A Városligeti Műjégpálya lelkét nem csak a vendégek adják, hanem azok is, akik évtizedek óta idejárnak korcsolyázni és dolgozni. Riportunk Bártfai Juditról és Módos Lászlóról szól.
HIRDETÉSA 79 éves Bártfai Judit amikor csak lehetősége adódik rá, kijön a Városligeti Műjégpályára, és úgy korcsolyázik, ahogy nem sokan tudnak. Elmesélte nekünk, hogy az egykori Magyar Jégrevü tagjaként milyen élményekben volt része:
"Ezen a képen a volt Magyar Jégrevü leánykara van. 12-en voltunk, ez a Tavasz, Nyár , Ősz , Tél. Nagyon nagy sikere volt. Itt vannak a régi fotóim. Utána jött a Párizsi Jégrevü, velük turnéztam nagyon sok országban, utána az Amerikai Jégrevühöz szerződtem. '81-ben fejeztem be a revüzést, hazajöttem, tanítottam itt, a műjégen, utána férjhez mentem és egy darabig nem korcsolyáztam."
Aztán megint elkezdett kijárni a jégre minden nap. Azt mondja, nagyon boldog, hogy még így tud mozogni, és mindenkit arra biztat, hogy minél tovább korcsolyázzon.
"Az ember hogyha a fényképeket nézi, vissza tud emlékezni, és érzésre is visszajönnek ezek a kellemes, néha kellemetlen dolgok.
És én teljesen fiatalnak érzem magam, igaz, csak 80-nak, dehát kit érdekel!" - mondja Judit optimizmussal a hangjában.
Módos László ráismer, hol köszörültek élt egy korcsolyára
De nem csak Judit jár ki hosszú ideje a műjégpályára. A 68 éves Módos László valódi legendának számít a korcsolyázók körében. Ha valaki jó élt akar, hozzá jön. 50 éve dolgozik a műjégpályán, a rendezők főnököként kezdte, majd az élezőműhelyben folytatta 34 éve. Azt mondja, ráismer, hogy ő köszörült-e élt egy korcsolyára:
"A felületéről megismerem általában, elég sok helyről meg tudom ismerni, hol élezték, megismerem a munkákat. Van egy külön gépem, én csak azzal csinálom. Nagyon szeretik. Az egész országból versenyzők jönnek hozzám. Talán azért, mert jobban kidolgozom az élt. Tartósabb lesz, tovább bírja, két-háromszor annyit bír, mint az átlagos élek."
Elmondása szerint hozzá jár Czakó Krisztina hétszeres magyar bajnok, Európa-bajnoki ezüstérmes műkorcsolyázó, Engi Klára háromszoros olimpikon, nyolcszoros magyar bajnok, Sebestyén Júlia Európa-bajnok, kilencszeres felnőtt magyar bajnok műkorcsolyázó és Láng Júlia magyar bajnok műkorcsolyázó is.
A műjégpálya sokkal több egy sima korcsolyázóhelynél
A Városligeti Műjégpályának az olyan szórakoztató programok szervezése mellett, mint amilyen a rondapulcsis korcsolyázás vagy az éjszakai jégdiszkó, a jótékonykodás is fontos - mondta el az igazgató, Garamvölgyi Bence.
"Januárban, februárban olyan programjaink lesznek, amelyek ösztönzik a társadalmi felelősségvállalást, hátrányos helyzetű fiataloknak vagy menekült fiataloknak szólnak. A tavalyi szezonban egy ukrán iskolát is vendégül láttunk, és támogatjuk hátrányos helyzetű fiatalok korcsolyázást, akiknek nem lenne lehetőségük "
Az adventi szezonban használt sportszergyűjtést is szerveznek, amelyeket erdélyi falvaknak és kisebb jégkorongegyesületnek fognak felajánlani.
Ahogy a múltban, úgy ma sem csupán korcsolyázni járnak ide az emberek - a műjég közösségi platform is.
Először csak arisztokraták jártak ide, majd fokozatosan valódi téli találkozóhellyé vált a Műjég
154 éve, 1869. december 2-án alapította meg Kresz Géza 15 társával a Pesti Korcsolyázó Egyletet, amelyből kinőtte magát a Műjégpálya. A városi tanács díjtalanul engedélyezte az egyletnek, hogy a Városligeti-tó egy részét korcsolyapályává alakíthassák. Saját költségükön egy kis, fából készült melegedőt építtettek.
A pályát 1870. január 29-én Rudolf koronaherceg (Ferenc József és Erzsébet királyné fia, a trónörökös) nyitotta meg.
Eleinte, ahogy máshol is, a pesti elit járt ide korcsolyázni és ismerkedni, de aztán a társaság folkozatosan demokratizálódott.
A tó partján felállított kéthelyiséges kis melegedő (egy fabódé) 1874-ben leégett, ezért 1895-ben Francsek Imre tervei alapján neobarokk stílusú új épületet emeltek ide.
A 19. század végén már rendeztek versenyeket a területen, 1908. december 27-én pedig megalakult a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség. Ezt követően a második világháborúig számos korcsolyaversenyt rendeztek a Városligeti Műjégpályán.
Budapest ostroma során a Városligeti Műjégpálya olyan nagy károkat szenvedett, hogy teljesen használhatatlanná vált. A Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség és a Pesti Korcsolyázó Egylet (későbbi nevén Budapesti Korcsolyázó Egylet) Szalay Sándor irányításával rengeteget tett a jégpálya helyreállítása érdekében. 1968-ban a jégfelület méretét megnövelték, még több helyet adva a korcsolyázás szerelmeseinek.
HIRDETÉS
1986-ban került sor a gépház fejlesztésére (kondenzátortelep beépítése), továbbá a jégpályán a régebbi fölé egy újabb, harmadik csőrendszer került. 1999 és 2001 között különböző gépészeti átalakításokra került sor.
2011-ben nagyszabású rekonstrukciót hajtottak végre a területen. Sokak számára emlékezetes lehet, hogy a '80-as években még betonon lehetett végigtipegni a jég széléig, ami igencsak elkoptatta az éleket, ennek sokan úgy próbálták elejét venni, hogy a spiccükön jártak. A nőknek az épület másik végébe, a kijárathoz kellett mosdóba járniuk, amit mindenki igyekezett kerülni, mert nagyon hideg volt ott. A rendezőktől a többség rettegett, mert elég szigorúan vették a menetirány betartását. Mégis sokan szívesen emlékeznek vissza erre az időszakra, mert nagyon hangulatos volt - két forintért lehetett zenét kérni, és lehetett kapni tipikus retró hamburgert is a büfében.
Ehhez képest most valóságos luxuskörülmények vannak: melegben és kényelemben lehet öltözni, a korcsolyaél-nyíró beton helyett már kímélő gumit fektettek le, a távoli és nagyon hideg női mosdó helyett kényelmes, az öltözőből nyíló vécét lehet használni, hétvégente pedig DJ adja a zenét. A rekonstrukció 2015-ben zárult le, miután befejeződött a hűtőrendszer felújítása is.