És az ő érveik is méltányolhatók lehetnek.
HIRDETÉSSzámos ukrán fiatalember megtagadja a háborúban való részvételt a társadalmi nyomás és a hatóságok figyelmeztetése ellenére, amelyek az ellentámadás közepette postázzák a behívókat.
Akik nem akarnak fegyvert fogni elmenekülnek az országból vagy sok ezer dollárnyi kenőpénzt fizetnek, hogy elkerüljék a besorozást.
Ivan Iscsenko dezertált a hadseregből és elhagyta Ukrajnát egy hónappal azután, hogy önként jelentkezett a megszálló orosz csapatok elleni harcra.
"Azért jelentkeztem a harcra, az motivált, hogy ukrán hazafi vagyok. Vagyis a szabad Ukrajnáért akartam harcolni. De amikor szembesültem a helyzetekkel a fronton, hogy milyen a vérontás és így tovább, rájöttem, hogy félek. Lelkileg, mentálisan nem bírtam elviselni" - meséli.
Bogdan Marinenko édesapja a fronton harcol. Azt mondja, őt azért bújt ki a sorozás alól, mert ő maradt az egyetlen, aki gondoskodhat a családjáról.
"Azért döntöttem úgy, hogy 18 éves korom előtt elmegyek, hogy átengedjenek a határon. Mert ha valami történik az apámmal a fronton, én maradok, aki el tudja tartani anyámat és a húgaimat. Én leszek, aki anyagi és erkölcsi támogatást nyújthat."
Kijevi hivatalos adatok szerint 6100 férfit vettek őrizetbe, akik hamis dokumentumokkal igyekeztek elhagyni az országot. A háború kezdete óta pedig 13600-an próbáltak átjutni a határon.