Ukrajna kész tárgyalni az oroszokkal - ugyanez fordítva kevésbé valószínű

HIRDETÉS

Ukrajna megkezdheti a béketárgyalásokat Oroszországgal a Volodimir Zelenszkij elnök által javasolt „békeképlet” keretében – mondta Kuleba az NDTV indiai tévéállomásnak. Közlése szerint Kijev már készen áll megindítani a diplomáciai folyamatot csúcstalálkozókon, ha Ukrajna béketervét veszik alapul.

Az előzmények

Korábban Ukrajna elnöke svájci látogatása során felkérte Bernt, hogy szervezzen magas szintű békekonferencia-sorozatot a katonai konfliktus megoldásának lehetőségeiről. Viola Amherd svájci elnök kijelentette, hogy üdvözli a kérést, és Svájc készen áll a közreműködésre és a tárgyalássorozat beindítására. 

Az ukrán elnöki hivatal vezetője február végén azt közölte, hogy az orosz fél is meghívást kap a második konferenciára. Kijev át akarja adni a részletes rendezési tervet Moszkvának, de ezt önmagában még nem tekinti tárgyalásnak.

Zelenszkij először 2022 novemberében, a G20 csúcstalálkozón mutatta be „békeképletet”, ami 10 pontot tartalmaz. Az egyik az orosz csapatok kivonásáról szól Ukrajna területéről, és visszatérésről az 1991-es határokhoz, beleértve a Krím és a Donbász-területek visszaadását is. 

Eddigi nyilatkozatai alapján Moszkva mereven elzárkózik ezektől a gondolatoktól, főként mert az említett régiókat már annektálta az Orosz Föderációba

A Kreml többször is kijelentette, hogy a békés rendezés Kijevvel csak a „terepen” fennálló realitások alapján valósítható meg. Ez azt jelenti, hogy Moszkva akkor lesz - esetleg - hajlandó tárgyalni, ha vereségre áll a frontokon, vagy veszteségei túlzottak. Jelenleg ilyen helyzet nem áll fenn. 

Emellett Putyin a  háború befejezésének feltételéül követeli, hogy ismerjék el véglegesnek az ukrán területek mintegy 20%-a feletti orosz fennhatóságot. 

Ugyanakkor az orosz elnök elvileg jelezte készségét a tűzszünetre és a tárgyalások megkezdésére Kijevvel, de csakis a saját feltételei szerint. A konfliktusban mindkét fél kimerült, ami ablakot nyithat a párbeszédre – mondta erről James Stavridis admirális, a NATO korábbi európai főparancsnoka. A tengernagy azt jósolta, hogy a tárgyalások Moszkva és Kijev között csakis a novemberi amerikai elnökválasztás után kezdődhetnek meg. 

Korábban Olaf Scholz német kancellár arról számolt be , hogy több ország biztonsági tanácsadója is tárgyalt az ukrajnai béke kérdéséről. A berlini kormány úgy véli, hogy a béketeremtés bármikor lehetséges, de ehhez az szükséges, hogy az orosz elnök előbb kivonja csapatait Ukrajnából. Ezt a felfogást hangoztatja az USA, az Egyesült Királyság és Franciaország is.

Ukrajna széles nemzetközi támogatást keres, és ebben Indiára is számítana

A Kínai Népköztársaság már korábban jelezte, hogy csak akkor hajlandó részt venni a béketárgyalásokon, ha az asztalnál Oroszország is helyet kap. Emiatt kétséges, hogy jelen lenne-e a beindító alapegyeztetésen. Kuleba külügyminiszter most azért látogatott Indiába, hogy legalább Mori miniszterelnök egyetértését megszerezze, ami feltétlenül szükséges a válság globális megközelítéséhez. 

Az indiai fél korábban erősen tartózkodó volt abban, hogy Ukrajna kedvéért konfrontálódjon-e Oroszországgal. Ezt a miniszterelnök azzal a kijelentéssel fejezte ki, hogy „ez most nem a háborúk korszaka” – de máig sem tisztázott, hogy pontosan mit értett alatta. 

Az indiai-orosz kapcsolatok továbbra is jelentősek, de a háborús szankciók miatt a  kétoldalú kereskedelem hullámzik. Az Új-Delhi kormány eleinte erősen kihasználta a mélyen alulárazott orosz olajipari termékek adta lehetőségeket, de ezt csak egy pontig teheti meg, mert utána már saját exportját veszélyezteti a Nyugat felé. 

A két ország kereskedelmi volumene jelenleg 50 milliárd dollár köröl imbolyog, miközben a nemzetközi piacokon India hatalmas mérleghiánnyal küzd. Az exportot Oroszország felé elszámolási problémák is nehezítik, mert az orosz jegybank nem képes rúpiában fizetni Indiának, amit pedig a déli óriás pénzügyi törvényei megkövetelnek.

Ukrajna úgy gondolja, hogy az orosz-indiai kapcsolatok ma már csak a szovjet múlt örökségei, és lassan elveszítik a súlyukat. Diplomáciai ellenértékként Kijev azt kínálja fel, hogy támogatni fogja India igényét az állandó tagságra az ENSZ Biztonsági Tanácsában, tekintettel arra, hogy a Föld immár legnépesebb nemzetéről és egyben atomhatalomról van szó.

Az említett indiai tévéinterjúban előkerült a Crocus-terrortámadás ügye is, és benne Ukrajna szerepe, amit az orosz hatóságok szívósan hangsúlyoznak. Erről Kuleba azt mondta, hogy az országát hibáztatni próbáló kísérlet egyáltalán nem meglepő.

„Nem kell ehhez rakétatudósnak lenni. Ha van bármi, amivel lejáratható Ukrajna a nemzetközi közösség szemében, ha van valami, amivel több oroszt lehet mozgósítani az ukránok ellen, akkor azt meg fogják tenni. Ez az orosz vezetés hozzáállása és megközelítése. Folyamatosan hazudták az egész világnak, hogy nem fogják megtámadni Ukrajnát, és mégis megtették. Állandóan hazudnak. Miért mondanák most el az igazságot?”