A balti állam rosszul jött ki a történetből, a kínai reakció miatti gazdasági visszaesést követően Brüsszeltől kért pénzt. A háttérben felsejlik a Tajvan és Litvánia közötti, kétesnek tűnő viszony és a jelenlegi kormánypárt korábbi kampánypénzei.
HIRDETÉSAki 2021-ben Tajvanon tartózkodott, biztosan szembesült egy kormány által finanszírozott kampánnyal, mely a közösségi médiában a rum alapú koktélrecepteket népszerűsítette. A kampányt azért folytatták, hogy mielőbb eladják azt a 20400 üveg rumot, melyet eredetileg Litvániából szállítottak volna Kínába - mivel az adásvétel nem történt meg, Tajvan elvitte a portékát, egyfajta kompenzáció gyanánt. A rumok sztorijából nő ki a litván külpolitika utóbbi éveinek egyik jelentős ballépése.
De mégis miért?
A történetet egyszerre fűszerezi geopolitikai és üzleti adalék, bizonyos szemszögből pedig az idealizmus is.
Tekerjük vissza az időt 2021-re, vagyis arra az évre, amikor Litvánia úgy döntött: megadja az engedélyt Tajvanak, hogy nagykövetséget nyisson a Vilniusban, Litvánia fővárosában. Kínát mindez persze feldühítette, hiszen Tajvant Kína részének, és távolról sem szuverén államnak tekintik, márpedig a nagykövetség megnyitásának engedélyével Litvánia mint független államot ismerte el Tajvant.
A döntés Litvánia részéről nemcsak merésznek, hanem egyszerre kifizetődőnek is tűnt: tajvani befektetéseket vártak az országba, és láthatóvá vált új, "értékközpontúnak" nevezett külpolitikájuk. A litván tisztviselők a szabadság és a demokrácia bástyájaként akarták prezentálni országukat a tekintélyelvű Belarusz és Oroszország szomszédságában (Litvánia a Kalinyingrádi területtel, Oroszország exklávéjával határos), ám azt nem gondolták, hogy cselekedetük milyen indulatokat szül Kína részéről.
Jegyezzük meg: Kína jelenleg a világ második legnagyobb gazdasága, a litvánok döntésére pedig azonnal közölték, hogy betiltják a Litvániából származó importot. Diplomáciai szinten is történtek lépések: Peking visszahívta vilniusi nagykövetét, a balti ország pedig kénytelen volt evakuálni a Kínában maradt diplomatáit, mivel féltették a biztonságukat. Šarūnas Liekis litván történész és politológus ennek kapcsán azt nyilatkozta az Euronewsnak, hogy a döntés "hatalmas gazdasági károkat okozott". Liekis szerint ugyan a COVID-19 járvány és az ukrajnai háború is közrejátszanak, de a kereskedelmi korlátozások szerinte maguktól is jelentős inflációs hatást gyakoroltak a litván vállalkozásokra és a fogyasztókra, magyarán: olyan munkavállalókra is, akik a magas adók miatt alacsony bérből élnek.
A külkereskedelmi mérleget tekintve: a Kínába irányuló litván export a 2020-as évben még 350 millió euróra rúgott, 2022-ben viszont csak 100 millióra. Tajvan ekkor segíteni próbált, és kompenzálni akarta a litvánok veszteségét, például azzal, hogy bevásárol a Kína által nem kért litván rumból.
A tajvani és a litván politikusok akkoriban több százmillió eurós litvániai befektetésről beszéltek, de 2023 őszéig csak pár millió euró érkezett Tajpejből. Ennek fényében egy másik adat: Tajvan a 2022-es év során 4,8 milliárd eurós befektetést eszközölt az ellenséges Kínában.
Asta Skaisgirytė litván elnöki tanácsadó októberben közölte: nagyobb reményeket űztek Tajvanhoz, amikor a szigetország megnyitotta náluk a külképviseletét, és hangsúlyozta: az ígért befektetéseket nem látják.
Liekis emlékeztet: amikor Litvánia a tajvani nagykövetség megnyitása mellett döntött, a mintegy 2,8 millió lakosú balti ország egyedül maradt. Néhány külföldi tisztviselő és médiaszereplő tapsolt Vilniusnak, de Washingtonból vagy Brüsszelből nem érkezett kézzelfogható támogatás, miközben Litvániát az is vezérelte döntésében, hogy legfőbb szövetségese (az USA) üdvözölje a lépést.
Megalapozatlan döntés
Médiajelentések szerint Litvánia előzetesen nem konzultált a brüsszeli diplomatákkal, viszont amikor a dolgok rosszra fordultak, az EU támogatását kérte. Az Európai Bizottság jóváhagyott Litvániának egy 130 millió eurós gazdasági mentőcsomagot kifejezetten a kínai kereskedelmi korlátozások által sújtott vállalatok számára, Brüsszel pedig a Kereskedelmi Világszervezethez fordult Peking ellenében.
Liekis szerint a történetet átjárja a laikusság érzete, Litvániáról pedig - diplomáciai értelemben - kiszámíthatatlan képet alkotott. "Mindenféle gyakorlati megfontolás nélkül, irracionálisan léptek" - közölte a szakértő. A történetnek különös ízt ad, hogy Gitanas Nausėda litván elnök 2021-ben azt mondta, hogy a döntést nem egyeztette vele az Ingrida Simonytė miniszterelnök által vezetett kormány.
Az Euronews a történtekkel kapcsolatban megkereste a litván külügyminisztériumot, akik közölték, hogy az agresszív politikát és gazdasági kényszert nem ők gyakoroltak Kínával szemben, hanem Kína velük szemben. Hozzátették: "Litvánia a legjobb bizonyíték arra, hogy egy ország a megtört gazdaságából miként lesz ellenálló egyetlen év leforgása alatt."
A külügy szerint Litvánia cikkeinek és szolgáltatásainak 94 százalékát már az EU és a NATO "hasonlóan gondolkodó" országaiba exportálják. Bár Vilnius Tajvant tartja értékközpontú külpolitikájának központi elemeként, egyesek rámutatnak, hogy ez mélyen ellentmondásos. "Nem hiszem el ezt az úgynevezett értékközpontú külpolitikát, ugyanis távolról sem következetes" - mondta Liekis az Euronewsnak, és hozzátette, hogy ez jellemző retorika egyes tettek alátámasztására, miközben a litván kormány a világ legtöbb kérdésében hallgatag, és nem tesz semmit. Emlékeztetőül: a jogállamiság megsértéséhez kapcsolódó lengyel ügyeket például kommentár nélkül hagyta, és közölték, hogy jó kapcsolatokat kell ápolni a szomszédokkal.
Sötét erők
A litván TV3 egy riportjában arról számolt be, hogy a 2020-as választások előtt a litván kormányzó Haza Szövetség - Litván Kereszténydemokraták pártnak adományokat juttató vállalatok Tajvanról is kaptak befektetéseket, így Liekis szerint a pénz befolyásolhatta Tajvan-politikájukat, miután amikor hatalomra kerültek. Az Euronews kereste a pártot az ügyben, de a párt nem válaszolt a kérdéseinkre.
Egy ellenzéki képviselő, név szerint Junas Jaturis azt mondta, hogy Litvánia Kínával való kapcsolatait jelentősen rontotta a tajvani követség engedélyezése. Hozzátette: a döntést nem helyesli.
Liekis közölte: a Litvánia és Kína közötti kapcsolatok egyelőre fagyosak, és szerinte ez "komoly problémát jelent majd a következő litván kormány számára."