A volt elnök ellen indított büntetőpernek nem lehet politikai tartalma, de ilyen látszata sem. Az eljárásnak nem az a célja, hogy bármi áron bizonyítsa a vádlott bűnösségét, hanem hogy igazságot szolgáltasson. Egy washingtoni per az elképzelhető legellenségesebb környezet Trump számára.
Jelen pillanatban Donald Trump ártatlan
HIRDETÉSA most következő okfejtésben teljesen mellékesnek tekintjük Donald Trump elnök munkásságát, politikáját, személyiségét, más pereit, és sokfajta konfliktusát, amit közéleti szereplőkkel vívott és jelenleg is vív, szakadatlanul. A vélemények minderről amúgy is homlokegyenest eltérőek és összebékíthetetlenek, és nincs is jogi jelentőségük.
Az egyetlen szempont az, hogy miként lehet jogszerűen és 'fair' eljárás keretében tisztázni, hogy Trump folytatott-e összeesküvést a 2020-as elnökválasztás eredményének meghamisítására, illetve a hatalom békés átadásának blokkolására.
Ehhez minden egyéb tényezőt félre kell tenni
A modern büntetőjogi felfogás szerint a bűnösséget megállapító személynek vagy szervnek pártatlannak és elfogulatlannak kell lennie a vádlott személyét illetően, és kizárólag az elé tárt bizonyítékok alapján dönthet. Ezt nem befolyásolhatja semmilyen érzület, világnézet, előélet és előítélet, hanem csakis és kizárólag a törvényesen beszerzett bizonyítékok.
Ugyanilyen fontos szempont az is, hogy a bizonyítékok között ne csak a vétkességre, hanem az ártatlanságra, vagy a vádlott tévedésére mutató jelek is szerepeljenek. A vádlott javára szóló bizonyítékok feltárása éppúgy a vádhatóság kötelessége és feladata, mint a bűnösségre mutató adatoké.
Nem a védelem feladata a terhelt ártatlanságának bizonyítása, és a bíró ejtheti akár az egész pert is, ha azt észleli, hogy a vád nem mutatta be a vétlenségre utaló bizonyítékokat is.
Csak a példa kedvéért. Ha a nyomozás során egy tanú azt vallotta, hogy Trump a választások megnyerésének tudatában volt, azaz tévedett, majd később ezt a tanúvallomást elhallgatják a bíró elől, abból nagy baj lehet a vádhatóságra nézve. Ilyen vallomás ebben az ügyben több is akadt már, például Trump kabinetfőnöke és William Barr korábbi főügyész részéről is, és ezeket is a bíróság elé kell tárni. Ők mindketten azt vallották, hogy Trump úgy tudta, hogy nyert.
De most jön csak igazán a neheze
Mint korábbi cikkünkben is megírtuk, az amerikai büntetőeljárási szabályok szerint az ügyet ott kell tárgyalni, ahol a bűntettet elkövették. Trump esetében ez a hely Washington D.C., a szövetségi kerület, vagyis gyakorlatilag az Egyesült Államok fővárosa.
A vita az Alkotmány 6. kiegészítésében lapul, amely szerint a vádlottaknak joga van a "pártatlan esküdtszék" előtti megjelenéshez, de egyben azt is elrendeli, hogy a tárgyalásnak „abban az államban és körzetben kell lefolynia, ahol a bűncselekményt elkövették”. Mi történjen viszont akkor, ha a vádlott esetleg okkal feltételezi, hogy az adott államban vagy körzetben nem jut hozzá pártatlan esküdtszékhez?
A képet ködösíti, hogy Washington D.C. nem szövetségi állam, nincs saját törvényhozása, kormányzója, hanem igazgatásáról az amerikai Kongresszus gondoskodik. A város által választott kongresszusi képviselőknek nincs is szavazati joga, a polgármester által hozott rendelkezéseket pedig a Kongresszus bármikor felülírhatja.
A helyhez kötöttségi szabály azonban nincs kőbe véve. A védelem indítványozhatja, a vád pedig elfogadhatja másik tárgyalási helyszín kijelölését, és a bíróság ezt engedélyezheti. Trump ügyvédje, John Lauro kezdeményezése az, hogy a tárgyalást Nyugat-Virginiában tartsák meg.
Hasonló vita folyik az eljáró bíró személyéről is, mivel helyszínváltás esetén nyugat-virginiai bírót kellene kijelölni, akik viszont mind demokrata elnökök által kerültek posztjukra.
Trumpék érvelésének van is alapja, meg nincs is
Washington D.C. hagyományosan a demokraták legszilárdabb bástyája. Az elmúlt 30 évben lakossága egyértelműen demokrata oldalra billent, és a legutóbbi elnökválasztás alkalmával Joe Biden a szavazatok 92,15 százalékával nyert ebben a körzetben.
Ez egy puszta tény, ami matematikailag azt jelenti, hogy 100 washingtoni esküdtjelölt közül 92 - elvileg - elutasítja Donald Trumpot. (Esetleges) ellenszenvüket növelheti, hogy az összeesküvési vádban kikerülhetetlen capitoliumi támadás az ő életterükben zajlott, amit heves ellenszenvvel fogadtak, és a felelősséget az elnök magatartásában látták.
A mérleg 'Trumpi' serpenyőjében az a tény található, hogy 2020-ban Nyugat-Virginiát viszont Donald Trump nyerte el 68,62 százalékkal. Ez jóval kisebb arány, mint Bidené Washingtonban, de fölötte van a kétharmadnak. A volt elnök a vádemelés ellenére is megnyerné ezt az államot, tehát statisztikailag itt egy Trumppal rokonszenvezőbb esküdtszék állna fel.
Trump szempontjából fontos tényező, hogy Nyugat-Virginia lakossága nagyrészt fehér, 90 százalékban munkásosztály-állam. A munkások nagy része az energiaszektorban dolgozik (szén és földgáz, elosztó rendszerek), ami miatt kedvelik a fosszilis forrásokat támogató volt elnököt.
Ha viszont mindkét fél valóban a társadalmi egyensúlyt tekintené fontosnak, akkor leginkább Pennsylvania jöhetne szóba, ahol Biden 50,01-48,84 arányban nyert 2020-ban.
Miért lenne érdemes az ügyészeknek legalább megfontolniuk a javaslatot?
Több okból is. Az amerikai Legfelsőbb Bíróság egyik meghatározása szerint "az Egyesült Államok ügyésze nem két fél közötti vita egyik szereplőjének a közönséges képviselője, hanem a kormányzati szuverenitásé, és nem az az érdeke, hogy valamelyik fél feltétlenül nyerje meg az ügyet, hanem az igazságot kell felkutatnia".
Lefordítva ez azt jelenti, hogy az ügyész nem olyan, mint az ügyvéd, akinek feltétlen érdeke ügyfele győzelme, hanem olyan személy, aki arra kíváncsi, hogy mi történt az adott bűnesetben, és esetleges pervesztését is győzelemnek tekintheti, mert az igazság kiderítése a közjót szolgálja.
HIRDETÉS
A másik ok az, hogy ha az ügyész mereven ragaszkodik a washingtoni helyszínhez, könnyen keletkezhet olyan látszat, hogy a vád nem áll elég erős lábakon, és ezért szüksége van egy elhajló esküdtszékre, amely a bűnösséget kimondja.
Alan M. Dershowitz, a Harvard egyetem jogi karának emeritus professzora szerint, ha egy vád kellően erős és megingathatatlan lábakon áll, akkor bármely államban győzhet. Ha a vád meggyőzően bizonyítja, hogy Trump másokkal összejátszva a választási eredmények blokkolására vagy meghamisítására törekedett, akkor nincs olyan esküdtszék Amerikában, ami futni hagyná, még Texasban sem, mondta Dershowitz szerint egy podcastban.
Egy másik helyszín makacs elutasítása a vádra vethet rossz fényt
A helyszín megváltoztatására irányuló indítványok csak ritkán adnak helyt, csakúgy, mint a kiválasztott bíró visszautasítására irányuló indítványok. Ezért valószínű, hogy a védelem kérelmeit az eljáró bíró el fogja utasítani. Trump ügyvédei ezért próbálnak most közbenső fellebbezést benyújtani, mielőtt a tárgyalás megkezdődik.
Bár a tárgyalás előtti fellebbezéseket általában nem fogadják el, ebben az esetben erős érvek szólnak annak engedélyezése mellett. Maga a per fontos szerepet fog játszani a 2024-es választáson, főleg, ha az ügyészség azt szeretné, hogy ez a kampányszezon közepén, vagyis már jövő nyáron megtörténjen.
Ha egy elhajlónak látszó eljárás elítélést eredményez, annak politikai hatása azonnal érezhető lesz, még akkor is, ha a választások befejezése után a fellebbezés új döntést eredményez.
HIRDETÉSKülső források:
Mi szól Nyugat-Virginia mellett és ellen?
Dershowitz professzor véleménye