Ursula von der Leyen harmadik országokkal akar menekültügyi megállapodásokat kötni.
HIRDETÉSMagyarország lesz az EU soros elnöke júliustól az év végéig. A közeledő magyar elnökségre azért figyel Európa, mert az Ukrajna elleni orosz háború idejére esik, és az EU-ba érkező menekültek elosztási rendjének bevezetése sem zárult le, noha az Európai Parlament ratifikálta a reformot. A háború tekintetében Orbán Viktor oroszbarát politikája, a menekültügyben pedig a különutas magyar törekvés okoz fejtörést a blokknak.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke még a Magyarország EU-elnökség előtt szeretett volna migrációs megállapodásokat kötni harmadik országokkal, ezeket azonban csak a második félévre futhatnak ki, hívja fel a figyelmet az Euractiv. Az első félév sokkal kényelmesebb lett volna a belga elnökség idején.
A feszültség a menekültek elosztásában többrétű. Az erőszak, az üldöztetés vagy a kilátástalanság elől menekülő emberek jelentős része pontosan tudja, hogy hova tart: az Egyesült Királyságba vagy az EU jóléti tagállamaiba. Így a korábban kigondolt kvótarendszer a menekülők szándékait is felülírná, miközben számos tagállam is kifogásolja. Magyarország következetesen hangoztatja, hogy nem fogadja el a kötelező kvótát, sőt, annak bevezetése után nem tartja be. Orbán Viktor többször mondta, hogy a magyaroknak joguk van eldönteni, kikkel akarnak együtt élni. Miközben a menekülők befogadását elutasítja, külföldi vendégmunkások százezreinek teszi lehetővé a letelepedést a magyar kormány.
Az Európai Parlament márciusban megosztott hangulatban ratifikálta a menekültügyi és migrációs paktumot, az EU stratégiája még nem kiforrott a bevándorlók érkezésének kezelésre. Emiatt tartja szükségesnek Ursula von der Leyen, hogy megállapodások szülessenek blokkon kívüli államokkal, így Észak-Afrikában és a Közel-Keleten.
Az EU eddig Tunéziával, Mauritániával és Egyiptommal kötött megállapodásokat, amelyek jelentős pénzösszegekkel segítik az országokat a migrációs áramlások ellenőrzésében. A cél, hogy ne legyen annyira elviselhetetlen a menekülni vágyók sorsa az EU-n kívül, hogy el akarjanak jutni idáig, illetve ha mégis, szigorúbb ellenőrzés tartsa őket vissza.
Diplomáciai források szerint Marokkóval és Törökországgal is újabb megállapodásokat szeretne kötni az EU. A Száhel-övezet és az attól délre fekvő térségben az egyes országok instabilitása teszi lehetetlenné vagy üressé a megállapodások kötését.
A populista és a szélsőséges európai politikusok hangoztatják, hogy az EU menekültügyi stratégiája számára minta lehet London ruandai modellje, vagyis a menedéket kérőket egy külső országba kellene küldeni, amíg ügyüket elbírálják.
Brüsszel ígéretet tett, hogy a határellenőrzés szigorítása érdekében növeli az EU határőrizeti hatósága, a Frontex forrásait, személyi állományát pedig ötszörösére emelik.