Az elnök bátyja, Jim Biden befektetési bankár magasrangú katari vezetőkkel és üzletemberekkel tart kétes kapcsolatokat. A kritikusok szerint ez a magyarázata annak, hogy az elnök kesztyűs kézzel bánik a gázemirátussal, és nem hánytorgatja fel Katar mély kapcsolatait a Hamász terrorszervezettel..
HIRDETÉSAz állítólagos megállapodások sorozata a legszorosabb ismert kapcsolat egy Biden-családtag és egy külföldi kormány között. Az ügyre egy bírósági tanúvallomáson derült fény.
Egy kentuckyi csődbíróságon a legutóbbi tanúvallomások azt jelezték, hogy az elnök öccse (75) katari kormánytisztviselőkkel működött együtt, hogy pénzt hajtson fel a saját amerikai egészségügyi vállalkozásaihoz. Michael Lewitt alapkezelő, Jim Biden egykori üzlettársa eskü alatt vallotta, hogy a 'hedge founding' (befektetési) kapcsolatokban a katari kormány tagjainak vállalatai is részt vettek.
A két katari vállalat egyike közvetlenül Jim Bidennel működött együtt több éven át a befektetések gyűjtésében. A kapcsolat 2017-re vezethető vissza. A másik cég pénzügyi tartalékkeretet nyújtott egy sor kölcsönhöz, amelyek a Jim Biden által kezelt alapokhoz kapcsolódtak.
A tanú szerint részletezett megállapodások Jim Biden azon tervéből fakadtnak, hogy katari forrásokból gyűjtsön pénzt amerikai vállalkozásokhoz. A művelet akkor kezdődött, amikor a bátyja elhagyta az alelnöki posztot (Barack Obama társaként).
A politikai motívum az lehetett, hogy a gázban gazdag apró nemzetnek akkoriban pénzügyi blokáddal kellett szembenéznie arab szomszédai részéről (amit Donald Trump új elnök is szorgalmazott az 'egy fillért sem Katarnak!" jelszóval, és emiatt az emirátus lázas költekezésbe kezdett Amerikában, hogy megtartsa pozícióit.
Észlelnie kellett, hogy az Egyesült Államok új vezetése Szaúd-Arábiára és az Emirátusokra teszi a tétet egy 320 milliárd dolláros katonai szállítmánnyal, míg korábban az Obama kormány inkább Dohával kereste a kapcsolatokat.
A nyilvánosságra került feljegyzések és e-mailek ablakot nyitnak az adománygyűjtési erőfeszítésekre, amelyek során Jim Biden a bátyjához fűződő kapcsolataira hivatkozott, és megoldásokat keresett a nemzetközi pénzmozgások rejtésére. Ez minimum befolyással való üzérkedésnek tekinthető.
A csalási ügy részleteit a dél-floridai szövetségi bűnügyi nyomozás deríti fel. Ehhez kapcsolódik egy vizsgálat a kongresszusi nyomozók részéről, akiknek Jim Biden februárban azt vallotta, hogy tőkegyűjtési erőfeszítései megrekedtek, mert nincsenek támogatható projektek. (Ez a kijelentés valószínűleg hamis, mert az Egyesült Államokban jelenleg 3,200 feltöltésre szoruló befektetési alap van bejegyezve, és nehezen képzelhető el, hogy ezek egyike sem alkalmas tőkebevonásra, különösen a technológiai startup-ok terén.)
Lewitt alapkezelő tanúvallomása azt állítja, hogy Biden két vállalata, a Platinum Group USA és az Obermeyer Engineering Consulting egyre szorosabb kapcsolatokat épített ki a katari kormánnyal. Lewittnek valószínűleg nem csak a floridai nyomozók, de a kongresszusi vizsgálók is újabb kemény kérdéseket fognak felvetni, mivel eközben az elnök fia, Hunter Biden, sőt maga az elnök ellen is folynak nyomozások és eljárások, és adott esetben ezek összekapcsolhatók, ami nagyon rossz fényt vetne az elnökre.
Az esetet csúfítja, hogy létezik Jim részéről egy 200,000 dolláros kampányadomány bátyja elnökválasztási alapjába, amit szabálytalannak fognak tartani, ha az derül ki, hogy katari pénzügyi tranzakcióból származik.
Az előzményekről
2017 júniusában Katar szomszédai, Szaúd-Arábia vezetésével, összefogtak és megszakították a diplomáciai kapcsolatokat a kis emirátussal, aminek oka a terrorizmus támogatása volt. A meghirdetett pénzügyi és fizikai blokád az országot tartós válságba sodorta.
Válaszul a katari uralkodó réteg és vállalatai ajándékokat és pénzügyi juttatásokat kezdett záporozni a jó kapcsolatokkal rendelkező nyugatiakara, gyakran befektetési finanszírozásnak álcázva. A befolyási offenzíva nem is volt eredménytelen, és szívósan visszaépítette a monarchia kapcsolatait az Egyesült Államokkal és Európával. Ugyanakkor korrupciós botrányokhoz is vezetett, beleértve az Európai Parlamentben kirobbant Katar-Gate fiaskót is, melyek a mai napig terhelik az Unió vezetését.
Az ügy kritikusai politikai tekintetben azt emelik ki, hogy a gyanú tárgyává tett kapcsolatrendszer fékezte az elnököt abban, hogy határozottan lépjen fel Katar szerepét illetően a Hamász terrorszervezet támogatásában, és Irán szélesedő közel-keleti befolyásának kiszolgálásában.
Katar, és általában a gazdag arab országok behatolása a nyugati szférába legélesebben a sport területén mutatkozik, amitől a rezsimek jobb megítélését remélik. Ismert a szaúdi királyi család tulajdonszerzése az angol Newcastle United csapatában, és még inkább ismert a francia PSG-ben megjelent teljes katari uralom.
A sportmarketing területén immár tipikus az arab légitársaságok feltűnése a szponzorációban és a játékosok mezein. A növekvő befolyás jele a Katarban rendezett labdarúgó világbajnokság, és hogy Szaúd-Arábia lesz az otthona a 2034-es World Cup-nak.