NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Kínai tudósok felfedeztek egy eddig ismeretlen csillagot

Képünk illusztráció
Képünk illusztráció Szerzői jogok AP/NASA/JPL-Caltech
Szerzői jogok AP/NASA/JPL-Caltech
Írta: Horváth Ferenc
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

A korát tekintve első generációs csillag tömege a Nap tömegének 260-szorosa.

HIRDETÉS

A csillagászok egy úgynevezett Nagy Égterületű Többobjektumos Szálas Spektroszkópiai Teleszkóp (vagy LAMOST - más néven a Kuo Sou-csing távcső) segítségével egy nagyon fémszegény (VMP) csillagot fedeztek fel a világegyetemben - közölte a Kínai Tudományos Akadémia (NAOC) alá tartozó Nemzeti Csillagászati Obszervatórium. A NAOC csapata több évtizedes megfigyelés során, jelentős hazai tudományos és technológiai infrastruktúra felhasználásával végezte a kutatást az észak-kínai Hopej tartományban található központban.

"A LAMOST által generált több mint ötmillió csillagspektrumot felhasználva megtaláltuk a legalacsonyabb magnéziumtartalmú csillagot. A szupernóva-robbanások elméleti modelljével számított értékekkel összevetve megállapítottuk, hogy ennek a csillagnak a tömege a Nap tömegének 260-szorosa, valamint azt is, hogy a csillagok első generációjából származik" – mondta el tudósok egyike, Hszing Csian-fan.

Az első generációs csillagok tömege elérheti a Nap tömegének 140-260-szorosát. Ezek a szupermasszív csillagokhoz tartoznak, és a világegyetem legidősebb csillagai. Sok gyermekük van, ezek alkotják a csillagok második generációját, amelynek tagjai elég sokáig éltek ahhoz, hogy mai is megfigyelhetők legyenek. Jellemzőik alapján a tudósok következtetni tudnak az első generációs csillagok tulajdonságaira.

"A következő lépésben a LAMOST tömeges adatait arra fogjuk használni, hogy a csillagok első generációjában levezessük a különböző tömegű csillagok eloszlását, és megpróbáljuk pontosan megjósolni az egész világegyetem és a csillagok fejlődéstörténetét" – avat be a NAOC egy másik kutatója, Csao Kang.

A NAOC adatai szerint már Kína, az Egyesült Államok, Németország, Belgium, Dánia és számos további ország 194 tudományos intézetének és egyetemének csaknem 1400 tudósa, hallgatója használja fel a szuperteleszkóp adatait kutatásaihoz.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Csillagászat az oktatásban

A Tejútrendszer feltérképezése forradalmi csillagászati adatgyűjtés

Vízerőmű-robbanás: egyre kisebb az esély, hogy megtalálják az eltűnteket