a késlekedés miatt

A tiszta levegőért küzdő aktivisták bírálják a Tanács álláspontját a tárgyalásokon. Sophie Perroud, az Egészségügyi és Környezetvédelmi Szövetség (HEAL) EU-politikai koordinátora kritizálta a mentességek egész sorának keresztülvitelére tett kísérletet, és megjegyezte, hogy ezzel tagadják a légszennyezés kezelésének sürgősségét.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) szerint a légszennyező anyagok kibocsátásának csökkentése Európában kiemelkedő fontosságú. Az EU polgárainak 97%-a van kitéve a PM2,5 túlzott mértékű kibocsátásának, amely összefüggésbe hozható az asztmával és számos szív- és érrendszeri betegséggel.

"Az évtizedes késedelmek folyamatos egészségkárosodást eredményeznének, és növelnék az egészségügyi egyenlőtlenségeket, nem is beszélve az egészségügyi költségek magas gazdasági terheiről az amúgy is gazdasági kényszerhelyzetben lévő országok számára" – mondta Perroud az Euronewsnak. "Nem lehet ez az üzenet, amelyet az EU közvetlenül az uniós választások előtt küld az embereknek".

A kormány küldöttei és a parlamenti tárgyalócsoport február 20-án gyűlnek össze Brüsszelben. Belgium reményei szerint még a júniusi uniós választások előtt lezárják a levegőminőségi jogszabályokkal kapcsolatos megállapodást.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Milánó a legszennyezettebb levegőjű európai város

Továbbra is a légszennyezés a legnagyobb egészségügyi kockázat az európaiak számára

Magas a légszennyezés Kelet-Európa városaiban