EventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Biden megint lediktátorozta Hszi elnököt - nem lesz így sima menet a békülés

A kínai politikában nagyon fontos a személyiségek tisztelete
A kínai politikában nagyon fontos a személyiségek tisztelete Szerzői jogok AP/Twitter
Szerzői jogok AP/Twitter
Írta: SzéF
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Az eset alig egy nappal azután történt, hogy Blinken külügyminiszter Pekingben a békés közeledés lehetőségeit próbálta kipuhatolni - minimális eredménnyel.

HIRDETÉS

A megjegyzés egy keddi kaliforniai adománygyűjtő rendezvényen hangzott el, ahol az amerikai elnök ismét diktátornak nevezte Hszi Csin-ping kínai vezetőt. 

A kifejezés leporolása azért meglepő, mert eközben az Egyesült Államok határozott lépéseket hirdetett meg a két állam jéggé dermedt viszonyának felolvasztására, valamint a két elnök találkozójának előkészítésére, és e célból küldte Pekingbe Antony Blinken külügyminisztert. 

Biden hangvétele szinte azonos volt azzal a tónussal, amit korábban Donald Trump használt Kínával és annak vezetőjével kapcsolatban. 

Hszi Csin-ping ideges lett, amikor lelőttem azt a két léggömböt, kémfelszereléssel teli dobozokkal, mert nem is tudta, hogy ott vannak. Nagyon kínos a diktátorok számára, amikor nem tudják, hogy mi történik.
Joe Biden amerikai elnök
Kentfield, Kalifornia, 2023. június 20.

[Megjegyzés: a kémballonokat természetesen nem az elnök, hanem az amerikai légierő semmisítette meg.]

Legfőbb ideje volna a higgadt beszélgetésnek

A léggömb-affér után a két ország addig sem virágzó kapcsolatrendszere jószerivel teljesen összeomlott, és megszűnt a korábban létező katonai egyeztetés is, ami nagyon veszélyes a távol-keleti stabilitás szempontjából.

Antony Blinken vezető amerikai diplomata pekingi látogatása után a felek abban maradtak, hogy a kapcsolatok felújítása és a párbeszéd újrakezdése az elsődleges feladat. Ebbe a felfogásba viszont nehezen illeszthető be az elnök keddi megjegyzése. 

Még akkor is, ha be kell számítani, hogy Biden erős nyomás alatt áll a kongresszusi republikánusok részéről, hogy keményen tartsa fenn a kemény Trumpi Kína-vonalat, és ne nyújtson fölösleges kedvezményeket a pekingi vezetőnek. 

Egy ki nem kényszerített provokáció, ami rossz pillanatban éri a kínai vezetőt

Ez a személyes támadás nem az első eset, hiszen Biden már a '20-as választási kampányban is „martalócnak” nevezte a kínai elnököt, „akinek velejében nyoma sincs semmiféle demokratikus érzelemnek”.

Hszi egy útonálló

Viszont figyelembe kell venni azt is, hogy Hszi Csin-ping hazai helyzete óriási mértékben függ a személyes tekintélytől. Egy ilyen megjegyzés érvet adhat a pekingi keményvonalasok kezébe, hogy ne egyezkedjenek Amerikával, hanem helyette folytassák a nyomásgyakorlást Tajvanra, a kapcsolatépítést Oroszországgal, vagy a nyugati szankciókat megkerülő olajkereskedést Iránnal. 

Hszi politikai programja, ”a közjólét” gondolata csak akkor folytatható, hogy az Egyesült Államokkal való kapcsolata legalábbis stabil. Ez a pillanat azonban még távolinak látszik.

A gazdasági elemzők legtöbbje szerint Kína lefelé mutató spirálban van, ami a növekedést, a belső hitelezési rendszert, az ingatlanpiacot, a kiskereskedelmi forgalomcsökkenést és a technológiai ágazatot illeti. A hosszútávú statisztikák szerint a csökkenő létszámú munkaképes kínai lakosság 2050-re nem fogja tudni finanszírozni az ellátórendszereket.

AP/Chinatopix
Kínai munkásnő egy Linquan-i elektronikai üzemben,AP/Chinatopix

Ez a jelenség a kisebb önkormányzatokban már most jelentkezik, melyek közül egyre többen csak a központi költségvetéstől kikönyörgött pénzekből, vagy hitelből tudják fedezni a közkiadásokat. Ezért legtöbbjük arra kényszerül, hogy óriási méretű önkormányzati ingatlanokat fecséreljen el, vagy adjon jelzálogba. 

A kínai nemzeti jövedelem a 2007-es 14,7 százalékos csúcspont után jelenleg 3% körül jár, miközben a lakosság elöregedése rohamos. 

Az Egyesült Államok és Kína 2017 óta kiéleződött kereskedelmi háborúja tovább folyik, de most már oly módon, hogy az USA csökkenti eladásait Kínának, főként a magas technológiájú ágazatokban, míg Kína új partnereket keres bevásárlásainak, Amerika helyett. A közvetlen konfliktusok tehát enyhültek, de a távolodás, azaz a két gazdaság szétválasztása folytatódik. 

Mindez rendkívül zavaró és tervezhetetlen a világgazdaság egészére nézve, mivel a két legnagyobb jövedelemtermelő országról van szó, akiknek kapcsolata másokra is kihat.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Kínai és közép-ázsiai csúcs: a találkozó, amiből Moszkva most először van kizárva

Macron elnök is vadászpilóta-képzést kínál Ukrajnának - Moszkva első reakciója sistergő haragú

Kína Orbán segítségével kerülné meg az EU büntetővámjait elektromos autóira