Az ukrán hadiipar már meg is kezdte a védelmi, haditengerészeti célú, pilóta nélküli repülőgépek gyártását.
Az önellátást tűzte ki célul a fegyvergyártás terén Ukrajna, ami a hadiipar reformját követeli meg a 16 hónapja tartó orosz invázió tapasztalatai alapján. A háború frontzónájában és az ország teljes területén történő hatékony védekezés nagyobb arányban fogyasztja az utánpótlást, mint amilyen ütemben elő tudják állítani, illetve érkezik a szövetségesektől.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán, az alkotmány ünnepén, a parlament előtt felszólalva beszélt arról Kijevben, hogy országa a jövőben maga akarja gyártani valamennyi fegyverét és katonai felszerelését.
Az ukrán hadiipar már meg is kezdte a védelmi, haditengerészeti célú, pilóta nélküli repülőgépek gyártását, és már sikerrel használja is azokat az ukrán elnök szerint. Zelenszkij hozzátette, hogy az ukrán dróngyártás "a legjelentősebb lesz Európában".
Kijev: már 24 ezer ukrán katonát képeztek ki az EU-ban
Az Ukrajna elleni orosz háború kezdete óta már 24 ezer ukrán katonát képeztek ki az Európai Unió tagállamaiban. További több ezer ukrán katonát az Egyesült Államokban, Kanadában és Norvégiában készítenek fel a harci bevetésekre, illetve a nyugati fegyverrendszerek és korszerű taktikák elsajátítására az ukrán védelmi tárca szerdai közleménye szerint.
Svájc nem ad páncélosokat Ukrajnának
Közben Svájcban a kormány végérvényesen elutasította szerdán a Ruag svájci hadiipari konszern megkeresését, hogy raktárkészletéből eladhasson 96 Leopard 1 típusú páncélost Németországnak, ahol az előzetes megállapodás szerint azokat üzemképessé tették volna, hogy katonai támogatásként továbbíthassák Ukrajnának.
A hagyományos semlegességgel és a hadiipari eszközökre vonatkozó törvénnyel indokolta döntését a svájci kormány. A jogszabály tiltja, hogy hadianyagot szállítsanak olyan országoknak, amelyek fegyveres konfliktusban vesznek részt. Hasonló indokkal utasítja el Svájc harckocsiban alkalmazható lövedékek továbbadását is.
A Ruag évekkel korábban vásárolta a páncélosokat Olaszországtól, majd elraktározta azokat. Az eredeti elképzelések szerint továbbadták vagy alkatrész-utánpótlásként használták volna őket. A német hadseregnél már 20 éve kivonták a típust a szolgálatból.
Bern viszont engedi a NATO-készlet feltöltését
Egy másik, szintén harckocsikkal kapcsolatos megkeresés ügyében viszont a svájci kormány jóváhagyó álláspontra helyezkedett.
A német Rheinmetall hadiipari konszern azzal fordult Svájchoz, hogy visszavásárolna 25-öt a korszerűbb, Leopard-2 típusú páncélosokból a német kormány azon ígéretével, hogy nem küldik ezeket tovább Ukrajnába, hanem a NATO-tagállamok kijevi vezetésnek nyújtott támogatása miatt megcsappant készleteket töltenék fel.
A svájci kormány ennek az ügyletnek nem látja akadályát, de a törvényhozásnak még jóvá kell hagynia a döntést.
Moszkva Teheránnal köt katonai és hadiipari szövetséget
Szintén szerdán telefonon tárgyalt egymással Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter és Mohammad Bageri, az Iráni Iszlám Köztársaság fegyveres erőinek vezérkari főnöke.
A Kreml tájékoztatása szerint a kétoldalú katonai és haditechnikai együttműködés bővítéséről, annak további lehetőségeiről egyeztettek, illetve megvitatták a regionális és nemzetközi biztonsági kérdéseket.
Az orosz ésaz iráni különleges szolgálatok és rendvédelmi szervek közötti együttműködés folytatásáról Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára és Ahmadreza Radannal, az iráni rendfenntartó erők főparancsnoka tartott megbeszélést Moszkvában.