EventsEseményekPodcasts
Loader

Find Us

HIRDETÉS

Erdogan bekeményített: országa EU-tagságához köti Svédország NATO-csatlakozását

A török elnök isztanbuli sajtóértekezleten
A török elnök isztanbuli sajtóértekezleten Szerzői jogok AP Photo/Francisco Seco
Szerzői jogok AP Photo/Francisco Seco
Írta: Laszlo SL
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

"Először nyissuk meg az utat Törökország számára, hogy csatlakozhasson az Európai Unióhoz, utána megnyitjuk az utat Svédország előtt" - mondta a török elnök nem sokkal vilniusi NATO-csúcstalálkozó előtt.

HIRDETÉS

Maximálisan kihasználja zsarolási potenciálját a török elnök: Recep Tayyip Erdogan országa EU-csatlakozási tárgyalásainak felújítását várja cserébe azért, hogy jóváhagyja Svédország felvételét a NATO-ba.

Erdogan hétfőn Isztambulban, a NATO-csúcstalálkozóra való elutazása előtt az uniós országokhoz intézett beszédében azt mondta: "Először nyissuk meg az utat Törökország számára, hogy csatlakozhasson az Európai Unióhoz utána mi is megnyitjuk az utat Svédország előtt, ahogyan Finnország esetében tettük".

A követelés nem csak szokatlan, de jószerivel lehetetlen is, mert a NATO-nak több olyan tagja van, akik nem részesei az Európai Uniónak, így az Egyesült Államok, Kanada, Nagy-Britannia, Norvégia, Izland, Albánia és Montenegro. Ők nem vállalhatnak garanciát az Unió döntéseire.

Végül Ausztria és Málta olyan uniós szerepő, aki nem tagja a NATO-nak.

A kijelentés azért is meglepő, mert Erdogan mindeddig az általa terroristáknak tartott kurd szervezetek elleni elégtelen svéd fellépést nevezte meg Törökország NATO-tagsággal szembeni blokádjának fő okaként. Erdogant leginkább az háborítja fel, hogy Svédország menedéket ad a PKK támogatóinak és kurd aktivistáknak.

Törökország (és lépéseihez igazodva: Magyarország) hónapok óta akadályozza a skandináv ország felvételét a katonai szövetségbe. Ankara bírálja azt is, hogy a svéd hatóságok nem akadályozzák meg a muszlimellenes incidenseket. Nemrégiben egy svédországi tüntetésen újabb Koránt égettek el, ami felháborodást váltott ki a muszlim világban.

Az EU már 2005-ben megkezdte a csatlakozási tárgyalásokat Törökországgal. Ezeket azonban néhány évvel ezelőtt felfüggesztették, mert Brüsszel elfogadhatatlan fejleményeket látott a jogállamiság terén. Ankara és az EU között a kapcsolatok több évvel ezelőtt megromlottak, különösen a 2016-os sikertelen puccskísérlet után, de azóta nagyrészt javultak. Az EU különösen a migráció terén függ a NATO-szövetséges Ankara segítségétől.

Svédország és Finnország tavaly kérte felvételét a NATO-ba, válaszul Oroszország ukrajnai inváziójára, felhagyva a hidegháború évtizedei alatti semlegességükkel.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Isztambulban tárgyalt Erdogan és Meloni

Már csak Magyarország a svéd NATO-tagság egyetlen akadálya

Erdogan és Micotákisz szerint is fényes jövő elé néznek a török-görög kapcsolatok