Többször is ellenőrizte az adatok pontosságát. Csak több mint egy évtizeddel később tudta meg, hogy a jelentése alapján határozták meg a D-Day, a normandiai partraszállás időpontját. Nem ő volt az egyetlen „kisember”, aki beleszólt a történelem alakulásába.
HIRDETÉS„Kérem, ellenőrizze! Kérem, ismételje meg!” – egy angol kiejtéssel beszélő hölgy ezzel a kéréssel hívta fel a távoli, ír, blacksodi postáskisasszonyt 1944. június 4-én 11 óra körül, azok után, hogy megkapták, és elemezték éjjeli meteorológiai jelentését.
Maureen Flavin – így hívták a postáskisasszonyt – ugyanis feladatul kapta, hogy a ritka levelek szortírozása mellett az eget is kémlelje.
Egy kicsit bosszankodott. Előző nap, június 3-án ünnepelte 21. születésnapját, de éjjeli műszakba osztották be, és nem a szokásos hat óránként, hanem óránként kellett jeleznie a szél irányát, a légnyomást, a csapadékot, és minden egyéb, az időjárás alakulásához köthető adatot. Egy szusszanásra sem futotta az idejéből. Amint befejezte az egyik jelentés összeállítását és leadását, el is múlott a hatvan perc, és máris hozzáláthatott a következőhöz.
Ráadásul fiatalként kollégái közül a legnehezebb műszakot kapta: éjféltől hajnali négyig. Pedánsan dolgozott, és lelkiismeretesen jegyzetelte az információkat. A barométer gyors nyomásesést regisztrált, ami közelgő kiadós csapadékra, sőt akár viharra is utalhatott. A mérési eredményeket annak rendje és módja szerint, az utasításoknak megfelelően továbbította, mégis kételkedtek volna jelentéseiben?
„Kérem, ellenőrizze! Kérem, ismételje meg!” – hallotta a kagylóban.
Óvatosságból Ted Sweeney-t, a világítótorony őrét kérte meg: fésüljék át együtt a számokat, de Maureen nem hibázott. Pontosan jegyzett le minden adatot. Fogalma sem volt, mihez kellenek. Bizonyára lámpalázas lett volna, ha tudja: hozzá hasonló korú fiatalemberek, katonák ezreinek élete múlott jelentései pontosságán. Ebben az esetben valószínűleg nem rökönyödött volna meg, amikor arra kérték, kontrollálja a számok helyességét.
A partaszállás terve
A szövetségesek nem véletlenül választották Blacksodot arra, hogy időjárásjelentéssel lássa el őket. Az ír sziget egyik legnyugatibb pontján fekszik, közvetlenül az Atlanti-óceán peremén.
Az ottani időjárás nagyban utal arra, hogy egy nappal később milyen meteorológiai körülmények várhatók Európa nyugati felén.
Márpedig ott készült Dwight Eisenhower immár két éve arra, hogy a partraszállással megadja a kegyelemdöfést a Franciaországot megszálló német csapatoknak, és ezzel nyugati irányból megnyíljon az út Berlin felé. A második világháborúban semleges Írország készségesen állt a szövetségesek rendelkezésére legalább az időjárásjelentés továbbításában. Az egyik gyakorlati végrehajtó volt Maureen Flavin, a postáskisasszony.
Két évvel korábban, 1942-ben látott egy álláshirdetést a tengerparti falu, Blacksod Point postájában, és nem sokáig habozott. Jelentkezését megkönnyítette, hogy a közelben működtetett a nagybátyja egy pubot. Maureen Flavint alkalmazták, és csak utána derült ki számára, hogy az eldugott posta egyben időjárásjelző állomás is. A brit meteorológiai szolgálat 1939 óta használta kihelyezett pontként Blacksodot.
A postáskisasszonyt azonnal előléptették: neki kellett rögzítenie és továbbítania az időjárási adatokat, bár tulajdonképpen nem is tudta hová kerülnek. Akkor is ugyanolyan szorgalommal végezte volna a munkáját, ha tudja, hogy a Londontól nem messze, északra fekvő Dunstable-be, a brit szolgálat központjába futnak be, és azt sem feltételezte, hogy onnan közvetlenül a szövetséges erők főparancsnokságára továbbítják ezeket.
A csüggesztő halasztás
Az Overlord hadművelet kezdetét jó előre meg kellett határozni, hiszen koordináltan 160 ezer katonát, csaknem 12 ezer repülőt és közel 7 ezer hajót kellett egyidejűleg útnak indítani a francia partok normandiai, nagyjából 80 kilométeres szakaszának, a Cotentin-félszigetnek az elfoglalására.
A teljes felkészültség elérése után három nap tűnt erre alkalmasnak: június 5., 6. és 7. Eisenhower ragaszkodott ezekhez a napokhoz, mert a támadás halogatása valószínűleg csökkentette volna a meglepetés erejét, márpedig azt ki akarta használni. Ráadásul ezen a három éjszakán a telihold megnövelte a látótávolságot, az apály pedig megkönnyítette a partszakasz elérését.
Az amerikai tábornok nem sokat teketóriázott: az első napban, június 5-ben határozta meg a támadás elindítását. Ez lett volna a D-Day, bár a kifejezés angolul értelmetlen, mert a D a katonai zsargonban a day, a nap rövidítése. Mintha magyarul úgy hívnánk: N-nap, azaz nap-nap.
„Teljes győzelem, más szóba se jöhet” – adta parancsba a szövetséges erőket irányító amerikai tábornok.
És akkor befutott egy előrejelzés egy isten háta mögötti kis ír faluból, a célponttól, a normandiai Cotentin-félszigettől több mint 800 kilométerre északnyugatra, amely viharos időt prognosztizált, és kockázatossá tette volna az egész műveletet. Az Overlord sikere, és persze a katonák élete múlott azon, hogy a tenger mennyire nyugodt.
A D-Day
James Stagg, a brit hadsereg, egészen pontosan a szövetséges erők meteorológusa aggodalmas arccal olvasta a blacksodi prognózist, majd Dunstable közvetítésével az adatok megerősítését kérte. Miután a 21 éves postáskisasszony biztosított mindenkit arról, hogy nem tévedett, Stagg kapitány az invázió elhalasztását javasolta. Eisenhower egyetértett.
Maureen Flavin tényleg nem hibázott: június 5-én az erős szelek viharossá korbácsolták a tengert, az eget pedig sűrű felhőtakaró borította. Egy aznap indított támadás nagy valószínűséggel kudarcra lett volna ítélve – állapította meg John Ross, A D-day előrejelzése című, 2014-ben megjelent könyv szerzője.
HIRDETÉSEgy nagyobb csúszás a meglepetés erejét kockáztatta volna, márpedig azt kiszámították, hogy az árapály és a hold állása hetekig nem kedvezett volna a bevetésnek. Ross azt sem tartotta kizártnak, hogy az invázió kedvezőtlen körülmények között akár egy évet is csúszhatott volna.
Maureen Flavin jelentéséből azonban nemcsak azt olvasták ki, hogy június 5-én katasztrofális időjárás várható, hanem azt is, hogy másnap, június 6-án épp megfelelő lesz a partraszálláshoz.
Aznap, kedden, június 6-án az ég kitisztult, a félelmetes sereg pedig vízen és levegőben elindult a partszakasz meghódítására.
Hálával tartozunk Maureenak, mert ha nem figyelmesen olvasta volna le a meteorológiai adatokat, sokan odavesztünk volna a viharban – mondta utóbb Joe Cattini, a D-Day egyik veteránja az ír köztévé, az RTÉ dokumentumfilmjében.
A süvöltő blacksodi szelek
Maureen Flavin 1923. június 3-án született a délnyugat-írországi Knockanure faluban. Szülei, Michael Flavin és Mary Mullvihill vegyesboltot vezettek.
HIRDETÉSA postáskisasszony a háború után, 1946-ban feleségül ment a blacksodi világítótorony őréhez, Ted Sweeney-hez, aki három évvel korábban ellenőrizte az általa küldött meteorológiai adatokat. Az esküvő után felvette férje vezetéknevét is.
Miután édesanyja meghalt, Mrs. Sweeney váltotta a beosztásban, és vette át a kis posta irányítását. Az akkor már teljes nevén Maureen Flavin Sweeney csak több mint egy évtizeddel a második világháború után, 1956-ban értesült arról, hogy az általa küldött jelentés döntötte el a D-Day időpontját. Ekkoriban vették fontolóra, hogy a blacksodi meteorológiai állomást egy közeli városba költöztetik át.
A postáskisasszony szerepe azonban csak akkor kapott nagyobb publicitást, amikor Brendan McWilliams meteorológus részletesen megírta az epizódot az Irish Timesban, a normandiai partraszállás 50. évfordulóján.
A hirtelen híressé vált egykori postáskisasszony utólag elcsodálkozott azon, hogy egy eldugott ír faluból kapott meteorológiai jelentés döntötte el a háború egyik sorsfordító napját. Furcsállta, hogy több ezer repülőt megbénított az alacsony felhőzet, de büszkén jegyezte meg: örül, hogy a helyes irányba terelték őket. „Mi mondtuk ki a végső szót” – nyilatkozta abból az alkalomból, hogy 98 éves korában, érdemei elismeréséül különleges kitüntetést kapott az amerikai Kongresszustól.
A lány, aki megváltoztatta a világot címmel barátnője, Ruth O’Hagan verset szentelt a postáskisasszonynak. Így kezdődik:
HIRDETÉSKérem, ellenőrizze! Kérem, ismételje meg!
Megszólaltak Blacksod süvítő szelei.
Kérem, ellenőrizze! Kérem, ismételje meg!
Mrs. Sweeney, Maureen Flavin 100 éves korában, 2023. december 17-én halt meg Belmulletben, nem messze egykori munkahelyétől, a blacksodi postától – jelentette a New York Times.
A történelmet alakító hétköznapi emberek
Nem az ír postáskisasszony volt az egyetlen „kisember”, aki beleszólt a történelem formálásába.
HIRDETÉSA holt-tengeri tekercsek, a héber biblia legkorábbi változatát találta meg egy beduin kecskepásztor, Mohamed Ahmed el-Hamed, becenevén el-Dib, a farkas 1947-ben. Az időszámítás előtti harmadik században született vallási dokumentum tartalma jobbára megfelel az Ószövetség ismert fejezeteinek.
Az egésznapos munkában megfáradt Rosa Parks 1955-ben nem engedelmeskedett a buszsofőr parancsának, és nem adta át a helyét egy fehérnek az alabamai buszon. Engedetlenségért tartóztatták le, de tettének híre ment, és vele kezdődött a polgárjogi mozgalom.
Az éjjeliőr, Frank Wills 1972 júniusában csak a munkáját végezte. Egy szalagra figyelt fel egy zár felett, a washingtoni Watergate irodaházban éjféli körsétája során. A szalagot leszedte, később azonban a helyén makacsul megjelent egy másik. Betörésre gyanakodott, rendőröket hívott, a többi pedig már történelem. Richard Nixon elnök két évvel később szégyenteljesen lemondott, amiért részt vett a betörés leplezésében.
Öt amerikai nukleáris rakéta kilövését jelezte a Szovjetunió úgynevezett korai előjelző rendszere a hidegháború éveiben, 1983. szeptember 26-án. Sztanyiszlav Petrov alezredes, a légvédelmi erők 44 éves ügyeletesének jutott a feladat, hogy tisztázza a riasztás hitelességét. Az ösztöneire hallgatva nem riadóztatta feletteseit, és válaszcsapást sem indított. A végítélet napjától mentette meg a földet, de katonai karrierjének vége szakadt, és elbocsátották. Évtizedekkel később kapta meg a Világpolgár Díjat a potenciális globális katasztrófa elhárításában játszott szerepéért.
Sosem derült ki annak a férfinak a kiléte, aki 1989 júniusában, a vérbe fojtott diáktüntetések után Pekingben, a Mennyei Béke Kapujának terén, a Tienanmenen farkasszemet nézett a tankokkal. Mindenesetre Tankember néven ő lett az elnyomással szembeni ellenállás nemzetközileg elismert szimbóluma.
HIRDETÉSA pakisztáni Malala Juszafzai tanár apjától tanulta meg az oktatás fontosságát. Amikor a tálibok átvették az irányítást (még a kilencvenes években), megtiltották a lányoknak, hogy iskolába járjanak. Ő tiltakozott, ezért fejbe lőtték. Több hónapos gyógyulás után az egész család az Egyesült Királyságba költözött, ahol Malala azóta is a lányok tanulási jogaiért harcol. Tizenhét évesen ő lett a legfiatalabb Nobel-békedíjas.
A tunéziai utcai árus, Mohamed Búazizi csak annyi pénzre vágyott, hogy vegyen vagy béreljen egy furgont. Amikor ez 2010 decemberében nem jött össze, kétségbeesésében felgyújtotta magát, és ezzel minden tunéziai szenvedésének jelképévé vált. Halála inspirálta a tömegtüntetéseket, amelyek megdöntötték a helyi diktátor hatalmát. Nem sokkal később kirobbant az Arab Tavasz, amely végül megdöntötte az egyiptomi és líbiai rezsimeket is.
A történelemformáló hétköznapi emberek listája értelemszerűen nem teljes.