Az Euronews exkluzív interjút készített Sajó András jogtudóssal, aki a jövőben társaival kétmilliárd embernek szabhatja meg, hogy meddig terjed a szólásszabadság.
Másfél éves előkészület után bejelentette ellenőrző bizottságának első tagjait a Facebook. A testület dönti majd el, hogy mely posztokat lehet engedélyezni, illetve törölni a közösségi oldalakról, így az instagramról is. A 40 fős szervezetben egy magyar jogtudós, Sajó András is helyet kapott számos újságíró, aktivista, politikus, sőt Nobel-békedíjas mellett.
A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának volt bírája azt is elmondta: a bizottság teljesen független a Facebook igazgatótanácsától, maga dönthet a tisztújításról és arról is, hogy mire költi 42 milliárd forintos költségvetését.
A tagok
Bár a szervezet első húsz tagját a Facebook választotta ki, a további húsz névről később döntenek, valószínűleg a szakértők bevonásával. Mindannyian fizetést kapnak a bizottságtól, valamint igénybe vehetik külső szakértők és tanácsadók segítségét is.
Bár a felépítés nem hierarchikus, négy társelnököt mégis kiemelt a vállalat:
- Michael McConnell, korábbi amerikai szövetségi bíró, a Stanford Egyetem alkotmányjogásza, gyakorló jogvédő ügyvéd.
- Helle Thorning-Schmidt, Dánia korábbi miniszterelnöke, később a Save the Children nevű gyerekjogi szervezet vezetője.
- Catalina Botero-Marino, a kolumbiai Andesi Egyetem jogi karának dékánja.
- Jamal Greene, a Columbia Egyetem amerikai jogászprofesszora.
A tagok mellett a tanács háttérapparátusa is független a cégtől. Ezt januártól Thomas Hughes vezeti, aki korábban az Article 19 nevű szólás- és információszabadságot védő nonprofit szervezetet irányította.
Megmondják, hogy hol a határ
A testület eddig soha nem látott hatalmat kapott: 2 milliárd ember szólásszabadságáról dönthet, ítéletei pedig nem fellebbezhetőek. Ha mondjuk egy felhasználó panasszal fordul az új ,,Legfelsőbb Bírósághoz" és az, egy adott bejegyzés, vagy reklám törlése mellett dönt, a Facebooknak 7 napja van, hogy levegye a tartalmat. Az amerikai informatikai óriás pedig maga is küldhet kérdéseket és általa aggályosnak tartott ügyeket a bíróság elé.
A 40 szakértő nem csak a gyűlöletbeszédtől, vagy propagandától tisztíthatja meg a közösségi médiát, de a remények szerint megakadályozhatja, hogy az oroszok beavatkozzanak az amerikai elnökválasztásba, vagy a brexit-pártiak álhírekkel árasszák el a britek üzenőfalait, ahogy azt tették korábban. Végső soron Zuckerberg ellenőrző bizottsága számos precedenst alkothat a nemzetközi jogban.
Két éve ígérgetik
A Facebook alapítója először 2018 novemberében írt nyilvánosan az ötletről. 2019 tavaszán indítottak róla egy nyílt konzultációt, ennek az eredményeire alapozva ősszel kiadták a tanács alapszabályzatát, és csak most, másfél évvel később jutottak el a végeredmény bejelentéséig.
A cég Európában komoly előkészítő munkát végzett. 2019-ben előbb Pozsonyba hívtak össze egy széles kelet-közép-európai szakértői kört, polgárjogi aktivistákkal és jogtudósokkal, majd jóval hosszabban Berlinben ültek össze ismét a szólásszabadság és a gyűlöletbeszéd szakértőivel. Az új intézmény formája és működése már csak azért is fontos kérdés, mert a bizottság a modern történelem nyilvánosságának legfontosabb platformja lehet, ha beváltja a hozzá fűzött reményeket.