A Crocus központ elleni terrortámadás óta erős nyomás alá kerültek az Oroszországban dolgozó vendégmunkások, főként a volt tagköztársaságokból érkezett muszlimok. Ennek kísérő jelensége, hogy alig egy hét lecsökkent a közszolgáltatásokban dolgozók száma, elsősorban a szemétszállításban.
HIRDETÉSOroszországnak jelentős számú bevándorló munkáskézre van szüksége, a rekordalacsony munkanélküliség miatt. Jelenleg 5 millió főre teszik a hiányzó munkaerő számát, ami a migránsok hirtelen kiáramlása miatt tovább nőhet.
Dagesztán az első orosz régió, ahol a „szemétomlás” elkezdődött, egyértelműen a munkaerő-migránsok eltűnése miatt. A fővárosban, Mahacskalában az önkormányzati költségvetési intézmény elvesztette fizikai dolgozóit – jelentette a városvezetés.
Emiatt leállították a szilárd háztartási hulladék elszállítását és a szemetes konténerek tisztítását. Jelenleg a városi hivatal és az alárendelt intézmények dolgozóit küldik ki a szemét eltakarítására és elszállítására.
A RIA Novosztyi forrásai szerint a mahacskalai költségvetési intézmény egyes dolgozóit a rendőrség „azonosítás” vette őrizetbe, ami kiváltotta a migráns munkások menekülését, főként Közép-Ázsiába. A Crocus-támadás után Mahacskalában és Kaszpijszkban több migránst is őrizetbe vettek terrorizmus gyanújával.
A migránsok helyzetét Putyin új intézkedése tovább nehezíti
Az orosz elnök kedden azt követelte a Belügyminisztériumtól, hogy radikálisan változtassa meg a migránsokkal kapcsolatos munkamódszerét, és erősítse meg felettük az ellenőrzést.
„Arra kérem a Belügyminisztériumot, a többi rendvédelmi szervünket, szakszolgálatunkat, beleértve a kormány és az elnöki adminisztrációt, hogy mindezeket a kérdéseket átfogóan és részletesen dolgozzák ki. Mielőbb be kell mutatniuk a kiemelt döntések listáját” – mondta Putyin a Belügyminisztérium vezetői előtt. (Az elnök nem részletezte a „kiemelt döntések” mibenlétét.)
Tádzsikisztán munkaügyi minisztériuma arról számolt be, hogy a terrortámadás után hirtelen visszaáramlást figyeltek meg Oroszországból. „Sok segélyhívás érkezik hozzánk. Ezek nem csak a rendőri zaklatással kapcsolatos panaszok, hanem a polgárainkban kialakuló félelem és pánik jelei. Figyeljük a helyzetet, de már biztos, hogy 20 év óta először történik meg, hogy többen akarnak visszatérni, mint ahányan elmennének munkát keresni Oroszországba” – mondta Shahnoza Nodiri, az osztály képviselője.
Kirgizisztán és Üzbegisztán, ahonnan szintén nagyszámú migráns érkezett, arra kérik állampolgáraikat, hogy - ha csak lehet - ne utazzanak Oroszországba.
Nem csak a szemétgazdálkodás van veszélyben - mindenütt kellenek a „Gastarbeiterek”
Ha a terrorgyanú és a fokozódó állami zaklatás eluralkodik, más ágazatokat is fenyeget a fizikai munkaerő hirtelen csökkenése. Ilyen lehet elsősorban az építőipar és az energetikai szektor, valamint a bányászat, amelyekben nagy szükség van a kétkezi munkásokra. Veszélyeztetett ágazatnak számít az egészségügy is, ahol nagyon magas a migráns mentőasszisztensek, betegszállítók és kórházi segédalkalmazottak száma.
A Szovjetunió felbomlása után gyökeresen átalakult orosz gazdaságban jelenleg a Gastarbeitereknek csúfolt dolgozók adják a humán munkaerő legalább 12%-át. Pontos számot azért nehéz mondani, mert mindennapos a fekete foglalkoztatás és a munkavállalók tartózkodási helyének eltitkolása.
A kezdeti időkben ők szinte mind a Kaukázusból és Közép-Ázsiából érkeztek. Korábban a migráns munkások jókora része vietnámi volt, akiknek száma 1983-ra elérte a 365,000-et. A vietnámiak többsége azóta már viszavándorolt, mivel szülőhazájuk gazdasági fejlődése szintén megkövetelte a több munkaerőt. Kecsegtetőbbek voltak a fizetési kilátások, és jóval olcsóbb a megélhetés is odahaza.
A kezdeti időkben a vendégmunkások olyan területekre kerültek, ahol a szovjet munkások nem voltak hajlandók dolgozni, de még a külföldiek bevonása sem segített az általános munkaerőhiányon.
A Szovjetunió felbomlása után olyan helyzet alakult ki, hogy a kiszakadt új országok gazdasági válsága miatt egyre több munkaerő érkezett Ukrajnából és Fehéroroszországból. Az ő szorult helyzetüket a megerősödő „újorosz”oligarchia olyan szemérmetlenül használta ki, hogy Borisz Jelcin elnök kénytelen volt rendeletben tiltani a kizsákmányolásukat.
1995 és 2000 között megnőtt a Kínából, Törökországból és a felbomlott Jugoszláviából érkező vendégmunkások száma is. 2010-re Oroszország a világ második legnagyobb külső munkaerő-befogadója lett az Egyesült Államok mögött.
A visszavándorlás már az ukrajnai invázió idején elkezdődött
Az Oroszországból hazájukba visszavándorlók száma megugrott az agresszió miatt kivetett nemzetközi szankciók nyomán. Az orosz gazdasági hanyatlás rossz hatással volt a vendégmunkások hazautalásaira is, melyektől otthoni családtagjaik megélhetése függ.
Több példa volt arra is, hogy migráns munkásokat soroznak be az orosz fegyveres erők kötelékébe, ami rémületet váltott ki körükben. Számolniuk kellett azzal is, hogy hazai törvényeik büntetni rendelik, ha részt vesznek a háborúban. Erre többször is nyomatékkal figyelmeztették őket a közép-ázsiai kormányok.
Helyzetüket tovább nehezítette, hogy Pjotr Tolsztoj orosz törvényhozó a hazautalások adóztatását javasolta, valamint a migráns munkások eltiltását bizonyos munkaköröktől, például az energetikai iparban, melyet Oroszország stratégiai ágazatként kezel és a képviselő szerint fokozott biztonságot követe. A Moszkvával amúgy megfelelő kapcsolatokat ápoló üzbég kormány kifejezetten tiltakozott az ilyen megszorítások és diszkriminációk ellen.
Baj van az emberi jogok és a bánásmód körül is
A bevándorló munkások élet- és munkakörülményeit az emberi jogi szervezetek egyaránt rossznak minősítik. A Human Rights Watch szerint a munkavállalók ki vannak téve a munkaadók, munkaközvetítők és más piaci hiénák visszaéléseinek és általában a kizsákmányolásnak, kivált a nők esetében.
HIRDETÉSEhhez adódnak a rendőrség és más tisztviselők gyakori zsarolásai és visszaélései. A migráns munkavállalók nem részesülnek jogi védelemben, és legtöbbször nem is tájékoztatják őket a jogaikról.
A származási országok hiányos információs rendszerei miatt gyakori az embercsempészet és a migránsok kényszerfoglalkoztatása. Miként Katarban a labdarúgó VB építése során, Oroszországban is bevett gyakorlat, hogy a munkaadók lefoglalják és visszatartják a munkások útlevelét, hogy megakadályozzák távozásukat vagy a munkahelyváltást.
Hivatkozások
A mahacskalai szeméthelyzet
A CIA jelentése az orosz munkaerőpiacról
Kényszerített állampolgári szerződések
A migráns munkások kiszolgáltatottsága