NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Visszamenőleges törvénnyel rendezné a finnországi oroszok helyzetét a finn kormány

Zárva. A Raja-Jooseppi finn-orosz határátkelő 2023. november 25-én.
Zárva. A Raja-Jooseppi finn-orosz határátkelő 2023. november 25-én. Szerzői jogok Fotó: AP
Írta: FT
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

A határzár miatt macerás meglátogatni a rokonaikat, ráadásul a finn kormány kényszerhelyzetbe szoríthatja a finn-orosz kettős állampolgárokat. Egy törvényjavaslat szerint jobb lenne, ha lemondanának az orosz állampolgárságukról, amennyiben Finnországban szeretnének maradni.

HIRDETÉS

Imatra egy közepes méretű finn város a finn-orosz határon, ahol a határzárt megelőzően hatalmas volt a forgalom. Jelenleg tábla ékesíti a korábban folyton zsúfolt bevásárlóközpont bejáratát, rajta "eladó" felirat. Helyszíni riportjában a Moscow Times azt írja, hogy korábban (főleg a 2020-ban kirobbanó koronavírus-járvány előtt) még pezsgett itt az élet, oroszok tömkelege járt át a határon, hogy kávét, csokoládét vagy sajtot vegyenek. 

December közepén Finnország mind a nyolc, Oroszországgal közös határátkelőhelyét lezárta, így természetesen az imatrai állomást is. A határzár annak köszönhető, hogy 2023 augusztusától mintegy 1300 menedékkérő érkezett papírok nélkül a környékre. A finn hatóságok azzal vádolták a Kremlt, hogy bátorítják az Oroszországba érkező migránsokat, hogy induljanak Finnország felé, és úgy vélik, Moszkva azért hajt végre "hibrid támadást" Helsinki ellen, mert Finnország csatlakozott a NATO-hoz. (Jegyezzük meg: a finnek azért akartak csatlakozni a katonai szövetséghez, mert Oroszország 2022. február 24-én megtámadta Ukrajnát.)

Finn határőrök menedékkérőket kísérnek a finn-orosz határon
Finn határőrök menedékkérőket kísérnek a finn-orosz határonFotó: AP

Finnországnak 93 ezer orosz anyanyelvű lakosa van, közülük 38 ezer finn-orosz kettős állampolgár. Jó részük a határ környékén lakik, a legalább április 14-ig meghosszabbított határzár miatt pedig nem tudják meglátogatni az Oroszországban élő rokonaikat.  

Finnország azzal indokolta a határzár meghosszabbítását, hogy nem látják annak a jelét, hogy Moszkva ne küldene (főként a Közel-Keletről és Afrikából érkező) menedékkérőket a határhoz. 

Egy másik helyi lakos arról beszélt a Moscow Times-nak, hogy hibának tartja, hogy a kormány nem folytat társadalmi párbeszédet a döntésről. Az Andrej néven nyilatkozó férfi 2022 szeptemberében menekült el Szentpétervárról, mert attól félt, hogy a katonai mozgósítás miatt Ukrajnába küldik harcolni. Ő végül nem kapott behívót, de feleségével úgy döntöttek, hogy 2016-ban vásárolt imatrai házukban húzzák meg magukat. Szeptember óta Andrej csak néhányszor lépett be Oroszországba, legutóbb azért, hogy egy idős rokonának segítsen némi papírmunkában: ekkor hatalmas kerülővel érkezett, az eredendően néhány órás út csak egy irányba 22 órát vett igénybe, mivel Észtországon keresztül ment Oroszországba vonattal, hajóval és busszal. Andrej szerint  

Putyin megkapta, amit akart, azaz a finnek döntésének köszönhetően lezárta a finn-orosz határt.

Tehetetlenek a menedékkérőkkel

Az Imatrától 120 kilométerre élő orosz-finn kettős állampolgár, név szerint Kristina Volokitina szerint a finn kormány nem tud mit kezdeni a menekültválsággal. Volokitina több mint tíz éve él Finnországban szintén kettős állampolgársággal rendelkező barátjával. A határ lezárása előtt sokszor jártak át az oroszországi Karél Köztársaságba, de ma már nekik is bonyolultabb és drágább a rokonlátogatás. 

Volokitina szerint a finn sajtóban a menekültkérdést "Moszkva hibrid támadásainak" titulált akciók jó táptalajt adnak a finn közéletben annak az egyre növekvő tendenciának, miszerint az orosz-finn kettős állampolgárok biztonsági kockázatot rejtenek. A nő szerint a februári elnökválasztást megelőző kampányban végképp reflektorfénybe kerültek, és úgy véli, maradnak is, miután a választást Ukrajna elkötelezett szövetségese, Alexander Stubb nyerte. Stubbnak jelentős beleszólása van a finn külpolitika alakításába és irányításába, a kampánya során pedig többször is elmondta, hogy 

támogatná a kettős állampolgárok finn útlevelének visszamenőleges visszavonását, már amennyiben azok nem hajlandók lemondani orosz állampolgárságukról.

Volokitina szerint ez a módszer Oroszországra emlékezteti, ugyanis ott jellemző visszamenőleges hatályú törvényeket hozni, sőt adott esetben az utólag elfogadott törvények megsértése miatt büntetőeljárást indítani magánszemélyek ellen.

A jó vagy a rossz oldalon állsz?

Heikki Patomaki, a Helsinki Egyetem politológusa szerint a finn-orosz állampolgárok lojalitása régi téma a finn médiában, és logikus, hogy Ukrajna megtámadását követően sokat foglalkoznak vele a lapok és a politikusok. A lehetséges lex-törvényt úgy summáza, hogy ezt a finnek "jó és a rossz közötti harcnak tekintik", magyarán a kettős állampolgároknak el kell dönteni, melyik oldalon állnak. 

Az orosz állampolgárságról lemondani vaskos papírmunka. Az illetőnek bizonyítani kell, hogy nincsenek adósságai, nem áll büntetőjogi eljárás alatt, és hogy nincs katonai kötelezettsége Oroszországban. A dokumentumokat be kell mutatni egy kormányhivatalban és a külföldi orosz nagykövetségen, ám a folyamat még akkor is hónapokig tart, ha éppen zökkenőmentesen megy. 

A követség ráadásul veszélyzóna minden orosznak, akik nyíltan bírálták a Kremlt, ők ugyanis a büntetőjogi felelősségre vonás kockázatával nézhetnek szembe, ha belépnek egy orosz nagykövetségre.

Nem szívesen válnak meg tőle

Számos oroszajkúnak persze esze ágában nincs feladni a kettős állampolgárságot 

  • a még otthon élő családtagok és barátok, 
  • esetleg a munkaügyi kapcsolataik miatt, vagy csak azért, 
  • mert reménykednek, hogy egyszer visszatérhetnek egy demokratikusabb Oroszországba.

 

Volokitina szerint ironikus, hogy egyesek putyinistának nézik őket, csak mert nem dobják el az orosz útlevelet, de megjegyzi: ő csak azt szeretné, hogy legalább az egyik országa vigyázzon az érdekeire úgy, mint egy átlagos állampolgárnak.

A finn kormányt sem érdemes kritizálni

Margarita Zavadszkaja orosz származású, Helsinkiben dolgozó, kettős orosz-finn állampolgárságú politológus azt mondja, hogy sok Finnországban élő orosz ódzkodik attól, hogy nyíltan bírálja a finn kormányt a határzár miatt. Attól félnek, hogy ha ezt tennék, akkor azonnal rájuk sütik, hogy Kreml-szimpatizánsok. Zavadszkaja szerint indokolt a félelmük, és emlékeztet, hogy őt is megvádolták azzal, hogy orosz propagandát terjeszt, miután egy helyi hírügynökség kiemelt pár mondatot egy nekik adott interjúból, és úgy forgatták a szavait, mintha Moszkvával szimpatizálna, miközben nyíltan bírálta többször is az ukrajnai inváziót, és gyakran nyilatkozik az Oroszországban tiltólistás független médiumoknak.

Arról egyelőre nem tudni, hogy a lex-törvény javaslati szinten marad, vagy átviszik a finn parlamenten, de már a felvetés maga bizonytalan légkört teremet a finn-orosz állampolgárok körében. Volotkina azt mondja, hogy számára ez már nem ugyanaz a Finnország, ahová tizenkét évvel ezelőtt érkezett.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Ki a szelfielnökként is emlegetett Alexander Stubb? Öt érdekesség az új finn elnökről

Nemzetbiztonság vs. emberi jogok – riport a finn-orosz határról

Alexander Stubb ex-miniszterelnök nyerte a finn elnökválasztást