A szlovák alkotmányos rend nem csupán ceremoniális, hanem jelentős saját hatáskörökkel is felruházza az államfőt. Az elnök gátolhatja, de sokban segítheti is a kormány és a miniszterelnök működését, ami a Fico-Pellegrini páros esetében partneri, de akár szövetségesi is lehet.
Megváltozik, vagy meg is rendülhet a fékek és ellensúlyok rendszere
HIRDETÉS„Peter Pellegrini egy olyan kormánykoalíció partnere lesz, amely megváltoztatja a demokrácia irányát Szlovákián belül. Változásról van szó a demokratikus fékek és ellensúlyok rendszerében, a korrupció elleni küzdelemben, a civil társadalommal való kapcsolatokban. A jelenlegi kormány 'mélyrevíziós' politikát folytat, és ezt a kezdetektől támogatta Peter Pelligrini, aki aktív szereplője a múlt visszaforgatását célzó erőcsoportoknak” – mondja Grigorij Mesezsnyikov, a Szlovák Közpolitikai Intézet vezetője. (A fékek és ellensúlyok azokat a korlátokat jelenti, amelyek nem engedik meg a kormányzó hatalom teljeskörű akaratérvényesítését. Ilyen fék az alkotmánybíróság, a független bírói és az ügyészi rendszer, a korrupcióvizsgáló szervek, általában a média, és több más ellenőrző rendszer. - A Szerk.)
Mivel Szlovákiában közvetlen választáson állítanak államfőt, a megválasztott személy legitimitása erősebb, és funkciója valamivel szélesebb, mint ott, ahol a választás közvetett. A legfőbb politikai döntések a parlament és a kormány kezében vannak, de az elnök nevezi ki az olyan fontos szervek vezetőit, mint a SIS (hírszerzési és elhárítási szolgálat).
Az elnöknek szerepe van a honvédelmi, bírósági és ügyészségi vezetők kinevezésében is. „Ha korábban Ficónak az volt a célja, hogy mindenhol saját emberei legyenek, akkor ezzel most nem lesz különösebb gondja. Ezért volt nagyon fontos a számára, hogy egy hozzá hű vagy vele jobbára egyetértő ember üljön az elnöki székbe” – mondja az Amerika Hangja orosz szolgálatának egyik beszélgetőtársa.
Az elnöki támogatás égetően fontos lesz Robert Fico számára, hogy az elnökválasztást szinte azonnal követő bejelentés szerint átvihesse a 2025-re tervezett, 1,4 milliárd eurós költségvetési konszolidációs csomagot. Ez megszorításokkal jár, ami a szlovák GDP mintegy 1%-át érinti, azzal a céllal, hogy két éven belül a költségvetés hiányát - az uniós előírásnak megfelelően - 3% alá csökkentse.
Pellegrini a szlovák politika Leo Messije?
A 'Napunk' pozsonyi portál hasonlata szerint Peter Pellegrini minden idők legsikeresebb szlovák politikusa. Ő a századfordulós szlovákiai politikai futballpályák Messije, aki mindent elért, amit el lehetett érni: volt képviselő, államtitkár, miniszter, miniszterelnök, és most már államfő is. A lap szerint Itt véget is ér az összehasonlítás Messivel, aki önmaga jogán lett zseni, míg Pellegrinit Fico teremtette, építette fel, majd engedte útjára.
Bár az államfői poszt lehetne az első, amit Pellegrini saját erőből ért el, már az első percekben nyilvánvaló volt, hogy ezért is Ficónak tartozik hálával. Az új elnök kezdettől érzékeltette, hogy nem lesz szuverén és az egész ország elnöke, mert nem is lehet az. Elnöki vízióját csak úgy tudja teljesíteni, ha Fico szolgálatában marad, és a háttérből irányítja a pártját, a Hlast, amíg a kormányzó Smer be nem kebelezi azt.
Mindez a napi valóságban azt fogja eredményezni, hogy Pellegrini elnökletével a koalíció megpróbálhat fokozatosan beavatkozni az Alkotmánybíróság munkájába, nyomást gyakorolhat a többi bíróságra, és kinevezteti a titkosszolgálatok igazgatóját.
A Smer, a Hlas és az SNS koalíciójának hatalmát senki immár senki nem korlátozza jelentősen, így nem áll akadály a nagykövetek és számos állami intézmény igazgatójának leváltásának útjában. Amiatt sem kell aggódnia a koalíciónak, hogy az elnöki palotából komoly kritika érkezik a kormány törvényjavaslataival kapcsolatban, véli a pozsonyi lap.
Teljhatalmi törekvések látszanak, de a Nyugattal való szakítás inkább csak belső fogyasztásra szánt propaganda
Ivan Preobraženszkij politológus megjegyzi, hogy a kelet-közép-európai országok társadalmainak két tömbre szakadása már jó ideje általános jelenség. Egy ilyen kettősség esetén a populista erők előnyt élveznek, mert jelszavaik alkalmasabbak a lakosság mozgósítására.
Preobraženszkij szerint ha a szlovák liberálisok az előző elnökön keresztül lassítani tudták Fico kormányának populista döntéseit, akkor „most Fico fő szövetségese és elődje a miniszterelnöki székben teljes ellenőrzést szerezhet minden hatalom felett Szlovákiában.
Nyilvánvalóan végrehajtják a már megkezdett ellenreformjaikat, különösen az Európai Unió és Szlovákia NATO-szövetségesi szemszögéből. A jogállamiság pedig összeomlás elé néz az országban”.
Ugyanakkor arról szó sincs, hogy Szlovákia kilép az EU-ból és/vagy a NATO-ból, és csatlakozik a Moszkva vezette különféle nemzetközi szerveződésekhez. „Sem Pellegrini, sem Fico nem beszél komolyan a ilyen lépésről. Léteznek persze populista szlogenek, hogy harcolni kell Brüsszel diktátumai ellen, de inkább arról van szó, hogy Pozsony talált magának egy modus vivendit, melynek keretében euroszkeptikusként lép fel, mint ahogy Magyarország is teszi, vagy korábban Lengyelország tette. De ez nem jelent valódi szakítási szándékot” – véli a politológus.
A legégetőbb külpolitikai kérdés Ukrajna - itt jelentős vagy teljes visszalépés várható
Zuzana Čaputová leköszönő államfő, aki nem jelöltette magát újra, elnöki periódusának végén korlátozta a korábban jelentős katonai támogatásokat Ukrajna javára, figyelembe véve, hogy az akkor megválasztásra leginkább esélyes Fico nézetei erősen eltérnek az övéitől Kijev további támogatásában.
Ugyanakkor az elemzők nem számítanak arra, hogy az Európai Unión belül egy szlovák-magyar tandem (Robert Fico és Orbán Viktor) közvetítő lehet egy esetleges egyeztetésben Moszkvával. A Visegrádi Négyek csoportja erősen megosztott Oroszország Ukrajna elleni agressziójának kérdésében: míg Lengyelország és Csehország továbbra is határozott támogatója Kijevnek, a magyar és a szlovák kormány úgy gondolja, hogy a Nyugatnak figyelembe kell vennie Moszkva érdekeit. (Emlékezetes, hogy tavaly októberben Fico egyenesen Waterloohoz hasonlította az ukrajnai háborús erőfeszítéseket.)
Jellemző különbség a közép-kelet-európai államok Ukrajna-politikájában, hogy míg Csehország és Lengyelország kifejezetten a halálos eszközök szállításának a híve, Románia pedig a legnagyobb NATO-támaszpont megépítésére készül, addig Szlovákia és Magyarország a humanitárius és gazdasági segélyezésre limitálná a támogatásokat.
A már említett Grigorij Mesezsnyikov szerint „Orbán Viktor pária az EU-ban, hűtlen a Nyugathoz; ezért aligha lehet felhatalmazni közvetítő tárgyalásokra. Ez lehetetlen, mert sokan orosz ügynöknek tartják. Robert Ficonak pedig alacsony a tekintélye az Unióban, mert orosz-párti megjegyzéseket tesz, és 'Putyin hamis démonizálásáról' beszél. Úgy gondolom, hogy Brüsszelnek nem kell tárgyalnia Moszkvával ezeken a disszidenseken keresztül” – véli az elelmző.