Ezt a védelmi szervezet főtitkára jelentette be váratlan kijevi látogatása alkalmával, miután tárgyalt az ukrán elnökkel. Ezzel egyidőben a brit és a francia védelmi miniszter is Kijevben egyeztetett az ukrán védelmi miniszterrel.
HIRDETÉSJens Stoltenberg azt is elmondta, hogy a 2,4 milliárd euró értékben megrendelt lőszer közel fele konkrét megrendelés, a többire keretszerződést kötöttek a fegyvergyártókkal. A NATO főtitkára elismételte korábbi állásfoglalásait is, melyek szerint Ukrajna fokozatosan hódít vissza területeket az orosz hadseregtől, ebben a küzdelemben minden méter számít, és az ukránoknak erőt ad, hogy hazájukat védik, szemben "Moszkvával, amely birodalmi téveszméket dédelget".
Azt is hozzátette, hogy minden adandó alkalommal biztatja a NATO tagállamait, hogy még erőteljesebben támogassák az ukrán hadsereget, gyorsabbak és hatékonyabbak legyenek ebben. Arra, hogy ez pontosan mit jelent akkor, amikor már hónapok óta nyilvánvaló a fegyvergyárak kapacitásának elégtelensége, ezúttal nem tért ki a NATO főtitkára.
Ahogyan a szintén Kijevben tárgyaló francia védelmi miniszter sem fejtette ki bővebben, mi lesz abban az új fegyverszállítmányban, amelyről megegyezett ukrán kollégájával, Rustem Umerovval. Sébastien Lecornu nem egyedül, hanem a brit védelmi miniszterrel, Grant Shapps társaságában érkezett csütörtökön az ukrán fővárosba. A brit kormány Ukrajna legelszántabb támogatói közé tartozik. Harcászati eszközökkel, kiképzéssel és diplomáciai erőfeszítésekkel is a kezdetektől mellette áll az orosz invázió elleni védekezésben.
Az ukrán elnök kifejezetten derűlátóan nyilatkozott a NATO főtitkárával folytatott megbeszélés után. Azt mondta, teljesen egyértelmű, hogy a NATO Ukrajna de facto szövetségese, és csak idő kérdése, hogy Ukrajna a szervezet teljes jogú tagja legyen. (Ez a mondat a nyári NATO-csúcson, a főtitkár szájából, még kihozta a sodrából az ukrán elnököt.) Megerősítette, hogy ha lassan is, de halad előre a nyár elején indított ellenoffenzíva. Kis lépésekben, de folyamatosan foglalják vissza a megszállt területeket.
Volodimir Zelenszkij ugyanakkor nem győzte hangsúlyozni, hogy nagy szükségük volna további légvédelmi rendszerekre, mert az éjszakáról éjszakára ismétlődő orosz dróntámadásokat így nagyon nehezen tudják kivédeni. Emellett azt kérte a Nyugattól, hogy gyakoroljon még nagyobb nyomást az orosz vezetésre, illetve gazdaságra annak érdekében, hogy a Kreml kénytelen legyen véget vetni ennek a háborúnak.
Ukrajna folyamatosan kap fegyvereket a nyugati államoktól, csak nem eleget. Főleg lőszerből kellene több, de az európai gyártókapacitás gyakorlatilag kimerült, és az amerikainak is szüksége volt új alapanyagforrásokra. Oroszország eközben hatalmas pénzeket különít el a hadseregre.
Újabb orosz dróncsapások Ukrajnában
Pár órával Jens Stoltenberg érkezése előtt, csütörtökre virradóra, az orosz hadsereg három dróntámadást is indított Ukrajna ellen. Délen Mikolajiv és Odessza körzete, az ország középső részén Kirovohrad környéke volt célkeresztben. A polgári infrastruktúrában nem esett kár, és áldozatokról sem érkezett jelentés egyik helyről sem. Az ukrán légvédelem a 44 Sahid drónból 34-et leszedett, a többi pedig csak kisebb tüzeket keltett.
Az ukrán hadsereg is folyamatosan támadja az orosz állásokat és az orosz hátországban lévő katonai létesítményeket is drónokkal elsősorban azért, hogy az orosz légvédelem kénytelen legyen ellődözni a rakétáit. Az ukrán vezérkar szerint ez a taktika sikeres, nagyon sok légvédelmi rakéta fogy az orosz oldalon.
Arról, hogy az ukrán hadsereg valóban áttörte-e az orosz védvonalat a déli fronton ellentmondó hírek érkeznek. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatója mindenesetre ismét aggodalmát fejezte ki két napja a zaporizzsjai atomerőműben uralkodó állapotok miatt. Erről a NAÜ ott dolgozó missziójától naprakész információi vannak. Konkrétumokat nem mondott a szervezet idei közgyűlésén tartott beszédében, csak annyit, hogy az atomerőmű nagyon kiszolgáltatott helyzetben van, mondhatni hajszálon múlik a sorsa.
Maradhatnak még egy évet az EU-ban az ukrán menekültek
