A PiS ellenzéke számára a háborús jóvátétel követelése cinikus választási trükk. Berlin már korábban jelezte, lezártnak tekinti a világháborút, nem fizet több kártérítést.
Hetekkel a parlamenti választások előtt a konzervatív kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) ismét elővette régi követelését, hogy Németország fizessen kártérítést a második világháborús pusztításokért.
Arkadiusz Mularczyk külügyminiszter-helyettes ezért 3000 városi tanácsnak és helyi önkormányzathoz intézett levelet, sürgetve őket, hogy hozzanak szimbolikus határozatokat a német jóvátételt támogatandó - írja a Politico.
Tavaly a PiS vezette kormány egy Berlinhez intézett diplomáciai jegyzékben hivatalosan is követelte a jóvátételt, azaz 1,3 billió eurós kártérítést a náci megszállás által okozott pusztításért. A párt 2015-ös hatalomra kerülése óta tartja napirenden ezt a kérdést, nemegyszer éles németellenes retorikával körítve.
Azt, hogy a lakosság körében foganatja lehet ennek a kampányfogásnak, jól illusztrálja a Politicóban megszólaló, egy Lublin melletti faluban lakó Agnieszka Majewska, aki szerint legfőbb ideje, hogy Németország kárpótolja a lengyeleket a második világháború alatt elkövetett pusztításokért. A 64 éves asszony számára ez a követelés az egyik fő oka annak, hogy a PiS-re fog szavazni.
Berlin többször is kijelentette, hogy a háborúval kapcsolatos összes pénzügyi követelést rendezték, és arra hivatkoznak, hogy Lengyelország akkori kommunista vezetői 1953-ban lemondtak minden jóvátételi követelésről. Tavaly Annalena Baerbock külügyminiszter azt mondta, bár a háború utáni Németországnak "örök kötelessége" emlékezni a szenvedésekre, amelyeket a lengyel népnek okoztak, a jóvátétel kérdése lezárult.
A több mint öt évig tartó náci megszállás idején a lengyel lakosság közel egyötödét, 6 millió embert megölték, és elpusztították az ipart és a kulturális javakat.
Januárban Németország hivatalosan is elutasította a lengyel jóvátételi követelést. A PiS szerint a Berlin által idézett 1953-as megállapodás nem érvényes, mivel az a Varsóra gyakorolt szovjet nyomás miatt jött létre, Moszkva biztosítani akarta, hogy Kelet-Németország mentesüljön minden kötelezettség alól.
A Politico felmérése szerint a PiS a legerősebb pártként kerül ki a négy hét múlva esedékes választásokból, de a kétkamarás parlament alsóházában, a Szejmben várhatóan nem lesz többsége, ami azt jelenti, hogy a kormányalakításhoz valószínűleg a szélsőjobboldali Konföderáció párt segítségére lesz szüksége.
A PiS vezetői kétségbeesetten igyekeznek biztosítani, hogy se ez ne történhessen meg, se az, hogy a Donald Tusk vezette konzervatív-liberális Polgári Koalíció előretörjön.