Amerikától zsákmányolt fegyvereket adnak át a tálibok a jemeni lázadóknak
A Joe Biden által elrendelt gyors és elkapkodott szövetséges kivonulás során szinte felmérhetetlen mennyiségű és minőségű amerikai fegyverzet ragadt Afganisztánban. Ezek sorsáról egyezkedés folyik, melynek hátterében az ország hatalmas lítiumtartalékai is felsejlenek.
HIRDETÉS
A tálibok kezén maradt fegyverek nagy részét azóta eladták különféle terrorcsoportoknak a régióban. Körülbelül egymillió kézifegyver és a legkülönfélébb katonai felszerelés ragadt Afganisztánban, köztük páncélozott harcjárművek, helikopterek, sőt szállító repülőgépek is.
Ezek között vannak olyan eszközök, melyeket a Talibán nem tud használni, vagy nincs rá szüksége, ezért az állomány felét már értékesítették a feketepiacon. Ezt a becslést az ENSZ Biztonsági Tanácsának a tálib tisztviselők elismerték.
Az ENSZ februári jelentése szerint a fegyvercsomagokból a Tehreek-e-Taliban Pakistan, az Üzbegisztáni Iszlám Mozgalom és a Kelet-Türkisztáni Iszlám Mozgalom is részesült.
A fegyverzeteket nem csak az amerikaiaktól, hanem a szétszéledt vagy átállt afgán alakulatoktól is könnyűszerrel szerezték meg, és ezek zöme jó állapotban van, vagy könnyen javítható.
Elsőre meglepőnek látszik, hogy a jórészt szunnita tálibok a síita jemeni lázadóknak juttatnak harci eszközöket, de a vallási ellentéteket áthidalják az üzleti szempontok. Azért, mert a jemeni vásárlásokat Teherán finanszírozza, és a bevétel nagyon jól jön a lezüllött afgán gazdaságnak.
Lítium is van a háttérben
Donald Trump amerikai elnök már annak mélyen bírálta a módot, ahogy a Biden-kormány elhagyta Afganisztánt, és ragaszkodott ahhoz, hogy az Egyesült Államok visszaszerezze az elhagyott katonai felszerelést.
„Afganisztán a világ egyik legnagyobb katonai felszerelés-eladója, és tudod miért? Eladják azokat az eszközöket, amiket mi ott hagytunk” – mondta Trump az új kormány első ülésén. „Meg akarom vizsgálni ezt. Ha ki kell fizetnünk őket, az rendben van, de vissza akarjuk kapni a katonai felszerelésünket”.
Tavaly a tálibok parádét rendeztek, bemutatva hatalmas zsákmányukat, beleértve a géppuskákat és a Humvee terepjárókat. Az amerikai védelmi minisztérium 2022-es jelentése szerint 78 repülőgép, 40 000 katonai jármű és több mint 300 000 fegyver volt a hátrahagyottak között. Utóbbiak számát a katonai szakértők a háromszorosára teszik, mert beszámítják az afgán hadsereg veszteségeit is.
Az amerikai elnök nem kívánja túlzottan kiélezni a viszonyt a Talibánnal. A kabuli vezetésnek is szándékában áll a viszony helyreállítása Washingtonnal, és „szeretnénk lezárni a hadviselés fejezetét, és új szakaszt nyitni” – mondta Abdul Qahar Balkhi, a tálibok külügyminisztériumi szóvivője.
Ezt az új fejezetet az afganisztáni bányákban írhatják meg, ahol az ország becslések szerint 1 ezermilliárd dollárnyi kiaknázatlan ásványkészlettel rendelkezik. Trump évek óta figyelte ezeket a tartalékokat, mivel egy közelmúltban elvégzett tanulmány szerint az ország olyan potenciállal rendelkezik, amelyet a Pentagon feljegyzése a „lítium Szaúd-Arábiájaként” jellemez, ami a mobiltelefonok és elektromos autók akkumulátorainak kritikus összetevője.
A verseny azonban kiélezett lesz, mert időközben Kína és Oroszország már hatalmas beruházásokat eszközölt Afganisztánban, és fennáll a kockázata, hogy Amerika lekési a lehetőséget, mivel a kivonulás óta keletkezett vákuumban nem talált magának új pozíciókat.
