NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

A CIA mazsolázik az orosz társadalomban – könnyebb lett új kémeket beszervezni a háborús időkben

Kapóra jött alkalom a beszervezéshez
Kapóra jött alkalom a beszervezéshez Szerzői jogok AP
Szerzői jogok AP
Írta: SzéF
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Az amerikai központi hírszerző ügynökség (CIA) igazgatója szerint az elmúlt időkben könnyebb lett számukra ügynökök és kémek beszervezése, mert az ukrajnai háború fellazította az orosz társadalmat, és egyre több a csalódott fiatal, katona és közszolga.

Csak egyszer adódik ilyen alkalom nemzedékenként

HIRDETÉS

William Burns, a CIA igazgatója kijelentette, hogy Oroszországban az ukrajnai háború miatti elégedetlenség egyedi alkalom kémek toborzására.

Burns 2005 és 2008 között az USA nagyköveteként szolgált Moszkvában, majd külügyi államtitkár volt az Obama-kormányban. Hétvégén a brit Ditchley Alapítvány rendezvényén szólalt fel Oxfordshire-ben, ahol arról beszélt, hogy az orosz társadalmat rágja a háború iránti elégedetlenség, még ha erősen befolyásolja is a központi propaganda és az állami elnyomó rendszer. Majd szokatlan kijelentést tett. 

Ez az elégedetlenség egyszeri lehetőséget teremt számunkra a CIA-nál, melynek alapköve az emberi hírszerző szolgálat. Ezt nem hagyjuk veszendőbe menni.
William J. Burns
az amerikai Központi Hírszerzó Ügynökség (CIA) igazgatója 2021 óta

Burns szerint a Prigozsin-zendülés megmutatta Vlagyimir Putyin ukrajnai háborújának bomlasztó hatását Oroszországban. Nem csak ő, de maga az orosz elnök is összehasonlította a lázadást azzal a káosszal, ami két végzetes forradalomba taszította Oroszországot 1917-ben.

Prigozsin hónapokon át özönlő nyílt sértegetései Putyin és a hadvezetés címére - bennük válogatás nélküli durva kijelentésekkel és börtönszlenggel - megrémítették a vezető orosz tisztviselőket. Nyugtalankodtak amiatt is, hogy az elnök válasz nélkül hagyja a provokációkat a nyilvánosság előtt, lekezelve azokat – mondta Burns. "Megdöbbentő, hogy a Prigozsin végső lépését megelőző jeleket ennyire nem vették komolyan”. 

Az igazgató szerint az extrém szavak és a tettek hatása sokáig érvényesülni fog. Emlékezteti Putyint a háború maró hatására saját társadalmára és rezsimjére nézve, és újra leszögezi, hogy a lázadás "orosz belső ügy, amelyben az Egyesült Államoknak nem volt, és a továbbiakban sem lesz része".

A zendülés befejezése óta a Kreml igyekszik nyugalmat sugározni és hangoztatni a hatalom szilárdságát. Putyin elnök a turizmusfejlesztésről beszél, tömegekkel találkozott Dagesztánban (már ha ő volt az), és gazdaságfejlesztési elképzelésekről tárgyal.

Az oroszok is figyelnek az ingadozókra

A Kreml májusban közölte, hogy ügynökségei nyomon követik a nyugati kémtevékenységet, miután a CIA közzétett egy videót, amiben internetes csatornákon keresztüli kapcsolatfelvételre bátorította az oroszokat. Erről Burns azt mondta, hogy „nagyon nyitottak vagyunk az üzletre. A bátor oroszok tudják, hogyan léphetnek kapcsolatba velünk biztonságosan a Telegram csatornán, a sötét weben, vagy máshogy”.

A rövid orosz nyelvű videó szövege szerint a CIA katonatisztektől, hírszerzési szakemberektől, diplomatáktól, tudósoktól, de közemberektől is fogad tájékoztatást Oroszország gazdaságáról és a vezetésről.

Burns - érthetően - nem nyilatkozott arról, hogy az amerikai hírszerzés milyen toborzó-beszervező tevékenységet végez a „terepen”, vagyis közvetlenül az orosz emberek, a hivatalok vagy a hadsereg közegében. Ez már a hírszerzés olyan szintje, ami rendkívüli óvatosságot követel.

A régi történet újra felforrósodik

Az USA és a szovjet/orosz rendszerek hírszerzői háborúja már 1944 előtt is nehéz téma volt a kutatóknak, és még inkább az lett a hidegháború korszakában. Kémregények, politikai krimik és filmek tömege foglalkozik ezzel a nagy korszakkal, amikor a vetélkedés nem csak a két országra, de az egész szovjet hatalmi tömbre és Nyugat-Európára is kiterjedt. 

A helyzet azóta sem változott sokat, inkább a nevek és intézmények alakultak át, de a súlyos bizalmatlanság fennmaradt. Rövid enyhülés csak Borisz Jelcin elnöksége alatt mutatkozott, amikor még Oroszország esetleges NATO-tagságának gondolata is felmerült, de az is hamar visszahűlt a korábbi állapotokra.

Miként az Egyesült Államokban, úgy Oroszországban is több nemzetbiztonsági és hírszerző ügynökség működik, és gondoskodik az államfő személyes biztonságáról is. 

Azonban terepügynökök beszervezése Amerika számára sokkal nehezebb, mint fordítva, tekintve az orosz rendszer szigorú zártságát, ami nem tesz lehetővé olyan tömeges kiszivárogtatásokat, mint a WikiLeaks, a Snowden-ügy, vagy legutóbb a DISCORD-botrány.

llyen esetek sem a Szovjetunió, sem az újabb kori Oroszország történetében nem fordultak elő, így az amerikai titkosszolgálatok továbbra sem tekinthetnek el sem saját kémjeik, sem beépített ügynökök vagy személyes hírforrások alkalmazásától. A digitális eszközök, műholdas lehallgatások vagy az e-mail forgalom ellenőrzése messze nem elegendő.

„A törlesztés apostola” nem teheti meg, hogy veszít

Az igazgató nagyköveti idejétől szorosan követi Putyint és tevékenységét, és széles oroszországi tapasztalatai folytán egyedülálló személyiség lett Joe Biden segítői között. Burns azért is ritka kincs az elnöknek, mert az adminisztrációban szinte ő az egyetlen, aki közelebbről és személyesen ismeri az orosz vezetőt.

A kémfőnök Putyint különféle tulajdonságok orosz kombinációjának nevezi, akiről azt tartja, hogy „beképzelt, nyűgös, sértett és bizonytalan. A törlesztés apostola, aki nem hagy semmit megtorlatlanul” – írta róla. A jelen helyzetet értelmezve úgy látja, hogy Putyin csökönyössége lesz a döntő tényező, mert „olyan lelkiállapotban van, amiben nem engedheti meg magának, hogy veszítsen”.

Amikor megkapta az új elnök jelölését a kétes politikai előéletű Gina Haspel helyére a központi hírszerzés élén, a Szenátus előtt Burns nem Oroszországot nevezte meg fő stratégiai ellenfélként, hanem Kínát. 2021 elején még ő sem gondolta, hogy Putyin egy év múlva katonai agresszióba keveredik legnagyobb nyugati szomszédjával. Ez a vélekedése pontosan egybeesett barátja, Lloyd Austin védelmi miniszterjelölt nézetével, aki szenátusi bemutatkozásakor szintén Kínára koncentrált, Oroszország említése nélkül.

AP Photo
Burns szenátusi meghallgatása, 2021. febrzár 24.AP Photo

William Taylor, az Egyesült Államok volt ukrajnai nagykövete szerint Burns nagyon érett, nagyon tapasztalt és visszafogott ember, mindig alaposan megfontolja, amit mond. Oroszországgal és Putyinnal kapcsolatos széles tapasztalatai miatt mindenki hallgat rá Washingtonban.

HIRDETÉS

Mégis, 2021-et elkalkulálta az amerikai vezetés

2021 folyamán Oroszország kiesett Washington fókuszából, ami érezhető volt a két elnök júniusi genfi csúcstalálkozóján is, ahol nem mélyedtek el az ukrán probléma részleteiben. Volt szó az orosz beavatkozásról a 2016-os amerikai választásokba, valamint a COVID-válságról, a nukleáris fegyverkezésről és Alekszej Navalnij üldöztetéséről, de arról nem, hogy Oroszország nyújt-e garanciát Ukrajna szuverenitására.

A két államférfi - a szokással ellentétben - nem is tartott közös sajtótájékoztatót. 

Putyin világos reakciója nem sokat késett, mert alig egy hónappal később hatalmas méretű tanulmányt tett közzé a Kreml honlapján „Az oroszok és az ukránok történelmi egységéről”. 

Az év második felében a CIA és az amerikai katonai hírszerzés egyre inkább észlelte, hogy az orosz politika agresszív irányt vesz, és lehetségessé válik egy Ukrajna elleni támadás. Ebben az időszakban kezdett Putyin csapatokat koncentrálni Oroszország és Ukrajna határa mentén, és ezt olyan számban és olyan gyorsasággal, ami rémületet váltott ki az amerikai kormányzatban. 

Biden elnök utasítására ekkor kezdték meg a Kreml háborús terveiről szóló hírszerzői anyagok szelektív nyilvánosságra hozatalát. Ez egy szokatlan manőver volt, amitől Burns azt remélte, hogy kisiklatja Putyin erőfeszítését, hogy dezinformációs taktikával fedje el a teljes körű háború tervét Ukrajna ellen. 

HIRDETÉS

Emlékezetes, hogy az orosz kommunikáció abban az időben az volt, hogy a csapatösszevonások csak szokásos évvégi gyakorlatokat jelentenek, és az alakulatok vissza fognak térni rendes állomáshelyükre. (Ezt több európai vezető még a támadás előtti napokban is elhitte, bár kétségekkel.)

AP Photo
Putyin és Olaf Scholz német kancellár, 2022. február 15. - Emmanuel Macron francia elnök, 2022. február 7.AP Photo

2021 novemberének elején küldte Biden Moszkvába Burnst, aki találkozott is az orosz elnökkel, ám a megbeszélés elbizonytalanította. Putyin magatartása és gesztusai arról győzték meg, hogy a - megnyugtató szavak ellenére is - az orosz elnök az Ukrajna elleni támadás felé hajlik.

Ezekről a feszült hetekről a támadás után Burns azt mondta, hogy miközben a kormányzat nyilvánosan figyelmeztetett az orosz invázióra, ő és munkatársai „sok álmatlan éjszakát töltöttek abban a reményben, hogy tévednek”. 

Putyin azonban úgy döntött, hogy csalódást okoz nekik.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

A CIA tudott egy ukrán tervről az Északi Áramlat felrobbantására, és megüzenték, hogy ne tegyék

Kijegyzetelte a hírszerzési értékeléseket a Pentagon-iratok kiszivárogtatásával gyanúsított férfi

Amerikai hírszerzési vezető: Ukrajna már a tavaszi ellentámadásra készülhet