A magyar Fethullah Gülen, Woland professzor és Sith nagyúr - Soros Györgyöt már sok mindennek nevezték, a legtöbb magyar mégsem tudja, hogy mit köszönhet neki. Ki ne emlékezne az iskolatejre? Vagy a CEU-ra? Ezek már nincsenek, és nemsokára a Nyilt Társadalom Alapítványok is elhagyják az EU-t.
HIRDETÉS„Orbán Viktor Fidesz pártja a 2018-as választásokon azzal kampányolt, hogy Soros úr baljóslatú plakátjaival borította be az országot. Ugyanolyan szerepet tölt be a kormány számára, mint Emmanuel Goldstein a totalitárius állam számára, George Orwell "1984" című művében. Egy mitikus, árnyékos ellenség, akit arra használnak, hogy az emberek gyűlöletét összpontosítsa, és akinek képzeletbeli tervei állítólag igazolják a rezsim teljes hatalomátvételét" - ezek a sorok több mint 5 évvel ezelőtt jelentek meg a brit The Economist hasábjain, közvetlenül azután, hogy a Soros György által alapított Közép-európai Egyetemet távozásra kényszerítette a magyar kormány.
Hétfőn pedig mindenkit meglepett a hír, hogy nem csak a CEU, de az összes Soros-alapítvány elhagyja az EU-t. Az indoklás szerint azért fókuszálnak a jövőben az Európai Unión kívülre, mert az uniós kormányok és intézmények maguk is képesek egyfajta szociális jólétet teremteni. Ez azt is jelenti, hogy a Nyílt Társadalom Alapítványok sokkal kevesebb pénzt fognak szétosztani a magyar civilszervezetek között, ami komoly érvágás mondjuk a Transparency International számára, amely költségvetése ötödét innen szerezte be.
De akkor most Soros György egy jóságos, magyar gyökerű nagyapó, aki pénzt vet és demokráciát arat? Vagy a zsidó háttérhatalom sith nagyura, aki a karvalytőke által propagálja a nemzethatárok nélküliséget és a nemváltó műtéteket?
De mindenekelőtt röviden: ki Soros György?
A ma 93 éves milliárdos, filantróp és közgazdász Schwartz György néven látta meg a napvilágot egy budapesti zsidó családban. Jogász édesapja Tivadar, és édesanyja Szücs Erzsébet másodunokatestvérek voltak. Tivadar orosz hadifogságban tanulta meg az eszperantó nyelvet, és hamar ő lett Magyarország egyik legtekintélyesebb eszperantistája. Közvetve ez segített a kis Györgynek meghódítani a világot. Miután a családnak a holokauszt alatt a dunai Lupa-szigeten kellett bujkálnia, az édesapának sikerült elintéznie, hogy kisebbik fiával részt vehessen az 1947-es berni 32. Eszperantó Világkongresszuson. Soros György ekkor szakadt le a küldöttségről és kezdte meg tanulmányait előbb Angliában, majd az Egyesült Államokban.
Az egyetemi évei után Soros végigjárta a ranglétrát. Bankoknál és befektetési alapoknál lett bankárból elnökségi tag. Már negyven éves kora előtt megszerezte az első milliárdját, 10 éve pedig a világ 29. leggazdagabb embere volt. Ez a pozíciója azóta sokat változott, hiszen 40 milliárd dolláros vagyonából 32 milliárdot átadott a Nyílt Társadalom Alapítványoknak. Az összeg felét pedig már szét is osztotta jó célokra a szervezet. Ez a pénzcsap döntött úgy, hogy nem csorgat több forrást az EU-nak.
Filantróp vagy spekuláns
De akkor Soros törvényesen szerezte meg ezt a mesés vagyont? A legrövidebben úgy lehetne erre válaszolni, hogy többnyire törvényesen, de semmiképp sem etikusan. A közgazdász ugyanis elsősorban a shortolásokon szakított hatalmasat. Ilyenkor a tőzsdei szereplő arra játszik, hogy egy másik szereplő tönkre fog menni. Egy cég becsődöl, egy fizetőeszköz elértéktelenedik, milliók pedig elveszítik a munkájukat, vagy a fedelet a fejük fölül. Olyan, mintha a Forma 1-en valaki arra fogadna, hogy az autók összeütköznek és kigyulladnak. Sorosnak azonban sokszor igaza lett.
1992. szeptember 16-án a Black Wednesday során a brit jegybank által kibocsátott angol font árfolyama ellen spekulált, és a befektetői nyomás miatt a font kikerült az akkori európai átváltási mechanizmusból. De hasonló történt Olaszországban is, sőt, Soros a német újraegyesítés után valóságos hadjáratot indított a német márka ellen. Ekkoriban terjedt el az a mondás, hogy ,,Soros nem követi a piacokat, a piacok követik Sorost".
A rengeteg lepapírozott, de sokaknak nem szimpatikus ügylet közül egyetlen egyszer ítélték el. 1988-ban Franciaországban a Quantum Befektetési Alap a Société Générale akkor állami bank részvényeinek befolyásolásra alkalmas részét (95 ezer részvényt 50 millió dollár akkori értékben) bennfentes kereskedelemmel szerezte meg. Egy 14 évig tartó vizsgálat Sorost vétkesnek mondta ki az ügyben, míg másokat felmentettek. Ez ellen fellebbezett, de 2006-ban a fellebbviteli bíróság is bűnösnek találta.
Az addigra világhírű üzletember a 90-es évekre ,,megjavult" és a spekuláció helyét egyre inkább átvette a demokráciába és békébe vetett hit. Ekkortájt született meg az általunk is ismert ,,Soros birodalom".
Magyarországra a ‘80-as években érkezett a Soros-alapítvány
,,A Nyílt Társadalom Alapítványok ma a világ minden részén több száz olyan csoportot támogat anyagilag, amelyek osztoznak velünk abban a világképben, amelyben mindenkit egyenlő esélyek és egyenlő védelem illet meg, és amelyben mindenkinek beleszólása van abba, hogy hogyan irányítják az életét" - így fogalmazta meg célkitűzését a szervezet saját honlapján.
A Soros-alapítványok története 1984-ben kezdődött a kommunista Magyarországon. Az Amerikában élő milliárdos alulról, tégláról téglára próbálta felépíteni a civil társadalmat és ezzel leépíteni a totalitárius rendszert. A 80-as évek végén, még az internet megjelenése előtt, Magyarország kommunista hatóságai szigorúan ellenőrizték a fénymásoló gépeket, ezzel is felügyeletük alatt tartva az információáramlást. Ezért az alapítvány fénymásolókat adott az egyetemeknek, könyvtáraknak és civilszervezeteknek, hogy bárki sokszorosíthasson röplapokat, kiáltványokat. Hasonlóan járt el Lengyelországban is, ahol a Szolidaritás mozgalmat komoly összeggel is támogatta. Az aknamunka sikerrel járt. Persze nem csak ezért, de a Varsói Szerződés felbomlott, Magyarországon elkezdődött a politikai átmenet.
Mindannyian Soros köpönyegéből bújtak ki
A rendszerváltás során az üzletember úgy látta, hogy egy új gazdasági és politikai elitre van szükség. A Soros Alapítvány létrehozott egy egymillió dolláros alapot az új demokratikus szervezetek támogatására. Ebbe nem tartoztak bele a politikai pártok, jóllehet egyes támogatott szervezetek később politikai párttá alakultak, amikor végre szabad választásokat tartottak. Ezek közül különösen figyelemre méltó az 1988-ban alapított hallgatói reformcsoport, a Fiatal Demokraták Szövetsége.
És itt jön a történet talán legizgalmasabb része. A Fidesz ugyanis minden bizonnyal nem is létezne, ha nincsen Soros György. A Rajk- és a Bibó-szakkollégium, melyekből a Fidesz is kinőtt, összesen 11,8 millió forintot kapott a 80-as évek végén, ami mai értéken számolva nagyjából 231 millió lenne.
Orbán Viktor 1988 áprilisától a Soros Alapítvány pénzéből létrehozott Közép-Európa Kutatócsoport munkatársa volt, 1989 szeptemberétől pedig az alapítvány ösztöndíjával az oxfordi Pembroke College-ben az angol liberális filozófia történetét tanulmányozta.
Sőt, a Századvég Szerkesztőbizottsága 1989-ben a Soros Alapítványnak köszönhetően adhatott ki egy '56 utáni rádióadásokról szóló gyűjteménykötetet. A helyzet pikantériája, hogy a szerkesztők közt ott van Kövér László és Orbán Viktor is.
Soros-ösztöndíjjal tanult az Oxfordi Egyetemen 1986–87-ben Szájer József, a Fidesz korábbi EP-képviselője, az új alkotmány ereszen lecsúszott megszövegezője.
A rendszeresen ,,sorosozó" Kósa Lajos 250 dollárért vehetett részt 1988-ban a dubrovniki nyári egyetemen. Később ezekből a kurzusokból nőtt ki a CEU.
Kövér László parlamenti házelnök 1987–1988 között kutathatta Soros-ösztöndíjjal a közép-európai társadalmi mozgalmakat.
HIRDETÉS
Deutsch Tamás a részben Magyarországon, részben Angliában működő, kifejezetten a Fidesz és az SZDSZ ifjú reménységei számára szervezett hat hónapos „menedzseriskola” hallgatója volt 1989-ben.
Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár pedig 1994 és 1995 között Soros-ösztöndíjjal Oxfordban a The Queen's College-ban tanult.
Habony Árpád a Soros Alapítvány által hétmillióval megtámogatott könyv- és papírrestaurátor-képzésre járt.
Schmidt Mária, Orbán korábbi főtanácsadója, a Terror Háza igazgatója hároméves kutatási ösztöndíjat nyert a Soros Alapítványtól a magyar zsidóság XX. századi történelmének tanulmányozására 1985-ben.
HIRDETÉSDe vannak olyan médiaszereplők is, akik az elmúlt években arccal és névvel szálltak bele a ,,sorosistacsürhébe". Bende Balázs, a Magyar Televízió külpolitikai szerkesztőségének vezetője például úgy beszélt rendszeresen világszintű összeesküvésekről, hogy közben ő maga is Soros-ösztöndíjjal tanulhatott a Massachussetts államban lévő Brooks School magániskolában. Az 1993-as diákcserét a szegedi Deák Ferenc Gimnázium szervezte, és a Soros Alapítvány finanszírozta.
Persze vannak kitűnő kutatók és újságírók, akik jóra fordították a külföldön megszerzett tudást. Az itt olvasható - teljesen nyilvános - listán például szerepel Romsics Ignác történész, vagy Sajó András jogtudós neve. Utóbbi olyannyira fontosnak tartotta a demokratikus értékeket és az átláthatóságot, hogy a Facebook felügyelőbizottságába is megválasztották.
A sulitejtől a CEU-ig
Soros György saját bevallása szerint sokat éhezett a holokauszt során. Ezért 1991-ben az alapítványa segített kidolgozni és megvalósítani egy nagyon sikeres új iskolatej-programot, amelynek keretében Budapest minden iskolájának tanulói naponta egy pohár tejet és péksüteményt kaptak reggelire.
A politikai átmenet gyors felemelkedéssel kecsegtetett sokakat, mégis a legtöbben az út szélén maradtak. Az intézmények évtizedek után elvesztették fenntartóikat, a kulturális termékek pedig mecénásaikat. A 90-es évek elején, amikor már a sajtó- és szólásszabadság nem a központilag irányított propagandát jelentette, gombamód elterjedtek a kisebb sajtótermékek, a régiek viszont finanszírozás híján veszélybe kerültek. A Soros Alapítvány ezért támogatást nyújtott lap- és könyvkiadók, valamint múzeumok és gyűjtemények számára, amelyek közül sokakat megfosztottak az állami apanázstól.
Magyarországon az 1990-es években járványként terjedt a fertőző tuberkulózis, amelynek előfordulása akkoriban három-négyszerese volt a mainak. Elsősorban a szegényeket és hajléktalanokat érintette. A TBC elleni harc érdekében a Nyílt Társadalom Alapítványok a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal, kórházakkal és tüdőgondozó intézetekkel összefogva nagyszabású szűrési programot indított. Egy mobil TBC-szűrő busz szakszemélyzettel járta az országot.
HIRDETÉSMai árakon számolva a Nyílt Társadalom Alapítványok csaknem 17 milliárd forintot költött az orvosok külföldi képzésére, új berendezésekre és az egészségügy modernizációjára. Állami kórházak olyan gyógyszerekhez, ultrahangokhoz és sebészeti berendezésekhez jutottak, amelyek nem álltak korábban rendelkezésükre.
De számos más programot is folytattak a zsidó milliárdoshoz köthető szervezetek. A teljeség igénye nélkül:
- hospice program az utolsó stádiumos rákbetegek számára
- több ezer roma tehetség felkarolása
- a 2008-as gazdasági válság során a hitelkárosultak megsegítése
- a 2010-es vörösiszap katasztrófa utáni helyreállítás
- környezetvédelem
- több mint 30 magyar civilszervezet támogatása évente egymillió dollárral
- Tilos Rádió fenntartása
A legnagyobb vállalás
1989-ben diktatúraellenes értelmiségiek egy olyan nemzetközi egyetemet álmodtak meg, amely megkönnyíti a demokratikus átmenetet Közép- és Kelet-Európában, illetve a volt Szovjetunióban. Az ideológiai alapítóatyák közt volt Václav Havel és Göncz Árpád is, csakhogy nekik nem volt erre pénzük. Ellentétben Soros Györggyel, aki beleállt a kezdeményezésbe és 1991-ben megalapította a Közép-európai Egyetemet.
A CEU valamivel több mint 100 hallgatóval indult el. A Prágában tanuló első évfolyamok hallgatói 20 különböző, elsősorban közép- és kelet-európai országból érkeztek. Az Egyetem 1992-ban költözött Budapestre, ahol az évek során építészetileg is figyelemre méltó belvárosi kampuszt hozott létre. A társadalom-, gazdaság- és bölcsészettudományok mellett többek között kognitív tudományi, hálózat- és környezettudományi képzés folyik az Egyetemen.
Évről évre a magyar egyetemek közül a CEU nyerte el a legtöbb európai támogatást. Éves átlagban mintegy 10 millió eurót. Az elmúlt évtizedekben közel 18 ezer hallgató végzett az intézményben (kb. ötödrészük magyar), és a CEU évente közel 10 milliárd forinttal járult hozzá a magyar költségvetés bevételeihez.
HIRDETÉSA CEU nem csak egy egyetem
A CEU elüldözésével sokat veszített a főváros és egész Magyarország. Sok funkció azonban még itt maradt. A budapesti kampuszon működik Közép-Európa legnagyobb angol nyelvű akadémiai könyvtára, amelyet évente több ezer budapesti egyetemista, egyetemi oktató és kutató használ.
Az egyetemhez kapcsolódó Vera és Donald Blinken Nyílt Társadalom Archívum pedig a világ egyik legjelentősebb hidegháborús és emberi jogi gyűjteményével rendelkezik. Ezzel Soros György még akkor is hozzájárul a magyar tudományos élet fejlődéséhez, amikor szülőhazájában patás ördögként ábrázolják a tévében és az óriásplakátokon.
A LEX CEU miatt a 2020-2021-es tanévtől kezdve az intézmény nem indíthatott az Egyesült Államokban akkreditált oktatási programokat Budapesten, mivel a magyar kormány nem kötött nemzetközi szerződést New York állammal, ami a CEU amerikai otthona. Így nem maradt más választás: az egyetem Bécsbe költözött.
Az Európai Unió Bíróságának 2020. október 6-án született ítélete megállapította, hogy
A fentiek miatt a kormánynak meg kellett volna változtatnia a törvényt, de ezt a tömegtüntetések és a nemzetközi nyomásgyakorlás ellenére sem tette meg.
HIRDETÉSValószínűleg ez lehetett az a pont, amikor Soros György rájött: senki sem lehet próféta a saját hazájában. Ellentétben az Egyesült Államokkal. Soros az utóbbi évtizedekben a Demokrata Párt egyik legfőbb támogatója lett. 2018-ban a Financial Times nevű brit gazdasági lap a nyitottság, a média szabadsága és az emberi jogok védelmében végzett munkájára hivatkozva az Év Emberének választotta. Ezenkívül a 3652 Soros nevű kisbolygót is róla nevezték el.
Az elemzés végére egyvalamit kijelenthetünk: Soros György nem egy szent. Sok millió, vagy tízmillió ember haragudhat rá okkal...csak a magyarok nem. Ha az általa alapított szervezetek nem segítették volna a demokratikus átmenetet a kilencvenes és kétezres években, akkor még az a másfél évtizednyi illúzió sem lehetett volna meg, hogy Magyarország valaha a Nyugathoz fog tartozni. Persze a remény azóta elhalványult, épp úgy, mint Soros jótetteinek emléke a magyarok fejében.