Az amerikai elnök beszélt a régió több kormányával, akik készen állnak a nagyméretű segélyezések beindítására, ami Izraeltől függ. Biden korábban az izraeli túszok elengedését is tűzszüneti feltételnek szabta.
Biden szerint tévedés Netanjahu hozzáállása a gázai háborúhoz
HIRDETÉSEgy tegnapi tévéműsorban az elnök felszólította Izraelt, hogy egyoldalúan állapodjon meg egy hat-nyolc hetes tűzszünetben.
„Szerintem hiba, amit csinál. Nem értek egyet a megközelítésével” – mondta Biden a spanyol nyelvű Univision hálózatnak adott interjújában.
Az elnök által elvárt megoldást nem lehet tűzszünetnek nevezni, mert ahhoz mindkét fél kölcsönös megállapodása és annak garantált betartása volna szükséges. Biden kérése szerint Izraelnek egyoldalú tartózkodást kellene tanúsítani a katonai akcióktól, de ez nem jelenti a háború lezárását, sem tartós tűzszünetet. Ugyancsak kétséges, hogy egy ilyen átmeneti döntés segíti-e a Hamász túszainak kiszabadulását, ami Izrael egyik alapkövetelménye a békés rendezés érdekében.
Az interjúban Bident nem kérdezték a még mindig fogságban tartott 133 túszról, és nem is említette őket, de korábban többször is követelte szabadon bocsátásukat. A múlt héten az USA azt mondta , hogy Netanjahunak is többet kell tennie annak érdekében, hogy a tárgyalók rendelkezzenek felhatalmazással a Hamásszal való megállapodásra.
William Burns, a CIA igazgatója a hét elején Kairóban tárgyalt Egyiptom, Katar, Izrael és a Hamász képviselőivel. A megbeszélések végén javaslatot nyújtottak át a Hamásznak, és a tárgyalók jelenleg a válaszra várnak.
A World Kitchen elleni támadás politikai és pszichikai fordulópontot jelent
Biden felháborítónak nevezte az izraeli dróntámadást, amelyben a World Central Kitchen több segélyszervezet munkatársa is életét vesztette, akik élelmiszert osztottak Gázában. A légicsapás miatt a két vezető feszült hangulatú telefonbeszélgetést folytatott, amelyben Biden figyelmeztette Netanjahu miniszterelnököt, hogy az Egyesült Államok felülvizsgálja a gázai háborúval kapcsolatos politikáját, ha Izrael nem tesz többet a civilek védelméért.
Az amerikai figyelmeztetés tartalmazza azt a lehetőséget is, hogy az Egyesült Államok csökkenti vagy felfüggeszti az Izraelnek nyújtott katonai támogatást, bár az előző hetekben többszáz millió dollár értékű új fegyverzetet adott át, és a Pentagon napirendjén van 12 újabb F-35 vadászbombázó leszállítása is.
Izrael kivizsgálta a nemzetközi felháborodással kísért esetet, és elismerte, hogy súlyos hírszerzési és taktikai hibát követett el, és emiatt a légierő több felelős vezetőjét is elbocsátotta.
Az interjúban az elnök úgy foglalta össze az Izraelnek címzett új kérését, hogy a következő hat-nyolc hétben biztosítson teljes hozzáférést az országba érkező élelmiszereknek és gyógyszereknek. „Nincs mentség arra, ha ne garantáljuk ezeknek az embereknek az egészségügyi és élelmiszer-szükségleteit. Most kell megtenni.”
Biden és Netanjahu között hónapok óta dúl a feszültség
Eközben az elnököt a politikai aktivisták, a média és néhány demokrata törvényhozó növekvő felháborodása szorítja a gázai humanitárius válság miatt. A demokrata előválasztásokon szavazók ezrei adtak le voksot „nem elkötelezett” bejegyzéssel vagy bíráló üzenetekkel Biden háborús politikája miatt.
Korábban az elnök azzal érvelt, hogy az izraelieknek joguk van megvédeni magukat a Hamásztól, de közben sürgették Netanjahut, hogy tegyen többet a civilek védelmében. A múlt hónapban az MSNBC-nek adott interjújában Biden azt mondta, hogy Netanjahu „többet árt Izraelnek, mint segít” a konfliktus kezelésében.
A Szenátus demokrata párti többségi vezetője, Chuck Schumer pedig egyenesen új választásokra és Netanjahu menesztésére szólította fel az izraeli társadalmat.
A World Kitchen munkatársai elleni támadás politikai fordulópontot hozott a konfliktusban, ami tovább tolta Joe Bident a békés eszközök felmutatásának igénye felé. A Fehér Ház kijelentette, hogy Izraelnek „egy sor konkrét és mérhető lépést kell végrehajtania a polgári károk, a humanitárius szenvedések és a segélymunkások biztonsága érdekében. Ennek érdekében biztosítani kell a gázai övezetbe való bejutást, és ennek alapján határozzuk meg az Izraellel kapcsolatos politikánkat”.
Az elnöki interjúban elhangzott az is, hogy Washington egyeztetett a régió azon kormányzataival, amelyek készen állnak nagymennyiségű segélyszállítmány elindítására. Elsősorban Jordánia, Szaúd-Arábia és Egyiptom azok, akikre az amerikai elnök számít, de a kulcsfontosságú Szíriát nem említette.
Izrael néhány napja további átkelőhelyeket nyitott meg a segélyszállítmányok előtt, amelyek jelenleg 4 ponton tudnak átkelni, melyek áteresztő kapacitása nem azonos.