Egy szakértő szerint, ha az Egisto Ott tevékenységével kapcsolatos gyanú beigazolódik, annak súlyos következményei lesznek Ausztria, valamint az információs lánc részét képező partnerintézmények és -szolgálatok biztonságára is.
HIRDETÉSTovábbra is őrizetben várja, hogy vádat emelnek-e ellene az az osztrák volt titkosszolgálati tiszt, Egisto Ott, aki a gyanú szerint három korábbi belügyminisztériumi vezető okostelenfonjának adatait továbbította az orosz titkosszolgálatnak.
Ottot – aki a néhány éve feloszlatott Alkotmányvédelmi és Terrorizmusellenes Szövetségi Hivatalnál dolgozott Bécsben – március 29-én tartóztatták le az osztrák hatóságok, feltételezhetően az Egyesült Királyságból származó hírszerzési információk alapján. A férfi tagadja, hogy bármilyen információt tovább adott volna.
A kremsi egyetem hírszerzési specialistája, Nicolas Stockhammer szerint, amennyiben a feltételezések beigazolódnak, annak súlyos következményei lesznek Ausztria, valamint az információs lánc részét képező partnerintézmények és -szolgálatok biztonságára is.
„Soha senki nincs biztonságban a külföldi titkosszolgálatok beszivárgásától. Ez történt az MI5-val, az MI6-szel és máshol is. Ez azt jelenti, hogy nem számítunk kivételnek az orosz kémtevékenység szempontjából” – vélekedik a szakértő.
Ott a gyanú szerint több mint 380 illegális adatkeresést hajtott végre a rendőrség adatbázisában, 2017-ben többek közt antifasiszta aktivisták után is kutatott. Az egyik ilyen aktivista Julia Spacil.
„A kérdés az, hogy kit érdekelnek ezek az adatok? Esetleg olyan jobboldali szélsőséges hálózatokat, amelyek a hatóságokhoz kapcsolódnak? Ha igen, az nagy veszélyt jelent számomra és más antifasiszta aktivisták számára is” – mondta a nő.
Az osztrák belügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy „a rendőrségnek és a hatóságoknak le kell folytatniuk a megfelelő vizsgálatokat”.