Pedig éppen az okozza a legnagyobb gondot, hogy nincsen elég gyám és szakember - tudtuk meg Stáhly Katalintól, a Hintalovon Alapítvány Nemecsek programjának vezetőjétől.
HIRDETÉSNemzeti konzultáció, CSOK és pedofiltörvény ide vagy oda, a magyarok még sohasem foglalkoztak annyit a gyermekvédelemmel, mint az utóbbi hetekben. Novák Katalin volt köztársasági elnök kegyelmi ügye ráirányította a hétköznapi emberek figyelmét is arra, hogy a nevelőotthonok zárt világában milyen kiszolgáltatott helyzetben élnek a fiatalkorúak. Öröm az ürömben, hogy ezt a figyelmet fel lehet használni a helyzet javítására is. De hogyan? Erről is beszélgettünk az Euronews legújabb podcast adásában az egyik legnagyobb gyermekvédelmi szervezet, a Hintalovon Alapítvány munkatársával.
Stáhly Katalin szerint vakvágány a jogszabályi környezetre koncentrálni úgy, ahogy azt Orbán Viktor tette a botrány kirobbanása után. Nem alkotmánymódosítással lehet megóvni a legkiszolgáltatottabbakat. A magyar szabályozás európai színvonalú, a megvalósítással viszont rendszerszintű problémák vannak.
21000 szociális ellátásban résztvevő gyerekre, mindössze 16 gyermekjogi képviselő jut, így egy zaklatás során az áldozatok sokszor azt sem tudják, hogy kihez fordulhatnak.
Jelenleg 1500 12 év alatti él Magyarországon gyermek- vagy lakásotthonokban. Eközben 10 százalékkal kevesebb gyám van a szükségesnél, így a hatóságok csak azt nézik, hogy a szociális gondozottak feje felett legyen tető, azt már nem, hogy milyen. A szektornak nagyon alacsony az elismertsége hazánkban, a szociális munkások túlterheltek és rosszul fizetettek. Így nem csoda, hogy nem tudnak az amúgy is traumatizált fiatalokkal egyesével, megfelelően foglalkozni.
Stáhly Katalin arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarországon működik egy kötelező jelzőrendszer. A védőnők, tanítók vagy szomszédok azonban sokszor nem értesítik a hatóságokat, ha bántalmazásra gyanakszanak, mivel nem látják, hogy a zaklatók elnyernék méltó büntetésüket. Ezen a helyzeten pedig csak rontott K. Endre bicskei igazgatóhelyettes felmentése. A szakember szerint rendkívül fontos, hogy az emberek megértsék: a gyermekek védelme mindannyiunk ügye, mindenki jelentheti a gyanús eseteket. Ehhez pedig az kell, hogy odafigyeljünk egymásra.
Az utóbbi hetekben azonban egy nagyon kedvezőtlen tendencia kezdődött. A magyarok nem azt szűrték le a bicskei zaklatási ügyből, hogy jobban meg kell becsülnünk az árvaházakban és nevelőotthonokban dolgozókat, hanem azt, hogy aki ilyen intézményben dolgozik az biztos, hogy pedofil. Az utóbbi időszakban éppen azokat érte a legtöbb támadás, akik segíteni próbálnak - mesélte Stáhly Katalin, aki szerint a többség még azt sem tudja, hogy ki számít pedofilnak.
De akkor ki volt a hibás a bicskei zaklatásért? Hogyan lehetne megakadályozni a hasonló eseteket? És mi mit tehetünk, hogy gyermekeink nagyobb biztonságban legyenek?
Ezekre a kérdésekre is megtalálják a választ az Euronews legfrissebb, 1 órás podcast adásában.
Az adás tartalmából:
- 01:30 Mivel foglalkozik a Hintalovon Alapítvány?
- 03:40 Mi az a gyermekvédelmi útmutató?
- 07:06 Mi is egyáltalán a bántalmazás?
- 10:05: Mennyire családbarát Magyarország?
- 16:50 Mi az a jelzőrendszer? Ki felelős a gyermekek védelméért?
- 25:00 Rosszabb-e a helyzet vidéken?
- 29:00 Miért van hiány szociális munkásból?
- 32:50 Biztonságban vannak-e a gyerekek az egyházi iskolákban?
- 34:48 Ki számít pedofilnak?
- 39:00 Miért nehéz kivizsgálni a zaklatási eseteket?
- 44:32 Hogyan vehetjük észre, ha egy gyermeket zaklatnak?
- 46:43 Mennyi idő felfogni és feldolgozni egy ilyen traumát?
- 52:30 Mit tehet az állam azért, hogy a bicskei eset ne ismétlődhessen meg?
- 57:05 Hogyan érintette a februári botrány a többi nevelőotthonban dolgozót?