Európai fejjel szinte elképzelhetetlen szintre ért el a bűnözők és az állam harca a dél-amerikai országban. A drog-maffiák vezetői börtönből irányítják saját hadseregeiket, amelyek tévé-stúdiót foglaltak el, politikusokat és ügyészeket gyilkoltak meg. Az államfő különleges állapotot hirdetett.
HIRDETÉSAz ügyészség Caso Metástasis, Áttét-hadművelet néven indított vizsgálatot. A bűnözés úgy burjánzik Ecuadorban, mint a rákos sejtek. A lakosság vakcinának nevezett védelmi pénzt fizet, hogy ne essen bántódása.
Nem kaptam rendőri oltalmat – panaszolta egy újságírónak César Suárez. Pedig az ügyészt nagyon megillette volna a védelem azok után, hogy feladatul kapta kivizsgálni a guayaquili tévéstúdió ostromának körülményeit. Hamar kiderült, hogy aggodalma nem volt alaptalan. Huszonnégy óra elteltével már nem volt az élők sorában.
Fényes nappal végeztek vele a széles Bombero sugárúton. Vélhetően motoron érték utol autóját, amelyben egyedül ült – legalábbis is erre lehet következtetni az oldalról érkező golyónyomokból. Szitává lőtték nemcsak a vezetőülés melletti ablakot, hanem magát az ügyészt is. A helyszínelők már csak a halál beálltát tudták megállapítani január 17-én, 14:45-kor.
Suáreztől eltérően Fernando Villavicenciót rendőrök és biztonságiak serege védelmezte. Az elnökjelölt egy quitói iskolában kampányolt tavaly augusztusban. Azt mondta: a politikai vezetés túl korrupt a hatékony kormányzáshoz, az emberek pedig megelégelték a szervezett bűnözést. „Évek óta temérdek pénz vándorol a fehérgalléros bűnözők zsebébe” – utalt politikai riválisaira. A rendezvény befejeztével épp beszállni készült a rá várakozó, ezüstszínű terepjáróba, amikor lövések sorozata dördült el – egészen pontosan tucatnyi lövés.
A volt újságírót és szakszervezeti vezetőt – napokkal az elnökválasztás előtt – több golyó érte, a többi között a fején is. A közeli klinikán már nem tudtak rajta segíteni. Nem ő volt a legesélyesebb jelölt, a támogatottsága alapján a nyolc induló közül a második helyre sorolták. Az országban uralkodó állapotokra utal, hogy a választások központi témája az Ecuadort behálózó bűnözés volt. Villavicencio röviddel korábban szintén jelezte, hogy választási stábját megfenyegette a drogkartell, név szerint a banda vezetője, Fito.
Az erre a becenévre hallgató drogbáró még fontos szerepet kap az ecuadori rémtörténetek folytatásában.
Az albán maffia
A latin-amerikai országban nemcsak az ügyészek és politikusok élnek rettegésben. Ecuador területének nagy részét kolumbiai, mexikói, sőt albán bűnbandák tartják ellenőrzésük alatt.
Korábban gond nélkül körbe autózta az országot egy quitói taxisofőr. Most gondosan előre meg kell terveznie minden útvonalat, és ügyfeleinek jeleznie kell, mennyi ideig hajlandó rájuk várakozni – mondta Ángel Quintana. Egy guayauili sofőrnek ennél is szörnyűbb élményei vannak. Ha meg akarja látogatni édesanyját, engedélyt kell kérnie attól a bandától, amely anyja otthonának a környékét tartja ellenőrzése alatt. „Pedig ott nőttem fel” – mondta elkeseredetten, de a megtorlástól tartva nevét elhallgatta.
Az állam tehetetlenné vált a szervezett bűnözéssel szemben – vélik sokan. Röpke néhány év alatt, 2016 óta – a rivális bandák „jóvoltából” – megnégyszereződött a gyilkosságok száma. A 17,8 millió lakosú Ecuador, amely egykor a térség egyik legbiztonságosabb országának számított, mára a Föld egyik legveszélyesebb helyévé vált. Tavaly csaknem háromnegyedével több embert öltek meg, mint egy évvel korábban – a kokainkereskedelem miatt.
„Minden este járőrözünk, és sosem tudjuk, hogy másnap visszatérünk-e” – mondta Luis Paredes százados, aki társaival az ország legnépesebb városában, a 2,7 milliós Guayaquil veszedelmes kikötői negyedében járműveket vizsgál át.
Nem kevésbé erőszakos övezet a távoli Monte Sinaí negyed, az egymással vetekedő Los Choneros, Los Lobos és Los Tiguerones bandák felségterülete.
A „vacu”
Az ott leállított autósok egyike még több ellenőrzőpontért fohászkodott, és hozzátette: manapság nagyobb a valószínűsége, hogy egy autót tolvajok állítanak meg, nem pedig katonák.
„A bűnözők motorokon érkeznek, hogy kiraboljanak. Védekezni sem lehet, mert megölnek” – mondta Santos Veloz.
A zsarolás elterjedt – ecsetelte Veloz a körülményeket. Minden háztartásnak hetente nagyjából öt dollárnak megfelelő védelmi pénzt kell lepengetnie. Ellenkező esetben súlyos következményekre számíthat. A védelmi pénz neve találóan vacu, azaz vakcina, amely talán minden bajtól megóv. Ha valaki nem tejel, általában éjfél körül hívatlan látogatók helyeznek el egy bombát otthonánál, vagy a sarkon várva lelövik – mondta a kereskedő.
Benny Colonicót, az Olaszországból származó vállalkozót a guayaquili étterméből ragadták el rendőrnek öltözött emberrablók tavaly júniusban. Öt nap elteltével – némi alkudozás árán – miután kifizették érte az egymillió dolláros váltságdíj egy részét, kiszabadult. „Isten adott még egy esélyt az életre” – rebegte megkönnyebbülten.
Öröme nem tartott sokáig. Pár hónappal később Molotov-bombákkal szénné égették vendéglőjét.
Arturo Carpio csupán 24 éves volt, amikor a családi háza előtt rálőttek tavaly júliusban. Napokkal később a kórházban belehalt sérüléseibe. A biztonsági kamera felvételein jól kivehető, ahogy a gyilkosok elfutnak a helyszínről, beülnek egy fehér járműbe, amely eltűnik a kamera látószögéből. Gyászoló barátnője nem mert feljelentést tenni attól tartva, hogy családtagjaira is hasonló sors vár, mint Caprióra. Ráadásul – a 19 éves egyetemista szerint – a rendőrségre ugyanaz a banda szivárgott be, amely a gyilkosságot is elkövette. A tetteseket maga is jól ismeri, így – érthető okokból, a saját életét is féltve – csak névtelenül mert nyilatkozni.
A börtönlázadások és túszejtések
A pokol az év elején szabadult el, miután José Adolfo Macías Villamarnak, becenevén Fitónak csak a hűlt helyét találták a guayaquili börtönben. Emlékeztetőül: Fito volt az, aki tavaly nyáron megfenyegette a később lelőtt elnökjelöltet, Fernando Villavicenciót.
HIRDETÉS
Drogcsempészésért harmincnégy éves börtönbüntetését töltötte, amikor rendőrök léptek be a cellájába január 7-én azzal a szándékkal, hogy Fitót egy sokkal szigorúbban védett szárnyba szállítsák át. De ott csak hűlt helyét találták.
A feltételezések szerint két börtönőr segítette a szökését, akik fülest kaptak Fito tervezett áthelyezéséről. Őket őrizetbe vették. Fito eltűnésének híre viharos sebességgel terjedt elsősorban a fegyintézetek között.
És az országban elszabadult a pokol.
A hír legalább hat börtönben lázadásokat váltott ki. Ecuador több városában bombák robbantak. Fito gengszterei, a Los Choneros bűnbanda tagjai megszállták a guayaquli TC Televisión hírstúdióját. Nem bántak kesztyűs kézzel a túszokkal: az egyiket lábon lőtték, a másiknak eltörték a karját. Ennek a túszejtésnek a körülményeit kellett kivizsgálnia César Suárez ügyésznek, akit már a nyomozás kezdetén szitává lőttek Guayaquil egyik sugárútján.
Január 9-én egy rivális banda, a Los Lobos vezetőjének is nyoma veszett egy másik, állítólag szigorúan védett börtönből, a Riobambából – alig négy nappal letartóztatása után. Fabricio Colón Picót azzal a gyanúval vették őrizetbe, hogy összeesküvést szőtt Diana Salazar, ecuadori főügyész megölésére.
HIRDETÉSGyógyszerek és orvosi felszerelés reményében bűnözők rohamozták meg a guayaquili kórházakat, amelyekben a személyzet rögtönzött barikádokkal próbált védekezni a betolakodók ellen.
A Ceibos kórház közelében lőttek meg egy egyetemistát és Diego Gallardót. Ez utóbbi népszerű énekes Ecuadorban. Életét a gyors orvosi beavatkozás ellenére sem tudták megmenteni.
A belháború
Fito szökésének másnapján az elnök bejelentette, hogy az országban „belháború” dúl. Daniel Noboa – maga is guayaquili születésű – 60 napos rendkívüli állapotot hirdetett.
Hadat üzent a drogbandáknak, és elrendelte 22 fegyveres csoport ártalmatlanítását. Noboa terrorista szervezeteknek nevezte őket.
„Nem azért jelentkeztem a feladatra, mert azt hittem, hogy könnyű lesz” – magyarázta egyik ritka interjújában. A 36 éves elnök szerint az Ecuadorban felbukkant bűnbandák nemcsak az országát fenyegetik, hanem az egész világot. Noboa utasítására katonák szállták meg a sikátorokat, ahol az alvilág tagjai után kutattak, még többen pedig a börtönöket rohamozták meg, ahonnan a bandavezérek zavartalanul irányították bűnös üzelmeiket.
HIRDETÉS
Helyreállították a rendet – ezt állították a katonák egy hét elteltével azok után, hogy megölték César Suárezt. Gyilkosai a gyanú szerint egy mexikói drogkartell bérencei voltak.
Az Áttét-hadművelet
Az ecuadori belháború azok után robbant, hogy az ország főügyésze darázsfészekbe nyúlt. Diana Salazar ugyanis leleplezte a drogkartellek és az igazságszolgáltatás mindkét fél számára igencsak gyümölcsöző kapcsolatát. Kiderült, hogy bírák – nyilván ellenszolgáltatás fejében – bűnözők számára kedvező ítéleteket hoztak, rendőrtisztek bizonyítékokat hamisítottak és fegyverrel látták el a börtönbe került bandavezéreket, a börtönhatóság volt vezetője pedig különleges bánásmódban részesítette a kivételezett bűnözőket – akik kényük-kedvük szerint tarthatták rettegésben az országot.
A találó Caso Metástasis, Áttét-hadművelet fedőnévvel indított vizsgálatot az ügyészség, hisz a bűnözés úgy terjedt és burjánzott Ecuadorban, mint a rákos sejtek. A tavalyi év végén több mint harminc embert tartóztattak le – jelentette a New York Times. A főügyész már akkor sejtette, hogy intézkedései az erőszak hullámát váltják ki az országban.
A bűnözés felszámolásának egyik tervezett lépése volt a Los Choneros és Los Lobos vezéreinek átköltöztetése szigorúbban védett létesítményekbe – az elképzelésekről azonban, feltehetően szivárogtatás nyomán azonnal értesültek, és gyakorlatilag kisétáltak celláikból. Úgy vélték ugyanis, hogy az új helyen elveszíthetik kapcsolatukat a külvilággal, ezzel pedig irányítási hatalmukat. Ezek után tört ki a pokol.
Csak ezekben a napokban legkevesebb tizenegy emberrel végeztek jobbára Guayaquilban, ahol a börtön közel kétszáz alkalmazottját is túszul ejtették. A két bandafőnököt, Macíast és Colónt azóta sem találják.
HIRDETÉSA Farkasok, a Los Lobos vezére az X-en jelentkezett. Attól tartottam, hogy megölnek – indokolta szökését Fabricio Colón Pico, és azt ígérte: feladja magát, ha szavatolják biztonságát. Noboa elnök elutasította ajánlatát.
A menekülő ecuadoriak
A világ két legnagyobb kokaingyártója, a Kolumbia és Peru közé ékelődött Ecuador globális elosztóközpontnak számít, ahonnan az Egyesült Államokat a mexikói kartellek, Európát az albán bűnszervezetek látják el kábítószerrel.
A Világörökség részét képező Galápagos-szigeteket sem kímélik. A szigetcsoportot Charles Darwin a világ egyik legelhagyatottabb helyének nevezte. Éppen ez a tulajdonsága – csaknem ezer kilométeres távolságra található az ecuadori partoktól – teszi vonzóvá a drogcsempészek számára. Itt építették ki alkalmi légi bázisukat a drogkereskedők, és itt tankolják fel üzemanyaggal repülőiket meg hajóikat az éj leple alatt ténykedő bűnbandák – írta a Washington Post.
Az Isabela-szigetet évente százezer turista keresi fel, de ők napközben érkeznek és távoznak, így a sötétben a mexikói és albán bűnözők zavartalanul végezhetik munkájukat.
A Galápagos-szigeteket azok után szemelték ki „logisztikai központnak”, hogy a szárazföldön hajtóvadászatot indítottak a csempészek után: 2021-ben például 176 tonna kokaint foglaltak le az előző év 92 tonnájával szemben. Az arányokat jól érzékelteti, hogy az alig háromezer lelket számláló Isabelán a haditengerészet tavaly csaknem 25 tonna kábítószert foglalt le.
HIRDETÉSA drogkereskedelem erőszakot szül. Tavalyelőtt, 2022-ben 4600 kegyetlen gyilkosságot jegyeztek, kétszer annyit, mint egy évvel korábban. Tavaly, 2023 első félévében, 3568 erőszakos halálesettel újabb rekord dőlt meg – állapította meg a Guardian. Az áldozatok felét Guayasban, a Guayaquilhoz tartozó tartományban azonosították.
Ezzel párhuzamosan szintén tavaly, az első félévben 822 ezer 18 és 45 év közötti ecuadori menekült el országából – a bűnözés mellett a nincstelenség és a munkanélküliség miatt is. Tavalyelőtt a kivándorlók száma elérte az 1,4 milliót.