EventsEseményekPodcasts
Loader

Find Us

HIRDETÉS

Két éve hatalmon a tálibok – de elkerülhetetlen-e a párbeszéd velük?

Tálib fegyveresek ünneplik a hatalomátvétel első évfordulóját Kabulban 2022. augusztus 15-én
Tálib fegyveresek ünneplik a hatalomátvétel első évfordulóját Kabulban 2022. augusztus 15-én Szerzői jogok Ebrahim Noroozi/Copyright 2022 The AP. All rights reserved.
Szerzői jogok Ebrahim Noroozi/Copyright 2022 The AP. All rights reserved.
Írta: euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Két évvel a tálibok afganisztáni hatalomátvétele után az új iszlamista afgán kormányt egyetlen külföldi állam sem ismerte el. Ekként az Afganisztánnal való bármilyen együttműködés szinte lehetetlenné vált.

HIRDETÉS

A nemzetközi közösség nagy dilemmája az, hogy miként lehet hatni a radikális szunnita afgán vezetésre: ha megkezdik a párbeszédet velük, vagy ha a teljes elszigeteléssel késztetik kompromisszumokra?

A választ még maguk az afgánok sem tudják. A tálibok doktriner merevsége miatt nagy változás az ideológiájukban, a kormányzási gyakorlatukban nem várható, az elmúlt húsz év nyugati tárgyalási próbálkozásai ezt támasztják alá. Ugyanakkor a súlyos emberi jogi jogsértések miatt a nyugati államok valamilyen módon mégis változásra szeretnék kényszeríteni a tálib vezetést.

Az afgán ideológiai-politikai viták kereszttüzében a nők jogainak kérdése áll. A BBC több afgán állampolgárral készített interjút a hatalomátvétel második évfordulóján. Ezekből jól kivehető, hogy az afgán nők helyzete folyamatosan romlik, társadalmi szerepvállalásukat az újabb és újabb jogszabályok, rendeletek gyakorlatilag az otthoni munkára korlátozzák.

Az egyik megkérdezett afgán hölgy szerint a tálib kormányzat azért helyez nyomást a nőkre, hogy ezzel kényszerítse a Nyugatot az új afgán állam elismerésére. Nem lehet ugyanakkor tudni, hogy enyhítenének-e a szigorú szabályokon vagy éppen tovább szigorítanának, ha a nemzetközi elismerést elnyernék.

A tálibok szerint méltánytalan dolog elmarasztaló értékítéletet hozni róluk csupán egyetlen ügy, a nők helyzete alapján – ezt a kérdést egyébként belügyként kezelik, amelybe külföldi szereplőknek nem szabadna beleszólniuk. Ők úgy vélik, hogy számos szektorban figyelemreméltó előrelépések történtek két év alatt (korrupció letörése, az Iszlám Állam visszaszorítása, erős közigazgatás), de ezt a nemzetközi közösség nem akarja észrevenni.

A BBC írása szerint az afgán diaszpóra is megosztott a kérdésben: egy részük úgy véli, hogy egy újabb polgárháborút csak a párbeszéddel lehet megelőzni, míg más csoportjaik azt gondolják, hogy a Nyugatnak sokkal nagyobb nyomást kellene a tálib kormányra gyakorolniuk, hogy változtassanak diszkriminatív politikáikon.

A nemzetközi elismerés elmaradásának súlyos gazdasági következményei vannak: az afgán piacok áruhiánnyal küzdenek, élelmiszerhiány van, az elérhető adatok szerint a lakosság nagy része annyira el van szegényedve, hogy már élelmiszerre is kölcsönt vesz fel. A nyugati szakértők arra figyelmeztetnek, hogy egy társadalmi összeomlás esetén jöhet még rosszabb is Afganisztánban a tálibok után: a szunnita terrorista szervezetek, mint például az Iszlám Állam.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Ismét csorbított a nők jogain Afganisztán tálib kormánya: be kell zárni a szépségszalonokat

Megtiltották a tálibok az afgán nőknek, hogy az ENSZ-nek dolgozzanak

A múlt ködébe hullt a véres szovjet agresszió - hétszeresére nőtt az orosz-tálib kereskedelem