EventsEseményekPodcasts
Loader
Find Us
HIRDETÉS

Emma – egy családon belüli bántalmazás krónikája az Örkény Stúdiójában

Kerekes Éva az Emma című előadásban (Örkény István Színház, Budapest)
Kerekes Éva az Emma című előadásban (Örkény István Színház, Budapest) Szerzői jogok Judit HORVATH
Szerzői jogok Judit HORVATH
Írta: Rita Konya
Közzétéve: A legfrissebb fejlemények
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Megtörtént esetek alapján készült, különleges atmoszférájú monodráma Kerekes Évával a címszerepben. Emma abban nőtt fel, hogy természetes, hogy a férfiak keze eljár. Elgondolkodtató előadás, nem megváltani akar, inkább megértetni, hogy mi tartja az áldozatot bent az ördögi körforgásban.

HIRDETÉS

Családon belüli erőszak, a legközelebbi hozzátartozótól elszenvedett nonverbális vagy tettleges bántalmazás – nap mint nap hallani ilyen esetekről a hírekben, ám létezik a láthatatlan fal is, amit önvédelemből magunk elé húzhatunk: továbbgörgethetünk a hírfolyamban vagy elkapcsolhatjuk a tévét. Az Örkény István Színház előadásában ilyen fal nincs, félrenézni sem nagyon lehet, annyira testközeli Emma története alig egy méterre tőlünk, nézőktől.

„Sohasem hittem, hogy az ember akkor szabad, ha azt teheti, amit akar: inkább akkor, ha soha sem kell megtennie, amit nem akar” – hangzanak el a francia filozófus, Jean-Jacques Rousseau szavai Emma szájából. Hogy kicsoda Emma? Nos, nem egyetlen személy: alakját több mint húsz, nőkkel készített mélyinterjúból gyúrták össze az alkotók (rendező: Dávid Attila, dramaturg: Varga Zsófia). Olyan beszélgetésekből, amelyek zárt ajtók mögött lejátszódott, nem könnyen felemlegethető történeteket, elhallgatott életmozzanatokat elevenítenek fel. Emma szerepében az Örkény Jászai Mari-díjas színművésze, Kerekes Éva.

Dávid Attila rendező és Kerekes Éva az olvasópróbán
Dávid Attila rendező és Kerekes Éva az olvasópróbánJudit HORVATH

Az intim játéktér, a minimális, csupán jelzésértékű kellékek (látvány: Giliga Ilka) és Kerekes magánya együtt olyan erős valódiságot teremtenek, mintha tényleg éppen készülne egy interjú a szemünk előtt. A kérdező ugyan láthatatlan, nem is hangzanak el kérdések, de Emma csak mondja, mondja. Mesél a hetvenes évekbeli vidéki gyermekkorról, a nagykátai házról, arról, amikor az apa halála után új férfikalap került fel a fogasra és nekik a nővérével nem volt maradásuk: testvére egészen külföldig szaladt, Emma pedig egy szerencsés (?) véletlen folytán fel Pestre, fodrásznak. Mesél a szerelemről, a későbbi férjről, annak agresszivitásáról, amire már a kezdet kezdetén voltak ráutaló jelek – kár, hogy akkor még nem tudta értelmezni őket.

Meddig okolhatók a körülmények és hol kezdődik a személyes felelősség, hogy ne számítson normálisnak az, hogy a férj hol megerőszakol, hol hasba rúg a várandósság alatt? A másfél órás előadás alatt végig ott lebeg az érzet, hogy történt valami, hogy Emma tett valamit, ami miatt most itt van és „vall”, de a homályt csak a lezáró monológ oszlatja el. Nem úgy a füstöt, amiben a záróképben Emma elsétál, míg apró alakja lassan ködbe nem vész.

A sült tojás és a piruló kenyér illatától a mai napig jól tudom magam érezni. A mentáétól meg egyenesen hazarepülök. 1973. Nagykáta, Nagyrét utca 24. (...) Hazateleportáltam magam az ebédlőasztal melletti laminált hokedlire, a meleg sparhelt mellé. Oda, hétéves koromba, amikor az ember fülén még a potenciál folyik ki. Akinek bejött az élet, az nem fantáziál a sparheltről. Az csak előre. Akinek meg nem jött be, az egyfolytában csak hátra. Miért vagyok itt? Hogy kerültem ide? Miért pont ide? Miért most? Mi hiányzik belőlem? Miattam hiányzik, vagy mások nem adták ide? Ha adták, miért nem tudtam elfogadni? Egyiknek sem lennék a helyében, pedig az egyik mindig én vagyok.
részlet az Emma című előadásból

Az Emmát alakító Kerekes Éva folyamatosan keresi a tekinteteket a nézőtéren, és aki hajlandó vele kapcsolódni, azt kicsit bevonja, talán minimális improvizációra is van lehetősége a színésznőnek. Fontos, hogy az előadás nem végig búskomor, a téma súlyossága ellenére kifejezetten vicces részei is vannak, Emmának pedig kellően jó humora. Az azonban biztos: könnyű szívvel nem távozik az Örkény stúdiójából az, aki végighallgatta történetét.

Kerekes Éva az Emma című előadásban
Kerekes Éva az Emma című előadásbanJudit HORVATH
A nők elleni erőszak bármely olyan, a nőket nemük miatt érő erőszakos tett, mely testi, szexuális vagy lelki sérülést, kárt vagy sérelmet okoz vagy okozhat nőknek, beleértve az effajta tettekkel való fenyegetést, valamint a kényszerítést és a szabadságról való önkényes megfosztást, történjen az a közéletben vagy a magánszférában.
Beleértendő, de nem korlátozandó a testi, szexuális és lelki erőszakra, melyet az áldozat a családon belül szenved el, ide értve a bántalmazást, a lánygyermekkel való szexuális visszaélést (...) a házasságon belüli nemi erőszakot (...)
Deklaráció a Nők Elleni Erőszak Megszüntetéséről, 1993
ENSZ

Az Emmát 2023. május 19-én mutatták be az Örkény István Színház Stúdiójában. 

Az előadás színlapja itt olvasható.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Apa bántja anyát - kézikönyv egy erőszakban felnőtt gyerek lelkéhez

A nők elleni erőszak miatt tömegek vonultak utcára világszerte

"Majd később, akciósan megvesszük karácsonyra" – ilyen (is) volt az idei Könyvhét