Oroszország és Németország megtámadják Lengyelországot - dübörög a lengyel választási kampány

Több ezer ember gyűlik össze a kormányzó populista Jog és Igazságosság párt elleni ellenzéki tüntetésre a lengyelországi Varsóban 2023\. október 1-jén, vasárnap.
Több ezer ember gyűlik össze a kormányzó populista Jog és Igazságosság párt elleni ellenzéki tüntetésre a lengyelországi Varsóban 2023\. október 1-jén, vasárnap. Szerzői jogok Czarek Sokolowski/Copyright 2023 The AP. All rights reserved
Írta: Joshua Askew/ Magyar változat: FT
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
A cikk eredetileg ezen a nyelven jelent meg: angol

A lengyel parlamenti választásokat hangos kampány előzi meg. A Jog és Igazságosság kormányon maradása közel sem biztos, Donald Tusk személyében erős kihívóra leltek. Ukrajna, migráció, védelmi- és családpolitika a pártok fókuszában.

HIRDETÉS

Október 15-én tartják Lengyelországban a parlamenti választásokat, a választás tétje, hogy az erősen jobbra húzó Jog és Igazságosság Pártja (PiS) marad kormányon, vagy a Donald Tusk vezette liberális Polgári Koalíció kerül hatalomra. Az eredmény várhatóan szoros lesz. Az egyes esetekben agresszív kampány árnyékában sorra vesszük a lengyel társadalmat leginkább izgató kérdéseket. 

1. Biztonság

Lengyelország határos Belarusszal és Ukrajnával. Előbbi Oroszország egyik legfőbb szövetségese és támogatója, mióta csak az oroszok 2022. február 24-én megtámadták Ukrajnát.

A lengyel politikát a háború kezdete átjárják a biztonsági kérdések. A PiS vezetői korábban közölték, hogy növelik a hadászati kiadásokat, és felépítik Európa egyik legerősebb hadseregét. Többször is elmondták, hogy megvan a kockázata, hogy az ukrajnai háború átterjedhet Lengyelországra, amire 2022 novemberében volt is egy emlékezetes példa: az ukrán határhoz közeli Przewodów városban rakéta csapódott egy gabonaszárítóba. Máig nem tudni, hogy orosz támadó-, vagy ukrán légelhárító rakéta volt a "tettes", de Varsó közölte: bárhogy is történt, a végzetes kimenetelű incidens oka mindenképpen az orosz agresszió. 

Wojciech Przybylski, a Visegrad Insight politikai elemzője azt mondta az Euronewsnak, hogy a PiS politikájában többek közt azért kapnak kiemelt hangsúlyt a biztonsági kérdések, mert erős támogatói bázisuk van Lengyelország keleti és déli részén, magyarán a Belarusszal és Ukrajnával határos területeken. Filip Pazderski, a Polish Institute of Public Affairs civil társadalmi programjának vezetője hozzáteszi, hogy a PiS leginkább az emberek félelmeire próbál rájátszani. Úgy véli, hogy ennek a fenyegetettség-érzetnek a része az a gondolat is, hogy Lengyelországot "idegenek szállják meg", amivel a belarusz-lengyel határon lévő migrációs válságára utalnak. 

Az elemző azt mondja, hogy a PiS a Földközi-tengeren átkelő menekültek, vagy a francia zavargásokból kivett képeket használva próbálja megmutatni, hogy amennyiben az ellenzékre szavaznak, akkor pont ez fog történni Lengyelországban is. 

A kifinomultabb "migránsozás" Tusktól sem áll távol, egy sor videóban mondott olyat, hogy a lengyeleknek vissza kell szerezniük az ország és a határai feletti ellenőrzést. 

2. Az EU, illetve a Berlinhez fűződő kapcsolatok

A választások előtti viták visszatérő témája volt Lengyelországnak az Európai Unióval és Németországgal való viszonya. A PiS 2015-ös hivatalba lépése óta a tekintélyelvű kormányzás felé hajlott, és aláásta az ország jogállamiságát, és miként Magyarországnak, úgy nekik is számos konfliktusuk lett Brüsszellel.

A korábban az Európai Tanács elnökeként szolgáló Tusk vezette Polgári Koalíció határozottan Európa-párti, az EU-ban látja az ország jövőbeli biztonságának és jólétének garanciáját. Programjában szerepel a jogállamiság erősítése, hogy az ország lehívhassa a befagyasztott uniós pénzek milliárdjait. 

A PiS ezzel szemben németellenes érzelmeket kelt, sőt elszigetelődő álláspontot képvisel.

A már fentebb is idézett Przybylski szerint a PiS kihasználja az idősebb választók Németországgal szembeni bizalmatlanságát, az ellenzéket pedig Berlin ügynökeinek állítja be. Közölte, hogy egyes képviselőik olyanokat mondanak, hogy a második világháborút újraélesztve egy nagy közös tervben Németország és Oroszország megtámadja Lengyelországot. "Ezek nevetséges állítások" - összegzi az elemző. 

Jarosław Kaczyński miniszterelnök-helyettes többször is azzal vádolta Tuskot, hogy állami vállalatok német befektetőknek való eladását tervezi, és egyenesen Berlin strómanjának titulálta.

3. Ukrajna

Lengyelország egy pillanat állt Kijev mögé, amikor 2022 februárjában Oroszország megtámadta Ukrajnát. Az ország több százezer ukrán menekültet fogadott be, és két kézzel osztotta a katonai és más pénzügyi támogatásokat. 

A kapcsolatok mostanra megromlottak, Varsó pedig szeptemberben közölte, hogy nem küld több fegyvert Kijevnek. Lengyelország jobboldali pártjai azóta megpróbálták felszítani az ellenségeskedést az ukrán menekültekkel szemben, a lengyel gazdák pedig tiltakoztak az országot elárasztó olcsó ukrán gabonaimport ellen, amire a kormány reagált is, és embargóval sújtotta az ukrán gabonát. 

Przybylski szerint a PiS minden témát elővesz, hogy szavazatokat szerezzen, ugyanis közel sem biztos a többségük. Úgy véli, hogy menekültkártyát is épp ezért játszották ki, ráadásul ez összhangban is van az elszigetelődő politikával és a nacionalizmusukkal is.

A szavazók azonban másképp vélekednek, a nagy pártok támogatói többségében támogatják Ukrajna megsegítését. Az IBRiS szeptemberi felmerésében a menekültkérdést az ország 12 társadalmi problémája közül a legkevésbé fontosnak tartják a választók. 

4. Infláció

Az élelmiszerek és az energia Európa-szerte drágultak a háború miatt. A lengyel ellenzék rendre a kormányra fogja az árak emelkedését, és azt mondja, az ő hibájuk a magas infláció, a PiS viszont az ukrajnai háborúra és EU zöld politikáját okolja mindezért.  

Az IBRiS szeptemberi felmérésében a választók az árak emelkedését nevezték meg a lengyelek második legfontosabb problémájának. A múlt hónapban a lengyel infláció éves szinten 8,2 százalékra csökkent, ami el is maradt az elemzők 8,5 százalékos várakozásától. 2022 februárja óta ez volt az első alkalom, hogy az infláció 10 százalék alá csökkent, és 2021 vége óta ez volt a legalacsonyabb szint. Az infláció 2023 februárjában 18,4 százalékon tetőzött.

HIRDETÉS

5. Szociálpolitika

A lengyel népesség elöregedése miatt a nyugdíjakról is heves viták folytak a kampány során, és többször is előkerült a családpolitika is. Lengyelországban a népességnövekedés a 2000-es évek eleje óta stagnál, a PiS abortuszjogokkal kapcsolatos politikáját pedig bírálja az ellenzék. 

Przybylski szerint a Polgári Koalíció az egészségügy javítását célzó politikákat helyez előtérbe, és támogatnák azokat a nagyszülőket, akik otthon akarnak maradni, és vigyázni egy újszülött unokára. Pazderski megjegyzi: Tuskék fő üzenete eközben az, hogy politikájukkal megszüntetnék a lengyel nép egyes csoportjai közti gyűlölködést. 

Vízumbalhé

Szeptemberben robbant a botrány, miszerint a lengyel kormány készpénzért adhatott el ázsiai és afrikai állampolgároknak munkavállalói vízumot, és hogy a vízumkérelmek intézését egy külsős cégnek szervezte ki a lengyel vezetés.

A lengyel főügyészség közölte, hogy a szabálytalan vízumkiadásokra utaló első bizonyítékok tavaly júliusban jutottak el a Központi Korrupcióellenes Hivatalhoz. A főügyészség eddig 7 személy ellen emelt vádat korrupció és állami intézményben befolyással való visszaélés miatt, amelyért akár 8 év szabadságvesztést is kiszabhatnak.

Bár a lengyel kormány a folyamatban lévő nyomozásról korlátozottan ad információkat, az újságírók újabb és újabb szabálytalanságokra bukkannak. Elemzők szerint a botrány befolyásolhatja a lengyel parlamenti választások végeredményét.

HIRDETÉS
A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

A harmadik helyen befutó lengyel párt kezében lehet az ország sorsa

Az orosz elnök megerősítette a gránátrepeszek hírét Prigozsin gépének áldozataiban

Varsó köré amerikai rakétavédelmi rendszer települ, tartva Lukasenka fenyegetéseitől