A két halálos áldozaton túl három azerbajdzsáni és egy örmény katona sebesült meg a két ország határán pénteken kirobbant újabb fegyveres összecsapásban. Az összecsapás miatt Jereván és Baku egymásra mutogatnak.
HIRDETÉSAz örmény védelmi minisztérium közölte, hogy az azerbajdzsáni erők péntek kora reggel tüzet nyitottak örmény állásokra az ország keleti részén, az azerbajdzsáni határtól mintegy 13 kilométerre fekvő Sotk közelében. Az incidenst megelőzi, hogy Azerbajdzsán hónapok óta blokkolja a vitatott helyzetű, nagyrészt örmények lakta Hegyi-Karabahba nyugatról érkező segélyszállítmányokat, illetve a köztársaság kaotikus belpolitikai helyzete.
Csütörtökön Arajik Harutjunján, Hegyi-Karabah államfője felmentette Gurgen Nersziszján miniszterelnököt, ezzel együtt saját maga pénteki lemondását is bejelentette. A térség új kormányfője Szamvel Sahramanjánt lett, ő eddig a helyi biztonsági tanács feje volt.
A Lacini-folyosó blokádja
A közel 150 ezres lakosú Hegyi-Karabahot Azerbajdzsán veszi körül, Örményországgal pedig az öt kilométer hosszú Lacini-folyosó köti össze. A folyosó egy 2020-as tűzszünet értelmében orosz békefenntartók őrzése alatt áll.
A folyosón élelmiszert, gyógyszereket szállítanak a régióba, szerdán viszont Azerbajdzsán nem engedte be a Franciaországból küldött humanitárius segélyt szállító járműveket, melynek egyikén maga Anne Hidalgo párizsi polgármester és küldöttsége tartózkodott.
Nem ez volt az első eset, amikor a segélyszállítmányt nem engedték be
Július végén Baku már megtagadta egy humanitárius segély szállító konvoj belépését Hegyi-Karabahba. Akkor 360 tonnányi áruról volt szó, a csomag pedig az örmény kormánytól érkezett. Az eurasianet.org emlékeztet: Azerbajdzsán jelezte, hogy ellátják a lakosságot a saját területük felől. Noha a javaslatot az EU és Oroszország is támogatta, Hegyi-Karabah lakossága viszont ellenezte. Közölték: úgy vélik, hogy ezzel a lépéssel legitimizálják a blokádot, egyben (Azerbajdzsán) így egy szinttel feljebb lép a leigázásuk irányába. Az erre EU közölte, hogy a segélyezés ügyét nem szabad átpolitizálni.
Augusztus 29-én Baku az ellenkezés ellenére megindult: a Vörös Félhold járműveiből álló konvojt küldött Hegyi-Karabahba, állításuk szerint 40 tonnányi áruval. A karabahi hatóságok viszont megtagadták ennek átvételét.
Arajik Harutjunján elnök akkori sajtóközleményében jelezte, hogy amennyiben az azeri hatóságok meg akarják állítani a népirtást, és el akarnak kerülni egy súlyos humanitárius katasztrófát, akkor "kamu emberbarátság" helyett engedélyezniük kéne a Lacini-folyosón való áthaladást, miként azt a 2020. november 9-i tűzszüneti egyezményben rögzítették.
Az USA kongresszusának fókuszában
Az amerikai kongresszus Tom Lantos Emberi Jogi Bizottsága meghallgatást kért a Lacini-folyosó blokádjáról. Luis Moreno Ocampo, a Nemzetközi Büntetőbíróság korábbi (és egyben első) ügyésze augusztus 7-én személyes szakértői véleményében azt írta, hogy "megalapozott a gyanú, miszerint 2023-ban népirtást követnek el a Hegyi-Karabahban élő örmények ellen." Hangsúlyozta: a nemzetközi egyezmények értelmében minden államnak kötelessége fellépni a népirtás ellen, illetve megakadályozni azt.
A meghallgatáson részt vesz Ocampo, és ismerteti szakértői véleményét, illetve David Phillips, a Columbia egyetem munkatársa, aki összegyűjtött tények alapján az azerbajdzsáni kormány lehetséges szándékait ismerteti.
Hegyi-Karabah hivatalosan Azerbajdzsán része. Államiságát csak három másik korlátozottan elismert állam, Abházia, Dél-Oszétia és a Dnyeszter Menti Köztársaság ismeri el.