A nyugat-afrikai országban megszavazták azt a javaslatot, amely hatályon kívül helyezné a 2015-ben bevezetett tilalmat a nők nemi szervének csonkítására vonatkozóan. Ha a törvényjavaslat átmegy a szavazás utolsó fordulóján is, akkor Gambiában újra megcsonkíthatják a nőket.
HIRDETÉSA gambiai törvényhozók megszavaztak egy olyan intézkedést, amely visszavonja a női nemi szervek csonkításának tilalmát, és ezzel nők millióinak jogi védelmét szünteti meg – írja a The New York Times.
A gambiai nemzetgyűlés hétfőn jelen lévő 47 képviselője közül 42 szavazott arra, hogy a tilalom hatályon kívül helyezéséről szóló törvényjavaslatot továbbküldjék egy bizottságnak megfontolásra a végső szavazás előtt. Emberi jogi szakértők, jogászok, valamint a nők és lányok jogaiért küzdő aktivisták szerint a tilalom feloldása semmissé tenné a női nemi szervek csonkításának megállításáért végzett több évtizedes munkát. A csonkítás Gambiában évszázados rituálé, amely a szexuális tisztaság, az engedelmesség és az ellenőrzés eszméjéhez kötődik.
Ha a törvényjavaslat átmegy a végső szakaszon, a nyugat-afrikai állam lesz az első ország világszerte, amely visszaveti a csonkítás elleni védelmet, és félő, hogy nem az utolsó.
A bizottságoknak lehetőségük lesz módosításokat javasolni, mielőtt a törvényjavaslat három hónap múlva végső olvasatra visszakerül a parlament elé, de elemzők szerint a javaslat már túljutott a kulcsfontosságú szakaszon, és elég nagy a támogatottsága, hogy törvényerőre emelkedjen.
Gambia 2015-ben betiltotta a csonkítást, de csak tavaly szabta ki az első büntetést, amikor három csonkítót súlyos pénzbírsággal sújtottak. A muszlim többségű országban egy befolyásos imám felkarolta az ügyet, és a tiltás visszavonására irányuló felhívások élére állt, azt állítva, hogy a csonkítás - amely Gambiában általában a 10 és 15 év közötti lányok csiklójának és szeméremajkainak eltávolítását jelenti - vallási kötelezettség és kulturális szempontból is fontos.
A csonkítás ellen kampányolók hétfő reggel a gambiai fővárosban, Banjulban a parlament előtt gyűltek össze, de a rendőrség barikádokat állított fel, és sokakat megakadályozott abban, hogy az épület közelébe jussanak, ugyanakkor állítólag a csonkítást támogató vallási vezetőket beengedték a parlamentbe, ahol a törvényhozók – 5 nő és 53 férfi – vitáztak a kérdésről.
A csonkításnak különböző formái vannak, és leginkább Afrikában elterjedt, bár Ázsia és a Közel-Kelet egyes részein is elfogadott. A nemzetközi jogban az emberi jogok súlyos megsértéseként szerepel, amely gyakran súlyos egészségügyi problémákhoz, például fertőzésekhez, vérzésekhez és súlyos fájdalmakhoz vezet, és az egyik fő halálozási ok a az érintett országokban.