Lantos Csaba energiaügyi miniszter ambiciózus vállalásokat tett a Budapesten megrendezett 7. Környezet és Egészség Miniszteri Konferencián, ahol a WHO európai igazgatója is beszélt a klímaválság lehetséges megoldásairól.
HIRDETÉSA klímaváltozás, a környezetszennyezés és a biodiverzitás csökkenésének hármas válságával néz szembe az emberiség az Egészségügyi Világszervezet szerint. Budapesten háromnapos nemzetközi konferencia indult szerdán, melynek célja, hogy a résztvevők, köztük egészségügyi és környezetvédelmi miniszterek megoldást keressenek ezekre a problémákra.
A nyitó sajtótájékoztatón Lantos Csaba enegiaügyi miniszter azt mondta, hogy 2030-ra a rendszerváltás időszakához képest Magyarország 50 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázkibocsátás mértékét, és egy másik ambiciózus célt is megfogalmazott:
„A megújuló energiaforrások arányát pedig, ami jelenleg 21 százalékon áll, 29 százalékra fogjuk növelni 2030-ig" - jelentette be a miniszter.
Jönni fog az új világjárvány, csak kérdés, hogy mikor
Az ENSZ közgyűlésének elnöke, Kőrösi Csaba a sajtótájékoztatón arra figyelmeztetett, hogy bármikor felütheti a fejét egy új világjárvány.
„Annak az esélye, hogy 25 éven belül megjelenik a következő olyan pusztító járvány, mint amilyen a Covid volt, körülbelül 52 százalék. Arra, hogy 10 éven belül valami hasonlót lássunk, körülbelül 28 százalék az esély. A nagy kérdés tehát nem az, hogy társadalmainkat hasonló nagyszabású, mélyreható kihívások érik-e vagy sem. A kérdés az, hogy mikor fognak ezek bekövetkezni, és mennyire leszünk felkészülve rájuk" - magyarázta.
Átfogó, több problémát kezelő megoldásokra van szükség
A sajtótájékoztató után a WHO európai igazgatója az Euronewsnak arról beszélt, hogy olyan megoldásokat kell találni, amelyek az emberek egészsége, a klímaváltozás és a járványokra való felkészülés szempontjából is hasznosak. Hans Kluge erre egy példát is felhozott:
„25 perc mozgás minden nap. Ez jó ahelyett is, hogy kocsival mennénk el a pékségbe. Jobb az egészségünknek, és erősebbé tesz mindannyiunkat. Hiszen tudjuk, a járvány alatt a túlsúlyosak és a más betegségekkel küzdők haltak meg először" - mondta.
A WHO számításai szerint Európában évente 1,5 millió ember halála vezethető vissza valamilyen környezeti okra. A felük a légszennyezettség miatt veszti életét.