Az Európai Unió keleti szárnya - különösen Lengyelország - döntő szerepet játszik Ukrajna támogatásában. A gabonaimporttal kapcsolatos közelmúltbeli diplomáciai civakodás, amit történelmi problémák is súlyosbítanak, veszélybe sodorja az egykor stabil lábakon álló kapcsolatot.
HIRDETÉSSzerdán Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök kijelentette, hogy Lengyelország az invázió ellenére továbbra is elkötelezett a hazai érdekek védelme mellett.
„Mindig meg fogjuk védeni Lengyelország jó hírnevét, biztonságát, és egyetlen más ország érdeke sem fog felülkerekedni a Lengyel Köztársaság érdekein" - írta Morawiecki egy tweetben.
Ez a kijelentés egyértelmű üzenet Ukrajnának, és előzménye az volt, hogy Marcin Przydaczot, Andrzej Duda lengyel elnök nemzetközi politikai hivatalának vezetőjét megkérdezték arról, hogy a szeptember 15-i határidőn túl is meghosszabbítják-e az ukrán gabona behozatalának tilalmát.
Przydacz a lengyel köztelevízióban elmondta, hogy „a lengyel gazdák érdekeinek védelme" döntő fontosságú az ország számára.
„Ukrajna igazán nagy támogatást kapott Lengyelországtól. Azt hiszem, érdemes lenne elkezdeniük értékelni azt, amit Lengyelországtól kaptak az elmúlt hónapokban és években" - tette hozzá.
Feszültség Kijevben
A nyilatkozatot követően Lengyelország kijevi nagykövetét behívta az ukrán külügyminisztérium, és „a találkozó során hangsúlyozták, hogy az ukránok állítólagos hálátlanságáról szóló kijelentések nem tükrözik a valóságot, és mint ilyenek elfogadhatatlanok" - áll a minisztérium közleményében.
A lengyel nagykövet berendelését számos varsói elemző bírálta. Radosław Fogiel, a Szejm külügyi bizottságának vezetője is elítélte a lépést.
„Segíteni fogunk Ukrajnának, mert ez az érdekünk, de ugyanakkor nem engedhetjük meg, hogy olyan helyzet alakuljon ki, amelyben Lengyelországnak indokolatlan terhet kell viselnie" - mondta a Wirtualna Polskának adott nyilatkozatában.
Lengyelországban is vannak oroszpártiak
Az utóbbi időben az Ukrajnával szemben szkeptikus vagy akár kifejezetten ukránellenes nézeteket valló lengyel pártok - például a szélsőjobboldali Konfederacja - igyekeznek ráerősíteni azokra a véleményekre, melyek szerint egyáltalán nem kellene annyi pénzt adni Kijevnek.
A Konfederacja a közelmúltban tüntetéseket szervezett, ráadásul egy olyan esemény évfordulója kapcsán, ami sokáig beárnyékolta a két nép közötti viszonyt: a második világháború alatt az Ukrán Nacionalisták Szervezetének (OUN-B) radikális frakciója több ezer lengyel nemzetiségű embert ölt meg és deportált Volhínia vagy Wołyń régióból. A tüntetések szónokai a Kreml narratíváját visszhangozták a háborúról.
A Kreml szóvivője, Marija Zaharova szintén felszólalt a vitában: egy Telegram-csatornán megjegyezte, hogy Lengyelország úgy viselkedik, „mint egy farkas, aki a báránynak azt mondja: kezdhetnéd értékelni, hogy az egész csorda közül téged választottalak vacsorára".
Oroszország minden bizonnyal nagyon jól járna, ha tartósan megromlana a két ország viszonya. A feszültséget közben tovább növeli, hogy a Wagner-csoport Belaruszban állomásozik, ahonnan az EU és a NATO keleti tagállamait fenyegeti.
A szakértők attól tartanak, hogy a zsoldossereg egységei zavarkeltési céllal akciókat hajthatnak végre Lengyelországban vagy a Baltikumban. Nagy kérdés, hogy egy ilyen esetben hogyan reagálna a NATO - különösen akkor, ha a diverzáns tevékenységet nem lehetne egyértelműen a Wagnernek tulajdonítani.