„Arrogáns, bürokratikus, haszontalan”. Teljesen alkalmatlanok a német kémek, mondja egy brit szakértő, aki már a hidegháború idején tanulmányozta a keletnémet titkosszolgálatot.
A múlt héten kirobbant lehallgatási botrány nagyon súlyos kérdéseket vet fel az évszázadokig tekintélyes, bár nem szép múltú német titkosszolgálatokkal szemben
HIRDETÉSHogyan történhetett meg, hogy egy gyerek által is feltörhető videókonferencián beszéljék meg az ország legsúlyosabb katonai és nemzetbiztonsági kérdéseit? – töpreng Edward Lucas író és külpolitikai elemző (a képen). Az Economist korábbi főszerkesztője a kelet-európai biztonsági kérdések szakértője, aki a brit és amerikai médiában rendre bírálja a nyugati hírszerzés elpuhulását az egyre keményedő és gyakran alaptalanul lenézett orosz szolgálatokkal szemben.
Most Németország került a szerző látómezejébe, ahol a teljes hírszerzési és biztonsági rendszert lejárató botrány tört ki, amiről az Euronews is többször beszámolt. Scholcz kancellár mély vizsgálatot rendelt el az ügyben, amelynek részleteit hivatalosan még nem tették közzé, de a lényege nagyjából tudható.
Az ügy lényege, hogy a múlt héten az orosz hatóságok felfedték, hogy kívülről bekapcsolódtak a német légierő vezetője (Luftwaffe) és három kollégája közti megbeszélésbe, ami arról a súlyos kérdésről szólt, hogy Németország juttasson-e nagy hatótávolságú Taurus rakétákat Ukrajnának (a képen).
Az eszköz alkalmas mélyebb orosz területek elérésére, beleértve a kulcsfontosságú kercsi hídat a Krím és a szárazföldi orosz terület között (Krasznodar). Az építmény elvágása Oroszországtól régi vágya Kijevnek, mert ezzel stratégiai csapást mérhetnének az Ukrajna felé haladó utánpótlási vonalakra. A híd már elszenvedett drón- és robbantásos támadásokat, de eddig megúszta a teljes megsemmisülést.
Lucas kritikája szerint bármely önmagára valamit adó ország vezető személye speciális vonalakon folytatna ilyen érzékeny megbeszéléseket, különleges titkosító eszközök segítségével, és a résztvevőknek biztonságos helyeken. Ezt a protokollt „STRAP-környezetnek” nevezik, ami a brit titkosszolgálat kulcsszava az olyan helyzetekre, amikor a titok megőrzése többféle, többszintű és rendkívül bonyolult garanciákat követel meg (a beszélgetés részletekre szétszedése és egyenkénti titkosítása, bármilyen elhangzó név kódnévvel való helyettesítése, és effélék).
„Ám a brilliáns németek a Webexet, vagyis a Zoomhoz hasonló konferenciahívásos rendszert használták” – hangzik a szakértő lesújtó véleménye.
Ez csak egy tanulságos baki, vagy már rendszerhiba?
A megbeszélés egyik résztvevője Szingapúrból kapcsolódott be egyszerű 'bog-standard' telefonjával, és ugyanezt tették az orosz hírszerzők is. Egyelőre felfoghatatlan, hogy a csöndes, de jelen lévő résztvevő senki nem fedte fel. (Egyes feltevések szerint az oroszok véletlenül akadtak bele a beszélgetésbe, de ennek matematikai valószínűségét a szakértők kétlik.)
A hívás során semmilyen lényeges kérdés nem dőlt el, mert ilyen horderejű kérdésben a beszélgető felek nem döntéshozók. Mégis, a 38 perces lehallgatás azt bizonyítja az oroszoknak, hogy léteznek ilyen gondolatok, amiket be lehet állítani katonai szándéknak, és ezt ki is használja a nemzetközi kommunikációban.
Lucas szerint a német titkosszolgálat (BND) boldog lehet, hogy tapasztalatként kezelheti az ügyet, nem pedig katasztrofális kudarcként. A rakéták szállítását Olaf Scholz kancellár továbbra is blokkolja, és az incidens után feltehetően még óvatosabb lesz. Nézete szerint a rakéták kezeléséhez német személyzetet kellene delegálni, amitől viszont retteg az orosz reakciók miatt.
Ugyanakkor a kancellár koalíciós partnerei erős támogatói a gondolatnak, hogy Németország lássa el Ukrajnát az eddiginél erőteljesebb eszközökkel is. Ennek 'erős megfontolását' kéri a kancellártól a Zöld-párti külügyminiszter, Annalena Baerbock.
Ukrajna eközben azt állítja, hogy önmaga is képes a fegyver működtetésére, és így gondolja a brit kormány is, aki szerint a szállítás és a működtetés is megoldható. Példa erre a Storm Shadow cirkálórakéta, melyet Ridgeback páncélozott járműveken visznek Ukrajnába. (A francia Scalp rakéták is hasonló módon jutnak az országba.)
„Lassan több van belőlük a földön, mint a levegőben" – mondta erről a német légierő parancsnoka, Ingo Gerhartz altábornagy. Az sem számít nyílt titoknak, hogy vannak Ukrajnában brit tanácsadók és szerelők, és jelenlétük mégsem váltott ki nukleáris háborút.
"Ha azt akarja, hogy a Kreml valamit megtudjon, adja oda a németeknek, mint hétpecsétes hadititkot"
Ezt a mondást 1988-ban hallotta Lucas egy Nyugat-Berlinben szolgáló brit hírszerzőtől, aki már akkor kritikus véleménnyel volt német kollégáiról. A szerző szerint a kiszivárogtatás, a korrupció és a kettős ügynökösködés a hidegháború óta sem szűnt meg, mert mindig is része volt a rendszernek a hitleri Abwehr és a kelet-német Stasi idején is, sőt már az I. Birodalom fénykorában is.
A német külügyi hírszerző szolgálat egy magas rangú tisztviselőjét, akit csak 'Carsten L'-ként említenek, és bűntársa, 'Arthur E' decemberben került bíróság elé, mert Oroszország javára kémkedett. A párost nem a német hatóság nyomozta le, hanem az FBI tippjének köszönhetően csípték el őket.
A BND egy másik magas rangú védelmi tisztjéről, aki Észtországban szolgált, szintén az derült ki, hogy az oroszoknak is kémkedett.
Ugyanakkor az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a rendkívül szigorú német adatvédelmi és személyiségi jogi törvények gyakran akadályozzák a német hatóságokat a legegyszerűbb biztonsági ellenőrzések elvégzésében is. Ennek egyik példaértékű esetéről az Euronews is beszámolt.
Michael Colborne újságírónak alig 30 percébe telt, hogy felkutassa a terrorista Baader-Meinhof csoporthoz tartozott és máig szökésben bujkáló szélsőbaloldali terroristát, a 65 éves Daniela Klette-et. (Bűntársai már évtizedekkel ezelőtt rejtélyes öngyilkosságokban vesztették életüket a német katonai börtönben.)
A nő hamis személyazonossággal élt Berlinben, annak ellenére, hogy Németország legkeresettebb személyeinek listáján szerepelt. Colborne egy sima internetes képkereséssel segített a német rendőrségnek a terrorista azonosításban, amit Levin szánalmasnak, de egyben jellemzőnek is tart.
HIRDETÉSKülső hivatkozások
A STRAP-környezet
A Taurus-beszélgetés kockázatai
A német titkosszolgálatok rendszere
A kiszivárgás körülményei
Lucas kritikája
A Baader-Meinhof csoport