Habár egyelőre messze van még az amerikai elnökválasztás végső csörtéje, a republikánus és a demokrata párt elnökjelöltjének vitája, Donald Trump előválasztási sikereit látva az Euronews utánajárt, mi várható attól, ha ismét ő kerül az Ovális Irodába.
HIRDETÉSPintér Károllyal, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docensével, az Angol-Amerikai Intézet vezetőjével beszélgettünk.
Shenouda Nóra, Euronews:
„Nem leszek diktátor. Kivéve az első napot” – közölte Donald Trump volt amerikai elnök tavaly decemberben, amikor a Fox News műsorvezetője, Sean Hannity egy városi fórumon arról kérdezte: elhatárolódik-e attól a vádtól, miszerint megtorló lépéseket tervez az ellenfeleivel szemben, ha újra bekerül az Ovális Irodába 2025-ben. Vajon komolyan kell-e venni, hogy ha ő kerül az elnöki székbe, bosszút fog állni vélt vagy valós sérelmeiért?”
Pintér Károly, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense:
„Ezt nehéz megmondani, hiszen Trump nem előre tervező alkat, de nyilvánvalóan vannak emberek, akikre haragszik és elképzelhető, hogy bosszút akar rajtuk állni. Habár nehéz megjósolni, mi várható, de Trump, ha megválasztják, valószínűleg egy sokkal szélsőségesebb jellegű tanácsadói körrel veszi majd körül magát, mint az előző ciklusában. Akkor a kabinetfőnökei és egyéb munkatársai ugyanis igyekeztek visszafogni, „tompítani” radikális megnyilvánulásait. Akkor lesz gond, ha most szervilis emberek lesznek körülötte… Trumpnak sokkal nagyobb a szája, mint amennyire merész, és alapvetően nem vállalkozó szellemű politikus – nagyokat nyilatkozik, de ezeket a fellángolásokat ritkán követi valódi cselekedet.”
Shenouda Nóra:
Milyen példát tud erre mondani?
Pintér Károly:
„Trump többször is kijelentette: márpedig a falat meg fogják építeni a mexikói határon, a végén azonban az új határkerítésből csak 80 mérföld készült el, a többi korábbi kerítéseket váltott ki, elsősorban azért, mert nem tudott kongresszusi támogatást szerezni hozzá. Márpedig ahhoz, hogy az amerikai elnök elképzelései megvalósuljanak, politikai aktivitást kell kifejtenie, hiszen szüksége van a törvényhozás támogatására.”
Shenouda Nóra:
„Előfordulhat-e, hogy Trump rendeleti úton fogja a népszerűtlen intézkedéseket keresztülvinni?”
**Pintér Károly: **
„Bizonyos esetekben lehet elnöki utasítást adni, például ide tartozik a bevándorlás i törvények végrehajtásának témaköre, de az elnöknek szűk korlátai vannak. A kongresszus hozzájárulása nélkül például nem lehet komoly reformokat megvalósítani. Obamát alkotmánysértőnek nevezték, amikor kiadott elnöki rendeleteket. Most még kevés dolgot lehet megjósolni, mert Trump nem elvi alapon politizál.”
Shenouda Nóra:
„Azt azért lehet sejteni, hogy mi várható Donald Trump megválasztása esetén a külpolitikában?”
Pintér Károly:
„Egyelőre nem tudjuk, ki lenne a külügyminisztere, de azt igen, hogy populista politikus lévén Trump azt fogja csinálni, amiről úgy gondolja, hogy jó lesz a sajtója, jól csapódik le a saját szavazói körében. Az ő külpolitikai credója nagyon egyszerű, részletekben azonban hajlamos a tanácsadóira hallgatni. Feltételezhető, hogy Kínával folytatja majd a gazdasági és politikai rivalizálást, amit ő hozott be anno a külpolitikába, és ami a Biden-éra alatt is folytatódott. Ezzel Trump mintegy rátalált az idők szavára. Újdonságként hatott Trump elnöksége idején a régi amerikai külpolitikai idea, az izolacionizmus felelevenítése, amelynek lényege, hogy Amerika tartsa magát távol az európai problémáktól. Ez eredetileg a két világháború között volt jellemző, hogy az Egyesült Államok megpróbált következetesen kimaradni a háborús konfliktusokból. Ennek újracsomagolt változata az a Trumpista elv, hogy „America First”, ami első kampányának jelmondatává vált. Ennek az alapelvnek logikus folyományaként kinyilvánította, hogy a NATO-t nem tekinti fontos szervezetnek, Európa pedig védje meg magát.”
Shenouda Nóra:
HIRDETÉS„Vajon Donald Trump ennek szellemében visszalép majd Ukrajna támogatásától, ha ő kerül az elnöki székbe?”
Pintér Károly:
„A "Miért költünk mi ennyi pénzt Ukrajnára?" gondolat mögött felsejlik az izolacionista külpolitikai gondolkodás. Trump anno feltűnően kerülte Vlagyimir Putyin bármiféle kritizálását már elnöksége idején is. Úgy vélem, hogy a NATO-szkeptikus magatartás biztosan vissza fog térni, általa pedig Ukrajna támogatásának ellenzése. Az orosz invázió kezdetén mind a demokraták, mind a republikánusok kiálltak Ukrajna mellett, ami nem volt meglepő, hiszen külpolitikai alapkérdésekben hagyományosan össze szoktak zárni az amerikai pártok. Amíg nincs óriási probléma, nem nagyon szokás katonai-nemzetbiztonsági kérdésekben a regnáló kormánnyal szembemenni. Márpedig ez egy tiszta helyzet volt, megtámadtak egy szuverén államot, NATO-határvidéken zajlanak a katonai műveletek, van egy agresszor állam, amerikai szemszögből minden egybevág az Ukrajna-pártisághoz. Ráadásul az, hogy háború révén gyengítenek egy rivális katonai nagyhatalmat, Amerika érdekét szolgálja. Azóta azonban a szervilisen Trumpista republikánus párt ebben az ügyben beállt Trump mögé. Nem világos, miért lett ebből pártpolitikai ügy, de a kongresszusi republikánus párt most már Ukrajna-szkeptikus.”
Shenouda Nóra:
„Az azért feltételezhető, hogy Izrael kezét nem fogja elengedni Donald Trump sem…”
HIRDETÉS**Pintér Károly: **
„Az szinte biztos, hogy Iránnal és Izraellel kapcsolatban nem fog ő sem izolacionista politikát folytatni, vagyis továbbra is támogatni fogja Izraelt, és nem fogja félvállról venni Irán fenyegetését sem, hiszen ennek az államnak nukleáris fegyver-ambíciói vannak. Egyébként az afganisztáni kivonulás is Trump döntése volt, mégis Bidenre „égett rá” az, hogy az átgondolatlanul végrehajtott csapatkivonás után a tálibok benyomultak a hatalmi vákuumba és átvették az uralmat.”
Shenouda Nóra:
„Ön szerint hogyan lehetséges az, hogy Donald Trump esetleg képes lehet visszatérni az elnöki székbe, azok után, hogy jelenleg több büntetőeljárás is zajlik ellene, 2021 januárjában pedig arra buzdította a híveit, hogy ne fogadják el az elnökválasztás eredményét, és vonuljanak a Capitoliumra, ahol feldúlták a törvényhozás épületét, és több ember meghalt – hogy csak néhányat említsünk az elhíresült ügyei közül?”
Pintér Károly:
HIRDETÉS„A Trump-jelenség megfejthetetlen számomra. 2015-ben, 2016-ban döbbenten figyeltem az elnökválasztási kampányt. Percembernek gondoltam, aki pár hétig népszerű, aztán lesz egy nagy botránya, belebukik, eltűnik. Szinte minden amerikai választáson feltűnik egy önjelölt, politikán kívüli valaki, általában üzletember, aki előbb-utóbb mond pár orbitális baromságot, felkapják, lejáratják, majd eltűnik a süllyesztőben. De Trump mondhat butaságokat, sértegethet embereket, provokálhat, a Trump-rajongók még jobban odavannak érte. Sok tízmilliós amerikai tábora van. A jelenlegi republikánus párt szavazóinak többsége Trump elkötelezett híve. Így neki lehet menni egy választásnak. Trump legnagyobb esélye a Joe Biden iránt mutatott lelkesedés hiánya még a demokrata szavazók részéről is. Bident csak "jobb híján elnökjelöltnek" tekintik.”
Shenouda Nóra:
Teljesen eredménytelennek ítéli meg Biden elnökségét?
Pintér Károly:
„Biden elég peches elnök. A koronavírus járvány ártalmas gazdasági hatása ugyanúgy hátráltatta őt, ahogy feltehetően Trumpnak is az elnökségébe került. Ezt követően jött az inflációs hullám, ami előbb kezdődött ott, mint itt, Európában. Az elmúlt három évben összesen kb. 17 százalék körüli volt az infláció, amiért az emberek az elnököt hibáztatják, pedig Biden keresztülvitt két gazdasági támogatási csomagot is a kongresszuson, melyek közvetlenül támogatták a szegényebb rétegeket, de ezeket valahogy nem sikerült pozitív fényben feltüntetnie. Nem neki dolgozott a nemzetközi gazdasági környezet, de tett lépéseket az ügyben, viszont ezeket nem tudja jól kommunikálni.”
HIRDETÉSShenouda Nóra:
Vajon Joe Biden idős kora is hátrányt jelent Trumppal szemben?
Pintér Károly:
„Donald Trump volt minden idők legidősebb amerikai elnöke, amikor megválasztották, egészen addig, amíg Joe Biden hivatalba nem lépett. Trump agilisabb és fittebb ember benyomását kelti, az agya élesebben vág, de Trump is lassan 80 éves lesz. Ez nem egy jó trend, és sok amerikai is így látja. Az amerikai politikában gerontokratikus tendencia figyelhető meg, sok a 80-as szenátor is. Mindig volt a politikában egy-egy kivételes, jó karban lévő ember, de nem volt ez a tendencia ennyire látványos. Amerikában ma divatos, hogy úgymond „ne diszkrimináljunk”, ne adjunk helyet az „ageism”-nek, a korral szembeni előítéleteknek. Egy fiatal, dinamikus, politikailag nem leharcolt jelölt könnyen verhetné Trumpot, de így valószínűleg a 2020-as elnökválasztás visszavágóját fogjuk megtekinteni. A feketék körében és a fiatalok körében is csökkenő trendet mutat Biden támogatottsága . Ha ezekben a demográfiai csoportokban Biden visszaesik, akkor az elég ahhoz, hogy Trump megnyerje a választást. Egy esetleges alacsony választási részvétel is egyértelműen az ő javára dolgozna.”