EventsEseményekPodcasts
Loader
Find Us
HIRDETÉS

Csalódott ellenzék, esélyesebb Erdoğan az elnökválasztás második fordulója előtt - interjú

Sokasodó megmozdulások a 2. forduló előtt
Sokasodó megmozdulások a 2. forduló előtt Szerzői jogok AP
Szerzői jogok AP
Írta: Székely Ferenc
Közzétéve: A legfrissebb fejlemények
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

A szavazatok várható eloszlása, a visszalépések, a fokozódó nacionalista hangnem és a felmérések is a hivatalban lévő elnök felé mutatnak, de vannak reménysugarak az ellenzék számára is. Interjú török kollégánkkal.

HIRDETÉS

A törökországi elnök- és parlamenti választások előtt hosszabb beszélgetést folytattunk az EURONEWS Lyoni török munkatársával, Kamuran Samurral. Akkor összefoglaltuk a választási kilátásokat, most ennek a beszélgetésnek a folytatása következik. Az első körben nem született államfői elnöki eredmény, de a hivatalban lévő Erdoğan elnök eredménye erősen győzelem-közeli. (Az első rész itt olvasható)

Mi lenne a legjellemzőbb szó, amit kiemelhetnék a címben? Csalódottság? Remény? Keserűség? Elszántság?

Természetesen a csalódás. Az ellenzék erősen hitte, hogy nyerni fog, bár még mindig van némi remény. A választási eredmény mélyebb elemzése azt mutatja, hogy az ország csaknem fele szemben áll a kormányzó párttal, és a kampány is szembetűnően tisztességtelen volt, de most új lap nyílik. 

Múltkor hajszálpontosan jósoltad meg a választás részvétel adatait. Némi túlzással szinte az egész társadalom megjelent a szavazásokon. Melyik bizonyult a legaktívabb és leginkább passzív rétegnek?

A Törökországban a választási részvétel általában magas. A lakosság 10 %-a, akik nem járnak a szavazásokra, többnyire azok, akik a kormány ellen vannak, azaz tartalékot jelenthetnek. 

EURONEWS
Kamuran Samar a lyoni Euronews stúdióbanEURONEWS

Korábban sokan tartottak attól, hogy a szavazást kormányzati befolyás, torzítás, esetleg csalás is kíséri. Láttad ennek jeleit, és ha igen, akkor azok befolyásolták-e jelentősen a végeredményt?

Igen, volt ilyen. A kormány az ellenzéki szövetséget "terroristáknak" nevezte, vagy folyamatosan azzal vádolta, hogy szövetkezik olyan szervezetekkel, mint a PKK. (A Kurd Munkáspártról van szó.) Még a kisgyerekek is "terroristának" hívták az ellenzéki vezetőket. A kormány - a hatalmas állami eszközök birtokában - kegyetlen kampányt folytatott az ellenzékkel szemben. Vélhetően ez sok ember véleményét súlyosan befolyásolta.

A hivatalban lévő elnök hajszál híján elérte az abszolút többséget, jelezve, hogy befolyása továbbra is szilárd. Melyek az ellenzék reális tervei a második fordulóban az eredmény megfordítására? Vannak-e olyan tartalékok, akiket még mindig mobilizálni vagy újra meg lehet szólítani?

Igen, az ellenzéki jelölt megkapta a Victory nevű, bevándorlásellenes (és szélsőjobboldaliként elkönyvelt) párt támogatását, ami a becslések szerint mintegy 2% pluszt hozhat Kemal Kılıçdaroğlu számára. Megfigyelhető, hogy a két forduló között az ellenzék is inkább a nacionalista retorikához fordult, hogy növelje támogatottságát.

Alp Eren Kaya/AP
Umit Ozdag és Kemal Kilicdaroglu megegyzése, május 24.Alp Eren Kaya/AP

Meg lehet ismételni a nagyszabású részvételt a második fordulóban? Megosztják-e a visszalépett jelölt és a harmadik helyezett szavazóit, vagy nagyjából ugyanabban a tömegben csatlakoznak egy blokkhoz?

Elbizonytalanító, hogy azok, akik az ellenzékre terveznek szavazni, nem feltétlenül kerülnek be a közvélemény-kutatásokba, vagyis az ő arányaikat nem lehet pontosan tudni. A második fordulóban a külföldön leadott szavazatok száma még a múltkorinál is nagyobb volt, a részvétel ismét magas lesz. Ezen lökhet a Victory támogatása. Igaz, hogy a harmadik helyezett Sinan Oğan Erdoğan-t támogatja, de jelenleg nincs túl nagy támogatottsága.

A választások során, de korábban is sok pletykát hallottunk az elnök egészségi állapotáról. Mennyire lehet komolyan venni ezeket, és ha igen, akkor mennyire fogják befolyásolni a következő időszakot, ha ő a győztes?

Sok év óta vanna spekulációk Erdoğan úr egészségéről, de szerintem nem lenne helyes most beszélni erről a témáról. Azért sem, mert senki nem tudja pontosan, miről is van szó az ő esetében, és a közönséget sem tájékoztatják erről.

Ha Erdogan nyer, mit várhat Törökországtól maga a nemzet, Európa és a szélesebb világ? Állandóságot? Vagy lehetnek olyan jelentős új fejlemények, mint például az iszlám elemek további megerősítése, a központi hatalmi igények növekedése, vagy esetleg visszatérés a Nyugatra - tömören: milyen Törökországot fogunk látni az elkövetkező években?

Erdoğan mindig pragmatikus utat követett. Békét tud kötni még a legkeményebb ellenségeivel is, ha ez megfelel neki. Nemrégiben lépéseket tett a viszony normalizálására Izraellel, Egyiptommal és Szíriával, olyan országokkal, amelyekkel Törökországban a közelmúltig nem voltak diplomáciai kapcsolatai. 

Erdoğannak az Európai Unióval való viszonya az önérdekre fog alapulni. A belső szempontokat illetően azt gondolom, hogy keményebb kormányzás következik, mert a legutóbbi választáson a radikális szervezetek képviselői szövetkeztek a kormányzó párttal, és bejutottak a Parlamentbe, (ami a törvényhozást erősen jobbra fogja billenteni).

Mi lehet az oka annak, hogy a török választások iránti nemzetközi érdeklődés korábban igencsak felfokozott volt, ám az első fordulós eredmények ismeretében gyorsan lanyhult. Annak a jele ez, hogy a szélesebb világ már elkönyvelte Erdoğan végső győzelmét, és nem lát jelentős perspektívát az ellenzék sikerében?

Erdoğan választással való leváltása a világpolitika történelmileg jelentős fejleménye lenne, és a választások előtti felmérések többsége azt mutatta, hogy az ellenzék nyerni fog. A külföldi országok meglepődve látták, hogy Erdoğan esetleg veszíthet. Ez az első fordulóban nem valósult meg. Viszont az a puszta tény, hogy az elnök nem nyert már az első fordulóban, vagyis megszorították, önmagában az ellenzék sikerének és erejének is tekinthető. Még akkor is, ha győzelme most vasárnap  valószínűbb. 

EURONEWS
Az EURONEWS török oldalának legutolsó választási adatszolgáltatásaEURONEWS

A külvilág számára sokkoló volt, hogy a választások eredménye annyira különbözött a legtöbb előrejelzéstől, és sok illúzió volt a hatalom földrengés-szerű átvételéről. Mi lehet az oka a várakozások és a valóság hatalmas különbségének?

HIRDETÉS

Spekulációk voltak arról, hogy a választásokat elcsalják, de erre nincs bizonyíték. Egyelőre nem tudjuk, hogy miért tévedtek ekkorát a felmérések. Egyes elemzők szerint a nacionalista hangulat növekedését nem lehetett teljes mértékben előre bekalkulálni. 

A parlament megszerzése szintén elmaradt, ami nyilvánvalóan eleve megszilárdítja Erdoğan pozícióit. Mondhatjuk úgy, hogy a török ellenzéknek legalább egy mandátumnyi időt még várnia kell, és fejlődnie is, mielőtt a hatalomváltozás reális lehetőséggé válik?

A török politika nagyon aktív és mozgalmas. Még 24 óra is nagyon hosszú idő a török közéletben. Normál körülmények között Erdoğan 5 év után nem lehet újra jelölt. Nagy kérdés, hogy az ellenzék képes lesz-e fenntartani az egységét addig. Ez nagyban attól is függ, hogy új Erdoğan korszak milyen fejleményeket tartogat az ország számára.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Visszalép a törökországi elnökválasztás egyik jelöltje, Muharrem Ince

Erdogan és Micotákisz szerint is fényes jövő elé néznek a török-görög kapcsolatok

Aki Erdoğan utóda lehet: Ekrem İmamoğlu, a „yiğit”, a bátor isztambuli polgármester