II. Margit dán királynő lemondásával nem maradt női uralkodó Európában. Ő és távoli unokatestvére, II. Erzsébet néhány évtizede még csak kivételes körülményeknek köszönhetően válhattak uralkodókká nőként. De a jövő már más lesz: jelenleg négy fiatal női trónörökös van Európában.
HIRDETÉSDániában csak férfiak örökölhették a trónt az 1950-es évekig, amikor is azért változtatták meg a trónöröklési törvényt, hogy VIII. Frigyes király szeretett legidősebb lánya, Margit - akinek két húga volt, fivére nem - kevésbé kedvelt nagybátyja helyett trónra léphessen, ha édesapja egyszer meghal.
Az Egyesült Királyságban nem volt szükség törvénymódosításra ahhoz, hogy Erzsébet, akinek csak egy húga volt, trónra léphessen, de ha lett volna fiútestvére, akkor nem belőle vált volna uralkodó 1952-ben, tehát Britanniában is csak akkor örökölhette nő a trónt, ha nincs fiútestvére.
A január 14-én lemondott Margit dán királynő Erzsébet halála óta egyedül ült európai trónon nőként. A jövőben azonban egyre több nőt látunk majd uralkodni, hiszen a 20. század utolsó évtizedeiben a legtöbb európai monarchiában megváltoztatták a trónöröklési törvényeket, amelyek így már nem nemi alapon diszkriminálnak, hanem "egyenlő" vagy "abszolút" elsőszülöttségi rendszeren alapszanak, amiben az uralkodó legidősebb gyermeke örökli a trónt, nemére való tekintet nélkül.
Így a leánygyermekek is ugyanolyan jogokat élveznek a trónöröklési rend felállításakor, mint a fiúgyermekek. Ennek eredményeképpen jelenleg négy női trónörökös is van Európában, akik belefolynak az államügyekbe, és közülük hárman katonai kiképzésen is részt vettek, ahogyan az évszázadok óta természetes a férfiak esetében.
A jövő női uralkodói
A női trónörökösök doyenje jelenleg a svéd koronahercegnő, a 46 éves Viktória, aki édesapját, a 76 éves XVI. Károly Gusztáv svéd királyt fogja váltani a trónon. Viktória politikatudományt hallgatott az amerikai Yale Egyetemen, valamint nemzetközi kapcsolatokat tanult több svéd egyetemen is. Különböző diplomáciai testületeknél dolgozott, 2004-ben Magyarországon is járt hivatalos svéd delegációval. Alapvető, egyéves katonai kiképzést kapott.
Trónörökösként főleg a környezetvédelemre hívja fel a figyelmet és békeprojektekben is részt vesz.
2010-ben ment hozzá személyi edzőjéhez, Dánielhez, akit azóta hercegi rangra emeltek. Két gyermekük született: a most 11 éves Esztella és a nyolcéves Oszkár. A család szeret együtt kirándulni a természetben, és másokat is erre biztatnak.
A belga trónörökös egy 21 éves fiatal nő, Erzsébet brabanti hercegnő, aki (1831 óta független) országa első női uralkodója lesz, ha trónra lép. Történelmet és politikát tanult az Oxfordi Egyetemen, idén júliusban pedig befejezte kétéves katonai kiképzését a Királyi Katonai Akadémián. Hollandul, franciául, németül és angolul beszél folyékonyan.
Több hivatalos külföldi látogatáson is részt vett már szüleivel, de szóló kötelezettségeket is teljesít már. Szabad hétvégéin a hercegnő szeret síelni, evezni és vitorlázni, valamint túrázni. Zongorázik, és önkéntesként tevékenykedett olyan szervezeteknél, amelyek az iskolai lemorzsolódókat, az időseket, a fogyatékkal élőket és a hajléktalanokat segítik. A koronavírus-járvány idején a hercegnő számos alkalommal beszélgetett telefonon elszigetelt idősekkel.
Spanyolországban is nő a trónörökös: Eleonóra asztúriai hercegnő tavaly októberben töltötte be 18. életévét. Utoljára a 19. század második harmadában volt Spanyolországnak női uralkodója, II. Izabella. Eleonórát királyi G.I. Jane-nek nevezték el, mert jelenleg hároméves katonai kiképzésen vesz részt a zaragozai Királyi Katonai Akadémián. Az uralkodócsaládok életében fontos dátum a 18. év betöltése, Eleonóra esetében is nagy ünnepséget rendeztek nagykorúvá válásakor, tavaly október 31-én, amikor a hercegnő felesküdött az alkotmányra.
A holland trónörökös is nő, a 19 éves Amália orange-i hercegnő, aki a királyi pár három lánya közül a legidősebb. Ő egyelőre politikát, jogot, közgazdaságtant és pszichológiát tanul az Amszterdami Egyetemen, és a legutóbb azzal került be a hírekbe, hogy nem hajlandó felvenni a neki járó évi 1,6 millió eurós apanázsát. Valamint azzal, hogy habár szeretett volna a többi tanulóhoz hasonlóan kollégiumban lakni, de emberrablási fenyegetések miatt ki kellett onnan költöznie. Szabadidejében lovagol, teniszezik és szeret énekelni is.
Egyelőre még ő sem vállal sok királyi kötelezettséget, de a holland nemzeti ünnepen, az úgynevezett Király Napján (Koningsdag) mindig megjelenik, és fontos családi fotózásokon is részt vesz.
Amália egyelőre főleg szüleivel látható, de már teljesített kötelezettségét szólóban is. 18. születésnapján az orange-i hercegnő automatikusan az államtanács tagjává vált.
Lássuk a férfiakat!
Többségében azért még férfiak alkotják az európai monarchiák következő generációját: az Egyesült Királyságban, Dániában, Norvégiában, Luxemburgban, Monacóban és Liechtensteinben mind férfi vagy fiú örökösök várakoznak a trónra – a 42 éves Vilmos wales-i herceg, a 18 éves Keresztély dán koronaherceg, az 50 éves Haakon norvég koronaherceg, a szintén 42 éves és szintén Vilmos nevű luxemburgi trónörökös nagyherceg, a 9 éves Jakab monacói trónörökös herceg, valamint az 55 éves liechtensteini Alajos trónörökös herceg.
Az ő utánuk következő generációban már van két lány: a norvég koronahercegi pár elsőszülöttje, a 18 éves Ingrid, valamint a svéd koronahercegnő lánya, a 11 éves Esztella. Norvégiában utoljára 600 éve ült nő a trónon, Margit királynő, aki akkor még Norvégia, Dánia és Svédország felett is uralkodott.
Három fia is született a trónörökösöknek: a wales-i herceg legidősebb gyermeke fiú, a 10 éves György, várhatóan tehát az Egyesült Királyságban jó ideig nem kerül ismét nő a trónra. A luxemburgi örökös nagyherceg fia, Károly még csak három éves.
A 18 éves dán koronaherceg még nem gondoskodott a következő generációról, és egyelőre valószínűleg a kilencéves monacói trónörökös, valamint a 20 év körüli három fiatal nő, Erzsébet belga, Amália holland és Eleonóra spanyol trónörökös sem siet a családalapítással, így egyelőre nem tudni, hány lány és hány fiú lesz a következő generációban.
Liechtensteinben még középkori törvény van érvényben a trónöröklésről
Az azonban egészen biztos, hogy Liechtensteinben, ahol az örökös nagyhercegnek szintén fia van, a 28 éves József Vencel, nő nem fog trónra kerülni. De nem amiatt, mert jelenleg csak férfiak lennének a trónöröklési sorban. Hanem azért, mert a törpeállamban még mindig az 500-as években keletkezett száli törvény alapján határozzák meg az öröklés rendjét, aminek lényege, hogy az egyértelműen kizárja a nőági leszármazottakat. Ez az egyetlen állam a világon, ahol még ez az ősi törvény (Lex Salica) van érvényben. 2004-ben II. János Ádám nagyherceget emiatt felelősségre is vonta egy nőjogokkal foglalkozó ENSZ-bizottság, amely aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a nőket még a 21. században is kizárják a trónöröklési sorból, és olyan törvényt alkalmaznak, amely ősibb, mint az állam maga.
HIRDETÉS
Liechtenstein egyébként másban is szélsőségesnek számít az európai monarchiák között – itt az uralkodónak még abszolút hatalma van, erről szóló cikkünket itt olvashatja el:
Mitől lett hirtelen ennyi női trónörökös?
Nyilvánvalóan az évszázadok óta érvényben lévő trónöröklési törvények 20. századi változásai miatt. Az örökletes királyságokban a trónöröklést rangsor határozza meg, azt, hogy kit illet a trón az aktuális uralkodó halála, lemondása vagy elűzése esetén. A trónöröklési rangsort általában minden ország sajátos szabályok és hagyományok alapján állítja fel.
Keresztély dán trónörökös 18. születésnapját jövendőbeli királynők társaságában töltötte: a 11 éves Esztella a svéd trónörökös kislánya, mellette kék ruhában Ingrid norvég hercegnő, Keresztély balján Amália orange-i hercegnő, távolabb pedig Erzsébet brabanti hercegnő
A korábbi évszázadok trónvitái gyakran a trónöröklési törvények és szokások különböző értelmezései miatt alakultak ki, vagy amiatt, hogy az egyik trónöröklésben érdekelt fél vitatta azok jogosságát.
Az Angliában 1455-1485 között dúló, rózsák háborúja néven ismertté vált konfliktus két nagy főúri családja, a Yorkiak (akiknek fehér rózsa volt a szimbólumuk) és a Lancasteriek (a vörös rózsa volt a jelképük) is részben amiatt harcoltak egymással, mert ugyan mindkét főúri csoport több-kevesebb jogot formálhatott a koronára, de a férfiágon öröklő Lancasteriek úgy érezték, őket illeti a korona, míg a nőágon levezetett, de a főággal sokkal közelebbi kapcsolatban lévő Yorkiak pedig úgy gondolták: nekik jár a trón.
HIRDETÉS
De Magyarországon is kirobbant polgárháború a különböző trónöröklési elvek miatt: a kora középkorban hazánkban még a szeniorátus elve volt érvényben, amely szerint a patriarchális nagycsaládban a legidősebb, vezetésre alkalmas férfi örökölte a hatalmat: rendszerint az elhunyt bátyja, öccse vagy unokaöccse. Ezt a szokást Géza fejedelem törölte el, akinek halála után a szeniorátus elve alapján Koppány vezér uralma következett volna, és ez okozta a konfliktust Géza fiával, Istvánnal, aki viszont a primogenitúra elve alapján tartott igényt a trónra.
A férfi primogenitúra, vagyis a férfi elsőszülöttség elve azt jelenti, hogy az uralkodó legidősebb fia örökli a trónt, majd utána annak fia, az uralkodó többi gyermeke előtt.
De az agnatikus, vagy vérrokonságon alapuló öröklési rend is igen elterjedt volt Európában a középkorban – ennek lényege, hogy az öröklést az uralkodó közvetlen férfiági leszármazottaira korlátozta, a leányági leszármazottak csak akkor jöhettek szóba, ha a férfiág minden képviselője kihalt.
Ebben a rendszerben a férfiági leszármazottak közül (az elsőszülöttség, vagyis primogenitúra figyelembevételével) választották ki az örököst az uralkodó család összes ágából. Amennyiben ezzel a módszerrel sem sikerült megfelelő férfi örököst találni, csak akkor vehették figyelembe az uralkodó ház egyik női tagját.
Jelenleg Luxemburg használja ezt az öröklődési rendet, míg a történelem során Ausztria (később az Osztrák-Magyar Monarchia) és több, már nem létező királyság is ezt alkalmazta.
HIRDETÉSAmennyiben női leszármazottat kellett választani, azt általában az előző uralkodó legközelebbi vérrokonai közül, nem pedig elsőszülöttség alapján választották. Így került a trónra többek között Mária Terézia magyar királynő is.
A férfi primogenitúrán és az agnatikus vagy vérrokonsági elven alapuló törvényeket változtatták meg a 20. században Európa több országában is az úgynevezett abszolút primogenitúra vagy abszolút elsőszülöttség elve alapján.
Az "egyenlő" vagy "abszolút" elsőszülöttségi rendszerben az uralkodó legidősebb gyermeke örökli a trónt, nemére való tekintet nélkül. Ebben a rendszerben a leánygyermekek is ugyanolyan jogokat élveznek a trónöröklési rend felállításakor, mint a fiúgyermekek. Ezt a rendszert használja jelenleg Svédország (1980 óta), Hollandia (1983 óta), Norvégia (1990 óta), Belgium(1991 óta), és Dánia (2009 óta). Az Egyesült Királyságban a trónöröklésről szóló törvényt 2013-ban módosították, úgy, hogy a 2011. október 28-a után születettek esetében a férfi primogenitúrát felváltotta az abszolút primogenitúra.
Így Vilmos herceg másodszülött lánya, Sarolta már nem saját öccse, Lajos mögött szerepel a trónöröklési sorban, hanem előtte. II. Erzsébet királynő egyetlen lánya, Anna, aki 1950-ben született, még mindig mindhárom fivére mögött áll a trónöröklési sorban, hiszen rá még a régi törvény vonatkozik.
Magyarországnak mindössze egyetlen, saját jogon uralkodó királynője volt Mária Terézián kívül, de emléke teljesen feledésbe merült
A középkor éveiben a nők kizárása a trónöröklésből nem csupán a patriarchális társadalmi berendezkedésnek volt köszönhető, vagy annak, hogy mindenáron ki akartak tolni a nőkkel, hanem praktikus okai is voltak: a trónon elsősorban harcképes férfit kívántak látni, a középkori felfogás szerint elvárták, hogy az uralkodó csapataival együtt vonuljon a harctérre, márpedig a hadvezetés nem tartozott hozzá a női szerephez akkoriban. Ráadásul Magyarországon ezt a felfogást csak erősítette a török fenyegetés.
HIRDETÉS
A késő középkorban Mária királynő trónra lépését több tényező is segítette: édesapja, I.(Nagy) Lajos fiúörökös nélkül hunyt el, nagy tisztelet övezte a királyt, akinek az volt az akarata, hogy a korona lányára szálljon, az ország legfontosabb méltóságai támogatták ezt, és ebben a pillanatban nem volt jelentős külső fenyegetés sem. Így 1382-ben Mária, Anjou-házi magyar és lengyel királyi hercegnő lépett trónra, és 1385-ig uralkodott Magyarország és Horvátország királynőjeként. 1387-től férje, Luxemburgi Zsigmond társuralkodójaként ült a trónon. De míg rá valószínűleg mindenki emlékszik, Máriára aligha. A királynőnek ugyanis nem alakult ki sem kultusza, sem különösebb tisztelete az országban, és alakja is alig őrződött meg a néphagyományban.
Olyannyira nem tartozott a rendes ügymenethez, hogy egy nő ült trónon, hogy apjának, I. Lajosnak „fiúsíttatni” kellett leányát, aki így jogilag férfinak számított. Máriát kortársai ezért latinul királynak (rex) nevezték a regina (királyné, királynő) helyett, amely elsősorban a király hitvesét jelölte akkoriban.
Máriát 1382. szeptember 17-én koronázták meg Székesfehérváron, ő volt az első nő, akinek a fejére helyezték a koronát. A királyi hitveseket, a királynékat ugyanis hagyományosan úgy koronázzák, hogy Szent István koronájával megérintik a jobb vállukat. Máriát a magyar főurak rövid időre lemondatták, börtönbe vetették, és édesanyját a szeme láttára megfojtották, de rövid interregnumot követően 1386-tól ismét törvényesen uralkodott.
1387-ben Luxemburgi Zsigmondot mint Mária férjét királlyá koronázták, akinek később sikerült kiszabadítania hitvesét rabságából. Zsigmond és Mária formálisan társuralkodók voltak (egy ideig párhuzamosan adtak ki adományleveleket), a hatalom azonban néhány év után fokozatosan Zsigmond kezébe csúszott át.
Mindössze néhány év múlva, 1395 májusában a gyermeket váró királynő a budai hegyekben lovasbalesetet szenvedett, és az esés következtében megindult szülésben meghalt a megszületett gyermekével együtt. Váradon temették el.
HIRDETÉS
Egyedül a diósgyőri vár őrizte meg az emlékét, amely Mária legkedveltebb tartózkodási helye volt, de mára ez is elhalványult. Annak ellenére, hogy a vár a magyar királynék jegyajándéka és nyaralóhelye volt, a várról készült egyetlen magyar bankón, a már forgalomból kivont 200-as pénzjegyen sem Mária vagy valamelyik másik királyné, hanem egy férfi, Károly Róbert király arcképe szerepelt…